|
 |
|
|
... ám arcán még egy utolsó mosoly csillant.
Képzeletben még utoljára látta a szerelmét,
Utoljára még szélesre tárta két szép kezét,
Éppen mikor az árnyat ölelni akarta,
Megremegett teste, tovább már nem bírta.
Összecsuklott térde, s a földre zuhant,
Utolsó mondata a széllel együtt messze suhant.
Tíz szó mi most már a széllel örök násztáncot jár:... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A Közeg költők egy-egy versei ízelítőnek:
Bátori Anna:
Utolsó próbám
Isten előtted oly hosszú a sor hogy remeg kezemben a tőled kapott két Jegy
ott a cél-kereszt tüzes izzó fákból csillagot formálnak oly gyönyörű csak egy lépés és mindenki közelről tegez akár most én nem kell több pofon megtanultam a Tanítást ötösre vizsgáztam bel... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... haj,ugyanaz a zene,ugyanaz a stilus és ugyanúgy Fanni.Valami mégis más.Miért kellt neki tök olyan bringát venni mint neked?Miért kéri ugyan azt a sérót a fodrásznál mint amilyen neked van? És miért remeg a gyomrod keserűen amikor a randijáról beszél?Nem akarod észrevenni de a fene nagy egyre jobban kezd keserű ízt csalni a megdönthetetlennek hitt barátságnak.Amíg ugyanolyanság biz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Alszom s szívem virraszt, mindig tehozzád vágyom.
S mellém varázsol egy aranyló szárnyú álom.
A szívem szíveden. Kezemmel reszketeg
érintem bőrödet, feszes lesz és remeg.
S egy indulat riaszt, az álomképi béke
széthull és zaklatott, rossz ébredés a vége;
magamban fekszem itt, felgyúlva az hívén,
szép szádat csókolom s párnát csókol... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... hallgatod? gondoltad,
szívről, vágyról, sok apró pajzánságról
lebbentem fel vörös titok-selymemet?
hogy édes csókról, titkos bókról
mesélek neked? hogy megmutatom,
mint remeg lábad majd,
mint reszket a szó, ha hozzá szólsz?
hogy ezer rózsát markoló
izgatott-izzadó tenyérről suttogok neked?
ó, te kis buta! a szerelem,
az igaz ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hallgatod? gondoltad,
szívről, vágyról, sok apró pajzánságról
lebbentem fel vörös titok-selymemet?
hogy édes csókról, titkos bókról
mesélek neked? hogy megmutatom,
mint remeg lábad majd,
mint reszket a szó, ha hozzá szólsz?
hogy ezer rózsát markoló
izgatott-izzadó tenyérről suttogok neked?
ó, te kis buta! a szerelem,
az igaz ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... közben azt súgni a füledbe,
Hogy szeretlek téged örökre!
Kicsiny szívem érted dobban,
úgy zakatol majd felrobban,
ez a szív csak érted remeg,
mert azt mondja, hogy
NAGYON SZERET!
! Reggel nem ettem, mert rád gondoltam,
Délben nem ettem, mert rád gondoltam,
Est... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Alszom,s szivem virraszt
Mindig tehozzád vágyom,
S mellém varázsol egy aranyló szárnyu álom.
A szívem szíveden. Kezemmel reszketeg.
érintem bőrödet,feszes lesz és remeg
s egy indulat riaszt, az álomképi béke
széthull és zaklatott,rossz ébredés a vége.
Magam fekszem itt,felgyúlva azt hívén,
szép szádat csókolom,
s a párn... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... öltözet
szülte indulat, érzelem
vezet a józan és... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Ha szeretsz, add a kezed, és ne kérdezd, hogy ki vezet. Ne kérdezd, hogy hová megyünk, csak azt akard, hogy örökké együtt legyünk.
Nem tudok aludni, remeg a szívem, hiányzik, hogy kezed kezemhez érjen. Riadtan ébredek, merre vagy, hol lehetsz. Megnyugszom, csak mondd, hogy szeretsz.
A... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... akarod kényszeríteni magad, hogy azt a valamit, ami üvölt benned, azt elűzd, de nem megy, minduntalan visszatér. Csak forgolódsz, egyik oldaladról a másikra, gyűrögeted a párnád, érzed, hogy remeg a kezed, a nyugtalanság önmagát gerjeszti tovább, neked pedig sírni támad kedved, talán egy jó kiadós zokogás kitisztítaná belőled ezt az őrjítő érzést, mely kikészít, felzaklat, tönkret... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... tájat:
hisz már nem tart soká. Csak hallgasd meg a fákat.
Rólunk szólnak? Régen nem. Arról, ami elmúlt.
Előttem az út, de csak magam kereshetem-
minek? Ordítok. Minek? Minek remeg a kezem
értetek, buta, ösztönös árnyékok,
hol az a sötét, ami mindent átfog,
és így fény nélkül nem lehet fekete és fehér?
Hol az a szó, hol a tett, a nincs, ami m... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ablakom,
talán ma jösz pilleszárnyakon.
Szemem se rebben
most jó nagyon,
ahogy csendben megülsz a vállamon.
... S dúdolom halkan mi fájt nagyon,
és könnyem remeg a szárnyadon.
S vigyázok meg ne sértselek,
mikor a karomba veszlek
mert féltelek.
Mert kóbor szél jön, és az Istenek,
elviszik egyetlen Kincsemet.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hallgatod? gondoltad,
szívről, vágyról, sok apró pajzánságról
lebbentem fel vörös titok-selymemet?
hogy édes csókról, titkos bókról
mesélek neked? hogy megmutatom,
mint remeg lábad majd,
mint reszket a szó, ha hozzá szólsz?
hogy ezer rózsát markoló
izgatott-izzadó tenyérről suttogok neked?
ó, te kis buta! a szerelem,
az... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... miért...:
Kinevetnél, ha itt lennél s látnád
Azt, hogy veled beszél, aki éppen most vár rád
Szavam egy fényképhez szól, de az nem válaszol
Gyere már!
Remeg a láng az asztali gyertyán
És a zene se bánt, csak szép csendben átjár
És ez több már, mint jó: ez szerelmes filmbe való
Gyere már!
Szép, gyönyörű a kép, de meddig ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Amikor tudod, hogy kár volt, mégse bánod,
Amikor érzed, hogy hevesebben dobog a szíved,
Amikor érzed, hogy érte remeg a két kezed,
Amikor várod, hogy eljöjjön a pillanat,
Amikor várod, hogy odaadhasd önmagad,
Amikor vágyod ölelését s csókjait,
Amikor vágyod hangját és szavait,
Amikor néznéd mosolyát és két szemét,
Amikor néznéd, ahogy... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Viszontlátásra, - mondom, és megyek.
Robognak vonatok és életek -
Bennem, legbelül valami remeg.
Mert nem tudom,
Sohasem tudhatom:
Szoríthatom-e még
Azt a kezet, amit elengedek.
Viszontlátásra: mondom mégis, mégis.
Viszontlátásra - holnap.
Vagy ha nem holnap, - hát holnapután.
Vagy ha nem akkor - hát majd azután.
És ha az... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... akarod kényszeríteni magad, hogy azt a valamit, ami üvölt benned, azt elűzd, de nem megy, minduntalan visszatér. Csak forgolódsz, egyik oldaladról a másikra, gyűrögeted a párnád, érzed, hogy remeg a kezed, a nyugtalanság önmagát gerjeszti tovább, neked pedig sírni támad kedved, talán egy jó kiadós zokogás kitisztítaná belőled ezt az őrjítő érzést, mely kikészít, felzaklat, tönkret... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... icsinde)
I
Alszik a föld, távol az ég,
de nem vagyok magam,
az ablakon szobámba lép
a Hold: ezüst folyam...
Reszket szobám, a félhomály
szívemre száll, remeg...
A surranó sok gond nyomán
az álom elpereg.
II
Alszik a föld, távol az ég,
felhőkön jár a Hold,
visszhangot rejt a messzeség...
Kísért a múlt... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... hazáig a költő, sötét szobába szerelemre lobogja a gyertya, s ruháink szétszórva, most hajadba bújik ez a tavaszi hóolvadás, leghosszabb éjszakánk szonettje, megyünk a szélben: új égbolt remeg a Tisza felett szerelmes lepedőnk, véres, vízszintes ágyékunkon, a te hangodon fakultam, hogy húsz év múlva is megidézzem majd, repdeső madár hajnalod, de hívatlanul jössz, szólnak a húsvéti... |
|
|
|
|
|
