|
|
|
... takar minden ágat.
A tájat tarka ruha takarja,
Pici kis állatok bújnak az avarba.
Mókuska begyűjti a lehulló makkot,
Fázósan könyörög a melengető naphoz.
Nyuszika remegve lapul meg a réten,
Ijedten kérdezi- mi lesz majd a télen.
Az erdő ősszel nem hal meg,
Csak alszik csendesen.
Levél paplan őrzi álmát
Míg eljön a kikelet.... |
|
|
|
|
|
|
|
... szenvedésemet
Ki nem kiáltom a világ fülébe -
Csak egy tanum van: nyoszolyám felett
Az Üdvözítő márványszobra, képe.
Mikor az est némán földre lebben,
S a nyúgalom remegve néz tanyát:
Mintha bokorban a madárka rebben,
Valami érzés rezdűl meg szivemben,
Fájón, halkan zokogva járja át...
Sorsommal én hiába perelek,
Meddő panasz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Mikor csendes a szobám, éjjelente,
Eszembe jusson, egy sóhaj.
Ami a lekemet, rabúl ejtette,
Kell még egy csók, egyetlenem,
Mikor ajkad, az ajkamra símul,
S remegve lopva talán, de egyszer érezhessem,
Amikor a szív, lüktet vadul.
Ha majd hiányod fájdalma,
Apró cafatokra tép szét.
Eszembe jusson, egy csók, ... |
|
|
|
|
|
|
|
... takar minden ágat.
A tájat tarka ruha takarja,
Pici kis állatok bújnak az avarba.
Mókuska begyűjti a lehulló makkot,
Fázósan könyörög a melengető naphoz.
Nyuszika remegve lapul meg a réten,
Ijedten kérdezi- mi lesz majd a télen.
Az erdő ősszel nem hal meg,
Csak alszik csendesen.
Levél paplan őrzi álmát
Míg eljön a kikelet.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... minden ágat.
A tájat tarka ruha takarja,
Pici kis állatok bújnak az avarba.
Mókuska begyűjti a lehulló makkot,
Fázósan könyörög a melengető naphoz.
Nyuszika remegve lapul meg a réten,
Ijedten kérdezi- mi lesz majd a télen.
Az erdő ősszel nem hal meg,
Csak alszik csendesen.
Levél paplan őrzi álmát
Míg eljön a kikele... |
|
|
|
|
|
|
|
... minden ágat.
A tájat tarka ruha takarja,
Pici kis állatok bújnak az avarba.
Mókuska begyűjti a lehulló makkot,
Fázósan könyörög a melengető naphoz.
Nyuszika remegve lapul meg a réten,
Ijedten kérdezi- mi lesz majd a télen.
Az erdő ősszel nem hal meg,
Csak alszik csendesen.
Levél paplan őrzi álmát
Míg eljön a kikele... |
|
|
|
|
|
|
|
... minden ágat.
A tájat tarka ruha takarja,
Pici kis állatok bújnak az avarba.
Mókuska begyűjti a lehulló makkot,
Fázósan könyörög a melengető naphoz.
Nyuszika remegve lapul meg a réten,
Ijedten kérdezi- mi lesz majd a télen.
Az erdő ősszel nem hal meg,
Csak alszik csendesen.
Levél paplan őrzi álmát
Míg eljön a kikele... |
|
|
|
|
|
|
|
... takar minden ágat.
A tájat tarka ruha takarja,
Pici kis állatok bújnak az avarba.
Mókuska begyűjti a lehulló makkot,
Fázósan könyörög a melengető naphoz.
Nyuszika remegve lapul meg a réten,
Ijedten kérdezi- mi lesz majd a télen.
Az erdő ősszel nem hal meg,
Csak alszik csendesen.
Levél paplan őrzi álmát
Míg eljön a kikelet.... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Mihail Eminescu:
Künt őszi szélben
Künt őszi szélben hull a lomb remegve,
S nehéz cseppek verődnek ablakodhoz
S te nyűtt levélkéket böngészve gondolsz
Egyetlen órán teljes életedre.
Sok édes semmit... |
|
|
|
|
|
|
|
... minden ágat.
A tájat tarka ruha takarja,
Pici kis állatok bújnak az avarba.
Mókuska begyűjti a lehulló makkot,
Fázósan könyörög a melengető naphoz.
Nyuszika remegve lapul meg a réten,
Ijedten kérdezi- mi lesz majd a télen.
Az erdő ősszel nem hal meg,
Csak alszik csendesen.
Levél paplan őzi álmát
Míg eljön a kikelet.... |
|
|
|
|
|
|
|
... csillagok
vágyom a percet,
amikor rám ragyog.
Szíved dobbanását
arcod ragyogását
látni kívánom mindig
hisz mindenkor az este ... |
|
|
|
|
|
|
|
... minden ágat.
A tájat tarka ruha takarja,
Pici kis állatok bújnak az avarba.
Mókuska begyűjti a lehulló makkot,
Fázósan könyörög a melengető naphoz.
Nyuszika remegve lapul meg a réten,
Ijedten kérdezi- mi lesz majd a télen.
Az erdő ősszel nem hal meg,
Csak alszik csendesen.
Levél paplan őrzi álmát
Míg eljön a kikele... |
|
|
|
|
|
|
|
... minden ágat.
A tájat tarka ruha takarja,
Pici kis állatok bújnak az avarba.
Mókuska begyűjti a lehulló makkot,
Fázósan könyörög a melengető naphoz.
Nyuszika remegve lapul meg a réten,
Ijedten kérdezi- mi lesz majd a télen.
Az erdő ősszel nem hal meg,
Csak alszik csendesen.
Levél paplan őrzi álmát
Míg eljön a kikele... |
|
|
|
|
|
|
|
... az őszt. Már nem az elmúlást jelenti, hanem a
kezdetet. Izgalmas felismerésekkel teletűzdelt, átlényegülés kezdetét.
Aranyló napsütésben séta közbeni hallgatni a másik hangját, remegve
figyelni a gondolatfolyamot, s közben beleszeretni a hangba, ami
bármit mond, annyira szép, mert oly sok éven át szomjúhozta a lélek.
Azóta szeretem a fákat. Az erdő zúgását... |
|
|
|
|
|
|
|
... még kételkedni sem látszott.
Na ezt megúsztam, CSODÁS!...gondoltam...mikor megszólalt:
- Apropó, ki kéne cseréltetni a kakukkos órát!
- Igen? Miért szerelmem? - kérdeztem remegve.
Mire ő:
- Hááát...az éjjel felébredtem, mikor hármat kakukkolt és a fene tudja, hogy miért vagy hogyan, de utána azt kiabálta, hogy B*SSZA MEG!...aztán még négyet kakukkolt és mi... |
|
|
|
|
|
|
|
... szorgalommal
katedrálisomból
merjük ki a csendet
az utolsó cseppet
és kényszerítsük térdre
a konok oszlopait végre
terednek
teremnek
ránk ereszkednek
a kupolák remegve
jegenyék levele
ezüstfehér hátát mutatja az égnek
visszájára tárt világában élnek
elégnek
szavadat várják
szavamat várják
míg elé... |
|
|
|
|
|
|
|
... van,
S emeli lágyan,
Mint ünnepi sátrat, mennyezetét,
S nagy, komor teste
Olyan ma este,
Mint egy mélázó istené, setét:
Csókjainkról mereng,
Míg remegve leng
A légben parfümöd, a szűz-buján kevert:
Ó, rontó ital üdve!
Finoman szűrve
Virágból, mely öled hevén hevert!
Áttetszőn fénylik
Szemed s ... |
|
|
|
|
|
|
|
Fától fához remegve száll a sóhaj,
közöttük láthatatlan kéz kaszál.
Az ágakról a fölrebbent rigóraj
tengődni még a holt irtásba száll.
Lombját a gally, nézd, mily kimélve ejti,
holnap szél indul, döntő támadás,
holnaputánra minden elfele... |
|
|
|
|
|
|
|
... lelked!
Engedd,hogy elűzzem Tőled a kételyt, engedd, hogy mindent odadjak Néked,
Engedd, hogy én legyek, ki felébreszt Téged, engedd, hogy űzzem a félelmedet!
Remegve figyelem arcod. Tekinteted fénytelen.
Bennem a rettegő remény reménytelen.
Mint parti fűz a szélben, suttog az időtlen félelem bennem....
Játszani kel... |
|
|
|
|
|
|
|
... rálépsz a túlpart kövére.
Ekkor újra tovatűnök, mert küzdened magadnak kell, s vívni harcodat.
Segélyt kaphatsz, de erőt magadból kell, hogy ... |
|
|
|
|
|