|
|
|
... vágynak
új erek lüktető örömére,
új dalok szenvedélyes ritmusára.
Játszik velem tünékeny pillanat,
s mire visszamosolyognék,
összetört babaként fájok
lázálmok poros polcain...
... |
|
|
|
|
|
|
|
... fejünkre.
Vénasszonyok, vénemberek
szőlőtőkéket tojóznak,
bütykösen fogják a földet
a venyigék. Meglapulnak.
Így készül az ihaj-csuhaj!
Még kihúzzák eddig-addig.
Pókhálós és poros a haj,
fakó őszből tarba hajlik.
[ke... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... fölkelek!
ESŐ UTÁN
Ma sok színű vízgyöngyök csillognak
Máskor poros levelén a fáknak,
ma mohón és vidáman ölelik
Fölül a fényt és alul az árnyat...
A fű még esőtől nedves,
S a sétány már szár... |
|
|
|
|
|
|
|
... fehér papírnak.
Láttam egy szép üveggömböt
Léc hegyében virágágyon
Elhanyagolt kertecskében,
Kibe mentemben benéztem.
Csorba volt a kék üveggömb
És homályos és poros volt.
Én megálltam és elnéztem
És gondoltam édes nyárra
És gyönge szép menyasszonyra
Aki a kis kertbe sétált,
S a kék gömb előtt megállott
Mert magát meglátt... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Mely milljom éve untalan
Száll ájultan és hontalan
A végtelen tér jég ürén.
Édeni pajtás, égi kéz,
Feldobná szívünk a poros,
Vak légbe, mint vidám, piros
Labdát, de jaj, a szív nehéz.
Itt volt hát? -- ó, Öröm, Öröm,
Eg... |
|
|
|
|
|
|
|
JÓZSEF ATTILA VERSEI
József Attila... |
|
|
|
|
|
|
|
HOLLÓSY-TÓTH KLÁRA
Hollósy-Tóth Klára (Győr, 1949. szeptember 6 - )
"A könyvek, a versek, az irodalom életet, halá... |
|
|
|
|
|
|
|
JUHÁSZNÉ BÉRCES ANIKÓ
Versek
https://www... |
|
|
|
|
|
|
|
... Görnyedt hát, fehér hajfürtök komor őszi képe
Itt áll meg az ki a lelkét nem építette
Annak más a vége ki hitt Istenben
A földi lét után él fönn a mennyekben.
Aranyporos nyárvégi reggel,
Gyomlálsz a kertben szorgalmas kezekkel.
Pedig a nyár
Lassan lejár.
A kardliliom kardja hegye sárgul.
Hull a szirom az öntözött virágrul;
La... |
|
|
|
|
|
|
|
... Ottokár
Kerestem az utat, sirattam a tájat, a patakot, a poros utcát, a nádast, a cserszagú erdőt, mindent, de nem találtam kibúvót, és nem vettem észre, hogy közben - megtaláltam a Hazámat.
Fekete István
... |
|
|
|
|
|
|
|
BODOR ALADÁR
Bodor Aladár (Alvinc, 1880. január 29. - Budapest, 1952. április 19.) író, újságíró, költő, gimnáziumi igazgató.
Költészete középpontjában a nemzet sorsa áll, 1908-ban a Nyugat első évfolyamában két vers... |
|
|
|
|
|
|
|
... SZERETKEZNI...
Szeretni szeretkezni
magunkról feledkezni
végképp megsemmisülni
végképp beteljesülni
Halálos magány ellen
magányos halál ellen
állatnál ostobábban
hinni poros csodában
Szellő gallyat se mozgat
az ég a földre roskad
a föld pokolra nyílik
aki él belehullik.
... |
|
|
|
|
|
|
|
... Istent
Boldogsággal.
A BŰNEIMMEL EGYEDÜL
A bűneimmel egyedül vagyok.
A szó lebotlik ajakamról,
Mint elesett, fölvérzett kisgyereknek:
Kiáltana, de csak szepegni tud,
És poros arcán két sáros baráz... |
|
|
|
|
|
|
|
... hív.
Mikor az ezrek elesnek,
újak után kutat,
S bennem hangok szólalnak,
meghasad a tudat.
Szenvedélyes szándéka,
hogy új hazát keressen,
S minden poros gondolatnak
örök véget vessen.
Kastélyában gyülekezik
a félelmetes sereg,
Összecsapás közeleg,
a gyilkos idő pereg.
Végül elindul hadjáratra
a rette... |
|
|
|
|
|
|
|
... régi.
ANGYAL SZEMEK
Lassuló léptekkel
halad az október,
szívem is lassuló
fájó dallamot ver.
Esőpermet mossa
poros kedvemet,
apránként az érzés
végképp betemet.
Voltak szép napjaink... |
|
|
|
|
|
|
|
TELEKES BÉLA VERSEI
Telekes Béla (1891-ig Klein, Felsőtelekes, 1873. május 4. - Budap... |
|
|
|
|
|
|
|
... múltammal.
EMLÉKEK KÚTJA
Sűrű gazba burkolózva,
Áll a vén kút megroggyanva.
Emlékek szállnak a szélben,
Átszűrődő tenger -fényben.
Poros tanya nagy udvara,
Inni kér a szomjas csorda.
Hápog, gágog, béget és bőg,
... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Úgy akartam a boldogságot,
megijedt, fut azóta.
Itt maradt híres lábnyoma,
nézem a poros utat, a helyet
hova lépni nem tudok.
Ott nyílnak
a legszebb virágok...
... |
|
|
|
|
|
|
|
... gyermeket.
JÁTSZD AZ ÉLETET! /részlet/
...
A poros lámpafényben
csupasz éjköröket dúdol a szél,
szívünk fölé feszül az éj.
Kettéhasad az éjszaka,
elhagyjuk a széthullott csendet,
zuhanunk... |
|
|
|
|
|
|
|
... fal.
Kék, sárga színben ég a hevülő föld,
egy ócska, kis sip álmosan huhog,
és nincs a rónán sehol üditő zöld.
Fáradtan álldogálnak a juhok,
a délibáb poros mezőn suhanva
köddé fakul, és eltünik utóbb.
A rozsvetés közt s a sötét ugarba
olykor elballag egy szikár legény,
izmos, erős és szikkadt arca barna.
Va... |
|
|
|
|
|