|
|
|
Poe:
Álom
Álmodtam tűnt örömökkel épp;
De éji látomásom
Elűzte, szívem zúzta szét
A nappal, az éber álom.
Álomnál satnyább ébredés!
Mit ér a napvilág,
Ha szemünk a jelenbe néz,
S ködön át csak a múltba lát?
Szent álom, ó, szent révület!
Egy egész világ ellen
Mint szép sugár, álmom veze... |
|
|
|
|
|
|
|
Napi áhitat
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Fény lesz még a sötétségből is
"...világos lesz még este is" (Zak 14,7).
Ez meglepetés lenne, hiszen minden jel arra mutat, hogy este besötétedik. Isten cselekedete olykor azonban annyira meghaladja minden reménységünket és úgy megszégyeníti félelmeinket, ho... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Petöfi Sándor:
ÉLET VAGY HALÁL!
A Kárpátoktul le az Al-Dunáig
Egy bosz üvöltés, egy vad zivatar!
Szétszórt hajával, véres homlokával
Áll a viharban maga a magyar.
Ha nem születtem volna is magyarnak,
E néphez állanék ezennel én,
Mert elhagyott, mert a legelhagyottabb
Minden népek közt a föld kerekén.
Szegény, s... |
|
|
|
|
|
|
|
Goethe: Ugyanaz
Ne biztass szóra, biztass hallgatásra,
kötelességem a titok;
teljes magam mutatnám én kitárva,
de sorsom tiltva visszafog.
A napvilág időben űzi szét
a sűrű éjt, a fény végül előtör;
a szikla tárja kőkemény szivét,
rejtett forrásait nem vonja meg a földtől.
A részvét bárkinek nyugalmat ad,
baráti... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Nagy László: Himnusz minden időben
Te szivárvány-szemöldökű,
Napvilág lánya, lángölű,
Dárdának gyémánt-köszörű,
Gyönyörűm, te segíts engem!
Te fülemülék pásztora,
Sugarak déli lantosa,
Legelső márvány-palota,
Gyönyörűm, te segíts engem!
Siralomvölgyi datolya,
Festmények rejtett mosolya,
Templomon ara... |
|
|
|
|
|
|
|
Nagy László: József Attila!
Mért játszott a szíved, te szerencsétlen,
rombolva magad szüntelen télben,
építve dalra dalt,
s kifúlva.
kigyúlva,
ésszel mérhető pontokon is túlra
tudatod mért nyilalt?
Hiszen te tudtad:
dögbugyor a vége e pokoli útnak,
ott a hit is kihalt.
hiszen te tudtad:
álmaid orra buktak,... |
|
|
|
|
|
|
|
József Attila száz éve ( 2005 )
József Attilának, akinek most századik születésnapját ünnepeljük, nemcsak rövid élete volt zaklatott, hanem most már közel hét évtizedre kiterjedő utóélete is. Annak idején ő kérdezte az utókortól éppen Ady Endre költői sorsát faggatva: ,,Meghalt? Hát... |
|
|
|
|
|
|
|
Öri István
Szárnyalás
Repüljünk, kedvesem
menjünk fel az égig
járjuk a csillagok
szép ösvényét végig
s azon túl is,
hol kezdődik a végtelen
hol már minden szép,
kedves, szelíd
s hol megáll az értelem
mert olyat látunk,
mit sehol
s csak állunk,
szárnyunk tétován
verdes,
mint a... |
|
|
|
|
|
|
|
Szeptemberi reggel, fogj glóriádba,
ne hagyj, ne hagyj el, szeptemberi nap,
most, amikor úgy lángolsz, mint a fáklya
s szememből az önkívület kicsap,
emelj magadhoz. Föl-föl, még ez egyszer,
halál fölé, a régi romokon,
segíts nekem, szeptember, ne eressz el,
testvéri ősz, forrón-égő rokon.
Én nem dadogtam halvány istenekhez
hideglelős és... |
|
|
|
|
|
|
|
Petőfi Sándor: Élet vagy halál!
A Kárpátoktul le az Al-Dunáig
Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar!
Szétszórt hajával, véres homlokával
Áll a viharban maga a magyar.
Ha nem születtem volna is magyarnak,
E néphez állanék ezennel én,
Mert elhagyott, mert a legelhagyatottabb
Minden népek közt a föld kerekén.
Szegény, szegé... |
|
|
|
|
|
|
|
Navracsics: Az MSZP akadályozza meg az egészségügy szétzüllesztését
2007-06-25 19:24 hírTV
A miniszterelnök a parlamentben kioktatta a Fidesz frakcióvezetőjét, miután Navracsics Tibor egy idézettel bizonyította, hogy Gyurcsány Ferenc másfél éve még nem volt a magánbiztosítók híve az alapellátásban.
A miniszterelnök 2005-ben csak azzal a feltétellel támoga... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Ti kincses Erdély büszke fái,
Mivé lesz kemény törzsetek,
Koporsót s magyar sírkeresztet
Ácsolnak majd belőletek.
Recsegve dőlnek faóriások
Baltacsapások hullanak
S a nép ,mely Úr volt itt e földön
Pihen már lenn a föld alatt.
Halljátok hát kiálltó szómat,erdélyi ácsok, Magyarok.
Ne koporsót sirkeresztet,kicsiny b... |
|
|
|
|
|
|
|
Abigél - November 18.
Ábránd - December 13.
Ábris - December 30.
Abszint - Augusztus 21.
Acak - Augusztus 6.
Admirális - Július 1.
Aengrame - Szeptember 10.
Afi - December 24.
Áhim - Április 16.
Aida - Február 2.
Akarat - Május 22.
Aladdin - December 20.
Alaszka - Március 21.
Albatrosz - Május 25.
Alcatraz - Jún... |
|
|
|
|
|
|
|
Goethe:
Ugyanaz
Ein Gleiches
Ne biztass szóra, biztass hallgatásra,
kötelességem a titok;
teljes magam mutatnám én kitárva,
de sorsom tiltva visszafog.
A napvilág időben űzi szét
a sűrű éjt, a fény ... |
|
|
|
|
|
|
|
Goethe: Ugyanaz
Ein Gleiches
Ne biztass szóra, biztass hallgatásra,
kötelességem a titok;
teljes magam mutatnám én kitárva,
de sorsom tiltva visszafog.
A napvilág időben űzi szét
a sűrű éjt, a fény végül előtör;
a szikla tárja kőkemény sziv... |
|
|
|
|
|
|
|
...
És keressük az igazságot
Lábunk elkophat hónaljig,
Sej haj, fütyülve baktatunk,
Igazságot keresünk, de
Nem találunk még seholse.
Nincsen batyunk, csak az agyunk,
Betyárkodó Ábel vagyunk,
Nem kérdik, hogy szívünk dög-é,
Gondolatunk az ördögé,
Lelkünket meg Isten fogja
Sziklaszántó ostorosba.
Hogyha tél van, hát didergünk... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Füst
Kis, nyurga füst virágzik hold előtt.
Ezüsttel köt meg old, hajlong, ledől.
Áttetszel rajta, égi hűvösség.
Sokat szenvedtem, hát sovány vagyok,
elszállok, mint a köznapi bajok -
áttetszel rajtam, égi hűvösség.
Elszállok, el, de a lágy remegés
az életért, világot ringat és
áttetszik rajtad, égi h&uci... |
|
|
|
|
|
|
|
Goethe: Ugyanaz
Ne biztass szóra, biztass hallgatásra,
kötelességem a titok;
teljes magam mutatnám én kitárva,
de sorsom tiltva visszafog.
A napvilág időben űzi szét
a sűrű éjt, a fény végül előtör;
a szikla tárja kőkemény sz... |
|
|
|
|
|
|
|
Nagy Krisztina : Lelked, ha fázik...
Ha hideg van fázol, kabátot veszel,
szabad nyakadra, meleg sálat teszel.
Dermedő ujjaid pamut kesztyű védi,
kalap a fejed, ha a szél hajadat tépi.
Viszont... ha lelked fázik, és megfagyott
hiába a test, mit az Isten rárakott
üveges, rid... |
|
|
|
|
|
|
|
... Kosztolányi Dezső: Szeptemberi áhitat
Szeptemberi reggel, fogj glóriádba,
ne hagyj, ne hagyj el, szeptemberi nap,
most, amikor úgy lángolsz, mint a fáklya
s szememből az önkívület kicsap,
emelj magadhoz. Föl-föl, még ez egyszer,
halál fölé, a régi romokon,
segíts nekem, szeptember, ne eressz el,
testvéri ősz, forrón-égő rokon.
Én ... |
|
|
|
|
|