|
 |
|
|
Mond csak ráérsz pár perce, hát én többet nem is kérek.
Nem a rákos gyerekeknek gyűjtök még egy százast sem kérek,
Csak egy percet(percet), hogy hadargassak neked,
Hogy lássam milyen okos vagy, hogy mit rejt a szemed.
Ne hogy, levedd a kedvemért, jobb ha helyén marad,
Mert csak a butaságod látnám haver a szemüveged alatt.
Érzed a hugy szagot komám, csa... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Érintés
Jártam poklot, mennyországot, vitt kárhozat,
Lelkem ezer sebből vérzik, nyugtalan.
Hívtam szívet segítségül, kétségbeesve,
Maradtam egyedül, magam, rabként élve.
Kiket érint szívem, bújva lop virágot,
Illatával tárja nekem szét, e bús világot.
Sötét gondolatok, életek hazug apró magja,
Én sem vagyok halhatatlan, vágyok más... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Végtelen 1. fejezet Egy régi kastély állt a falutól nem messze. Azt mondják régen hatalmas volt. A környék leggazdagabb földbirtokosa lakott benne. Régi legendák szólnak róla milyen csodálatos volt a birtok gazdája, s annak unokája. Ha a faluban bárkit megkérdeznénk, órákat tudnának zengeni a birtokról. Ám mikor az unoka esik szóba, mindenki rögtön elhallgat. Hírtelen gondja támad,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Végtelen 1. fejezet Egy régi kastély állt a falutól nem messze. Azt mondják régen hatalmas volt. A környék leggazdagabb földbirtokosa lakott benne. Régi legendák szólnak róla milyen csodálatos volt a birtok gazdája, s annak unokája. Ha a faluban bárkit megkérdeznénk, órákat tudnának zengeni a birtokról. Ám mikor az unoka esik szóba, mindenki rögtön elhallgat. Hírtelen gondja támad,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Mostanában csak a gondolataimról és érzéseimről írok,az életemről nem....ennek több oka van,egyrészt,nincs kedvem semmitmondó napjaimról fecsegni,ami igazán izgalmas azoknak meg úgysem kell napvilágot látniuk...
persze ezekkel a kijelentéseimmel megint csak "bántást" okozok,hiszen voltam én vidámparkban meg egy kis ez és egy kis az,de az életem és a személyiségem akkor is megv... |
|
|
|
|
|
|
|
|
CI. szonett
Ismeretlen
Ki vagy te, ki lényét úgy áhítom,
S ugyan, miért is félek tetőled?
Ki vagy, s miért vagy, tán Átkom,
Múltadból, vaj', ki fakad belőled?
S miért érzem, nap-nap után e kínt,
Mely rontja kedvem, visz kétségbe;
Éjeimre homályt, napjaimra leplet hint!
Mikor lesz hát nyugtom, s pihenésem?
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
PALACKBA ZÁRT SZELLEM
Volt egyszer egy szegény favágó. Törte magát, dolgozott kora reggeltol késo estig. Mikor már megtakarított némi pénzecskét, így szólt a fiához:
- Egyetlen gyermekem vagy, rád akarom fordítani, amit az arcom verejtékével kerestem. Eredj a városba, tanulj meg ott valami rendes tudományt; akkor többre viheted, mint én, és engem is eltarthats... |
|
|
|
|
|
|
|
|
PALACKBA ZÁRT SZELLEM
Volt egyszer egy szegény favágó. Törte magát, dolgozott kora reggeltől késő estig. Mikor már megtakarított némi pénzecskét, így szólt a fiához:
- Egyetlen gyermekem vagy, rád akarom fordítani, amit az arcom verejtékével kerestem. Eredj a városba, tanulj meg ott valami rendes tudományt; akkor többre viheted, mint én, és engem is eltarthatsz ör... |
|
|
|
|
|
|
|
|
.........hál'Istennek ...zökkenőmentes volt a szerdai nap   ....és azóta is teljesen normális életet élünk .....pedig, mennyire rettegtem .....
lehet, Ancsámból indultam ki ....Ő nagyon nehezen tolerálta kisebb korában a változásokat a családban ......
....az újGyerekeim* ......sokkal rugalmasabbak ....és kevésbé önzőe... |
|
|
|
|
|
|
|
|
ÉJJELI SÉTA
Emlékszel? Ragyogott reánk egy csillag
S mi hosszasan úsztunk hullámzó fényében,
Midőn égető karjai átöleltek
És halált sugalló szorítással vigyáztak ránk.
Elbűvölt minket, majd mámoros vágyak
Bíztató, hívó hangja szólt az Égben
S titkokat súgva ígért szépet,
Leplezve rejtett ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
.......hál'Istennek ...zökkenőmentes volt a szerdai nap ....és azóta is teljesen normális életet élünk .....pedig, mennyire rettegtem .....
lehet, Ancsámból indultam ki ....Ő nagyon nehezen tolerálta kisebb korában a változásokat a családban ......
....az újGyerekeim* ......sokkal rugalmasabbak ....és kevésbé önzőek ....viszont, majdnem olyan hangosak ....mint a saj... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A váratlan szerencse
furstjohnny
(Avagy: miképp lettem egy égből pottyant ajándék segítségével
- Amerika történetében az első - főmolyirtó egy felhőkarcolóban.)
˝A pénz a földön hever, csak le kell érte hajolni˝ - hallottam többször ezt a közismert mondást, amikor Amerikáról és annak gazdagságáról beszéltek. Hosszú évek óta, hogy ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szent Alexius
III. Felvonás
I. Rész
(Edessza város főtere. Balról a székesegyház, nagy, a szín hátterén majdnem jobb széléig húzódó oszlopos csarnokkal, melyhez lépcső vezet föl. Hátul, jobbról, kút medencével.
Alexius és az öreg Zarándok jönnek jobbról, elrongyolódott köntösben.)
ZARÁNDOK (kimerülten leül a lépcsőre):
Bocsáss meg,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Solymos Ida:
Sorok a reményhez
Akihez szólnék, nem kíváncsi
a kevésre, mit mondanék.
Napjaimra ránőtt a tárgyi
valóság: nincsen menedék.
Nem indulok feléje eztán
s nem címzek neki levelet.
A telefont kikapcsolhatnám:
nem csönget föl a szeretet.
Lefekhetnék a kocsiútra,
köthetném nyakam a kilincsre,
tegnapot a másnap... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Solymos Ida
Sorok a reményhez
Akihez szólnék, nem kíváncsi
a kevésre, mit mondanék.
Napjaimra ránőtt a tárgyi
valóság: nincsen menedék.
Nem indulok feléje eztán
s nem címzek neki levelet.
A telefont kikapcsolhatnám:
nem csönget föl a szeretet.
Lefekhetnék a kocsiútra,
köthetném nyakam a kilincsre,|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Solymos Ida: Sorok a reményhez
Akihez szólnék, nem kíváncsi
a kevésre, mit mondanék.
Napjaimra ránőtt a tárgyi
valóság: nincsen menedék.
Nem indulok feléje eztán
s nem címzek neki levelet.
A telefont kikapcsolhatnám:
nem csönget föl a szerete... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Lányi Sarolta
Múlt- és jelenidő
Miért is számolok be napjaimról
néha-néha? mikor úgyis tudom jól:
e kopár kertben nincs már örökzöld.
Prózában bizony nem szívesen tenném.
Hanem a vers - az más klímájú termény:
a legtitkoltabb gondolat se restell
vetkezni versre.
s miért ne lehetnének
a mégoly rozoga aggnak is
- és é... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Somlyó Zoltán: Csak még, ha téged látlak... (1917.)
A nap már lefelé gurul az égi lankán,
levágta napjaimról a vörös hóhér, az eset.
Árnyékok vad seregje bujkál a bokrok alján,
szívem: kínok malomja, a hajnalt már ne lesd!
Nem leszek én már senki, ha peckes is léptem,
kimérem már előre s tudom, hogy merre visz.
Nem festi arcom színét a szen... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Akihez szólnék, nem kíváncsi
a kevésre, mit mondanék.
Napjaimra ránőtt a tárgyi
valóság: nincsen menedék.
Nem indulok feléje eztán
s nem címzek neki levelet.
A telefont kikapcsolhatnám:
nem csönget föl a szeretet.
Lefekhetnék a kocsiútra,
köthetném nyakam a kilincsre,
tegnapot a másnapra húzva
minek is krákogjak a nincsbe.... |
|
|
|
|
|
