... szeretőként magányom, kabát.
Néha játszott hárfán megpendített hajlam,
csalogatva hívott új rügyet az ág,
suttogott a szélben titkos érintéssel
pajkos játszótársként hamis morzsa-báb.
Mint fény-üveggolyók, úgy gurultak széjjel
álomszálakból szőtt, szerelmes szavak,
de halva szült méhnek idő előtt szétvert,
feneketlen mélyén sötét... |