|
|
|
..."Egy az Isten Egy a Nemzet!"
A Turul legendája
A Turul a magyar eredetmondák mitologikus madara. Kézai Simon szerint Attilától Géza fejedelem idejéig a koronás fejű turul volt a magyarok hadi jelvénye. A mondai Turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal (altaji havasi sólyom, Falco rusticolus altaicus), vagy a kerecsensólyommal (Falco cherrug) azonosítható. A szó... |
|
|
|
|
|
|
|
... MITOLÓGIA, amelyek tipológiailag és a társadalmi fejlődés szintjét tekintve is sok hasonlóságot mutatnak a magyarral, hiszen mindhárom esetben a parasztság őrizte meg folklórjában a mitologikus elképzeléseket.
A M. régi állapotának és szerkezetének megismeréséhez a többi finnugor nép mitológiája és istenrendszere kellene hogy mintául szolgáljon. Sajnos azonban a magyar ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... népszerűvé vált a Távol-Keleten, Kínában, Japánban és Mongóliában, ahol helyi vallási elemekkel keveredve tovább él.
Tibetben, és Mongóliában kialakult a Buddhizmus erősen mágikus, mitologikus változata, a Lámaizmus, amely ma talán a Buddhizmus legjellegzetesebb irányzata.
A Buddhizmus keretében Japánban született meg a Zen vallási, meditációs iskola.
... |
|
|
|
|
|
|
|
A Turul legendája
A Turul a magyar eredetmondák mitologikus madara. Kézai Simon szerint Attilától Géza fejedelem idejéig a koronás fejű turul volt a magyarok hadi jelvénye. A mondai Turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal (altaji havasi sólyom, Falco rusticolus altaicus), vagy a kerecsensólyommal (Falco cherrug) azonosítható. A szó török eredetű (a togrul vagy turg... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... készítették, mint a férfiakét, mégis nagy a különbség köztük; a nagyszentmiklósi férfi aranykészlet meglepően egyszerű, míg a női készleten pompás állatok nyüzsögnek természetelvű és mitologikus elemekkel keverten. Az állatábrázolások főleg női holmikon jelennek meg. Érdekes megfigyelés, hogy őseink útjaik, majd a "kalandozások" során megszerzett ékszereket sohasem használták, han... |
|
|
|
|
|
|
|
A honfoglaló magyarság istenhite
"A magyarok istene". Az ősi magyar mitologikus istenhitnek főalakja a többféleképpen megnevezett Teremtő, az Isten vagy az Úr, a népi szóhasználatban az Úristen, az Öregisten vagy Atyaisten. Ő a világ ura, a legfőbb irányító lény, aki kézben tartja az ember és minden élőlény sorsát, segítő és igazságos, de büntet is. Mitológiáinkból, mesé... |
|
|
|
|
|
|
|
Kelta mitológia
Írta: Nováki Ákos Tamás
A kelta mitológia az indoeurópai nyelvcsaládba tartozó szárazföldi és szigetlakó kelták mitológiája. E mitológia akkor kezdett kialakulni, amikor a kelták még eredeti letelepedési helyükön, Közép-Európában (az Alpoktól északra) laktak; további fejlődésre akkor került sor, amikor a kelta törzsek az i. e. I. ... |
|
|
|
|
|
|
|
... István és sokan mások értékes rész-munkákat közöltek és egy részük folyamatosan közölnek.
A honfoglaló magyarság istenhite
- "A magyarok istene". Az ősi magyar mitologikus istenhitnek főalakja a többféleképpen megnevezett Teremtő, az Isten vagy az Úr, a népi szóhasználatban az Úristen, az Öregisten vagy Atyaisten. Ő a világ ura, a legfőbb irányító lény, aki k... |
|
|
|
|
|
|
|
... készítették, mint a férfiakét, mégis nagy a különbség köztük; a nagyszentmiklósi férfi aranykészlet meglepően egyszerű, míg a női készleten pompás állatok nyüzsögnek természetelvű és mitologikus elemekkel keverten. Az állatábrázolások főleg női holmikon jelennek meg. Érdekes megfigyelés, hogy őseink útjaik, majd a "kalandozások" során megszerzett ékszereket sohasem használták, han... |
|
|
|
|
|
|
|
... István és sokan mások értékes rész-munkákat közöltek és egy részük folyamatosan közölnek.
A honfoglaló magyarság istenhite
- "A magyarok istene". Az ősi magyar mitologikus istenhitnek főalakja a többféleképpen megnevezett Teremtő, az Isten vagy az Úr, a népi szóhasználatban az Úristen, az Öregisten vagy Atyaisten. Ő a világ ura, a legfőbb irányító lény, aki k... |
|
|
|
|
|
|
|
... MITOLÓGIA, amelyek tipológiailag és a társadalmi fejlődés szintjét tekintve is sok hasonlóságot mutatnak a magyarral, hiszen mindhárom esetben a parasztság őrizte meg folklórjában a mitologikus elképzeléseket.
A M. régi állapotának és szerkezetének megismeréséhez a többi finnugor nép mitológiája és istenrendszere kellene hogy mintául szolgáljon. Sajnos azonban a magyar... |
|
|
|
|
|
|
|
... Krónikában a magyar sereg fekete turulmadár képét hordozó vörös zászló alatt harcol. Itt bukkan fel a vörös-ezüst úgynevezett árpádsáv is először zászlóként. A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara. A Buda Képes Krónikában ezt olvashatjuk róla : " Álmos vezér anyjának álmában egy héja-forma madár jelent meg, rászállott és ettől teherbe esett, méhéből sebes patak fakadt, m... |
|
|
|
|
|
|
|
... által legyőzött sárkánykígyója köré fűződő hagyomány. A győző keresztény szent lett: Szent Mihály, Szent György, Szent Illés. A keleti egyház legendái régi szláv viharistenre utaló mitologikus töredékeket is olvasztottak magukba; a német sárkányharclegendáknak is voltak pogány, ógermán gyökereik (Eliade 1958: 207-215). E legendai sárkány gazdag, sokszínű vonásai nemcsak a fe... |
|
|
|
|
|
|
|
Forrás: http://mitologia.csillagkapu.hu /Forrás : Mitológiai Enciklopédia (Gondolat kiadó)/
Kelta mitológia
Írta: Nováki Ákos Tamás (Platschu)
A kelta mitológia az indoeurópai nyelvcsaládba tartozó szárazföldi és szigetlakó kelták mitológiája. E mitológia akkor kezdett kialakulni, amikor a kelták még eredeti letelepedési helyükön, Közé... |
|
|
|
|
|
|
|
A Turul a magyar eredetmondák állítólagos mitológikus madara. Kézai Simon szerint Attilától Géza fejedelem idejéig a koronás fejű turul volt a magyarok hadi jelvénye.
Egyes elképzelések szerint a mondai Turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal (altaji havasi sólyom, Falco rusticolus altaicus), vagy a k... |
|
|
|
|
|
|
|
... tehát, hogy megtanítsa úgy tekinteni az életre az övéit, ahogyan maga is nézi azt. A keresztény világnézetből ezért a gonosz és a gonoszság műve nem kiiktatható. Lehet talán a sátán mitologikus képét másként fogalmazni, de ezt a nézőpontot vagy a bűn valóságát tagadni veszélyes badarság lenne. A kereszténység lelki történésekről tanít, de soha nem állhat pszichologizmussá, vagy pu... |
|
|
|
|
|
|
|
... barokk stíluseszményhez, hanem inkább a históriás énekek hagyományait viszi tovább.
Stílusában néhol feltűnik Homérosz hatása (pl. a rózsásujjú hajnal" képével indít a 8. énekben). Mitologikus elemek is felbukkannak (pl. a sorsot fonó párkák alakja), a végső ostrom barokkos kavalkádjához nagy mértékben hozzájárulnak az istenek és a héroszok (Styx, Furiák, Hárpiák, Briareusok,... |
|
|
|
|
|
|
|
... viszonylatában érdekli; újabb párhuzamként mindketten szerelmüket szeretnék trónra juttatni. Királyi családtagok - a méltóságot, a gloire-t kell kifejezni a klasszicizmusban -, de
a mitologikus és királyi udvari keretek között itt általános érvényű, örök emberi tragédiák zajlanak.
Az író jellemábrázolási elveit is Arisztotelész véleménye határozza meg: a tragikus alakok... |
|
|
|
|
|
|
|
... (ami szintén Mirigy ármánya). Az Éj asszonyától, a világ urától Tünde megkapja a lehetőséget: ha lemond a halhatatlanságról, akkor földi asszonyként rövid, de boldog életet élhet. (Mitologikus téma, ld. Gilgames, ill. Akhilleusz történetében.) Végül a szerelem révbe ér, Csongor hűséget fogad Tündének.
Csongor és Tünde az első perctől kezdve szereti egymást, de a történet egyi... |
|
|
|
|
|
|
|
... (ami szintén Mirigy ármánya). Az Éj asszonyától, a világ urától Tünde megkapja a lehetőséget: ha lemond a halhatatlanságról, akkor földi asszonyként rövid, de boldog életet élhet. (Mitologikus téma, ld. Gilgames, ill. Akhilleusz történetében.) Végül a szerelem révbe ér, Csongor hűséget fogad Tündének.
Csongor és Tünde az első perctől kezdve szereti egymást, de a történet egyi... |
|
|
|
|
|