|
|
|
... ördögé,
Lelkünket meg Isten fogja
Sziklaszántó ostorosba.
Hogyha tél van, hát didergünk
S nem is tudjuk, hogy didergünk,
Szemünk, fülünk lefagy együtt,
Lázas szóval melengetjük,
Nem hálunk soha árnyékban,
Zsebünkben is csak szándék van,
Magunk vagyunk: a kenyerünk,
Hogyha vesztünk, úgyis nyerünk,
Ínség, asszony nem bir velünk... |
|
|
|
|
|
|
|
... fázik.
Be kell most fejezzük,
haza kell mennünk.
Hideg vízzel mossuk
jéggé fagyott kezünk,
vizes gúnyáinkat
levesszük magunkról.
Forró vizű kádban
melengetjük lábunk,
friss paprikás krumpli
gőzölög a tálban.
Szép ez a világ,
akárki meglássa!
... |
|
|
|
|
|
|