|
|
|
... Ezzel az eljárással tudatlanból tudóvá válhatsz.
Tettek nélkül az előre haladás nagyon nehéz. A bölcsnek is cselekednie kell. De ahogy a hattyú - mikor kijön a vízből és szárnyát meglibbenti, amitől épp oly száraz lesz, mint mielőtt belement - a bölcs is teljesen érintetlen marad. A bölcs önimádat, személyes én-tudat, ego és vágy nélkül cselekszik. Természete, hogy jót aka... |
|
|
|
|
|
|
|
... élénkebb lett, és a lány hátrébbhúzódott a ketrecében, egészen a sátor árnyékába menekült. A másik két nő az ő ketrecében rögtön a vashoz feszítette arcát, hogy még jobban kilásson, amikor meglibbent a sátor ponyvája, és beszélgetés szűrődött be.
- És milyet keres magának, Uram?
- Nincs konkrét elképzelésem. Egy tüzes kreolt, egy rideg kékszeműt, vagy éppen egy acélos te... |
|
|
|
|
|
|
|
... függőlegesen érik a lovak szőrét. A négy fríz tükörként veri vissza a fényt, szabad mozgásukban pedig még izmosabbnak tűnnek. A két kanca sörénye a mellkasáig ér, és minden irányváltásnál meglibben. Ringó hullámnak tűnik, ha a néző pillantása végigfut a lovakon.
A két helyzetben egy valami közös: a szépség, amely bár különböző formákban nyilvánul meg, mégis mindkét esetben a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... neki ilyenkor mindig, hogy elviszem magammal.
Hosszú, ideges ujjaimat belesüppesztem a puha szőrébe; simogatom.
Dorombol.
Kinyílik az ajtó. A léghuzam meglibbenti, felfújja a fehér ablak-függönyöket és szétszórja az asztalon heverő újságlapokat.
Irma jött be. Egy törülköző van a karján.
- Mi bajod - kérdi - hogy még mindig hev... |
|
|
|
|
|
|
|
... tekint feléje.
Majd a rángás megáll... |
|
|
|
|
|
|
|
... az efféle érzelmi tűzijátékot csak azok észlelik, akiket megéget.
- Bocsi! - mondta Marci, és rohant tovább. De már nem tudott megszabadulni a dühösen rávillanó zöld szemek és a meglibbenő vörös hajzuhatag varázsától. Meg a karambol okozta egyéb testi érzetektől. Úgy, mint gerincbizsergés, légszomj és szúró fájdalom a mellkasban. Bordatörés? Nem. Csak Tünde könyökének a nyom... |
|
|
|
|
|
|
|
A CSEND
Amikor a csend betölti a szobát,
mintha valami suhanna
ablakomon át
Meglibbenti a függönyöket,
széket, asztalt simogat
Kitágítja bennem az időt
egy pillanat alatt
Átsiklik fölöttem, röppen az ajtóig,
s a kulcslyukon keresztül
lassan kibújik
Magamban maradok,
megmaradok magamnak,
de már nem ugyanaz ... |
|
|
|
|
|
|
|
... fekszem,
Fehér selyemruha fedi be a testem.
Síromhoz gyűlik mindaz, mi éltetett,
Búcsúzkodnak tőlem a gyönyörű Érzelmek.
A Szenvedély jön előbb, meglibben szoknyája.
Igazgyöngy csillog vörös hajában.
Nem akar maradni, fáj, hogy holttá váltam,
Csak élőként lehettem igaz barátja.
... |
|
|
|
|
|
|
|
...
DSIDA JENŐ
Öregek leszünk
Majd nyolcat üt egy öreg óra,
és öregek leszünk mi is.
Szoknyád meglibben suhogóra,
s ősz fejemen barátpilis.
Mellénk az este ül le gyorsan,
faggat, mint régi jóbarát -
S mi iszunk együtt mosolygósan,
köhögősen meleg teát.
Szívünkben még a régi nyíl van,
de már jólesik, ne... |
|
|
|
|
|
|
|
Dsida Jenő
Öregek leszünk
Majd nyolcat üt egy öreg óra,
és öregek leszünk mi is.
Szoknyád meglibben suhogóra,
s ősz fejemen barátpilis.
Mellénk az este ül le gyorsan,
faggat, mint régi jóbarát -
S mi iszunk együ... |
|
|
|
|
|
|
|
... csigákba göndörülő fekete haján ragyogó korona pompázott.
Frici sírásba-nevetésbe csukló hangon kiáltotta:
- Micikém!
A kis tündér most meglibbent, apja felé futott, aztán futás közben három cigánykereket vetett, és Frici karjaiba repült.
- Apukám! - sikoltotta, és összevissza csókolta rég látott édesapja barázdás arcát. Fr... |
|
|
|
|
|
|
|
... vagyunk, a Hősök terén, Árpád Nagyfejedelmünk szobra alatt:
Keményen pergő dobszó mellett megyünk be a kordonnal gondosan bekerített területre. Jó az idő, a koratavaszi szél meg-meglibbenti a tarka lobogókat. Pontosan, fegyelmezetten történik minden.
A Szózat elhangzása után a beszédek következnek:
"Felsorakoztunk ma itt, hogy fejet hajtsunk Európa hős... |
|
|
|
|
|
|
|
Dsida Jenő
Öregek leszünk
Majd nyolcat üt egy öreg óra,
és öregek leszünk mi is.
Szoknyád meglibben suhogóra,
s ősz fejemen barátpilis.
Mellénk az este ül le gyorsan,
faggat, mint régi jóbarát -... |
|
|
|
|
|
|
|
TŰNŐDŐ
Citromlepke lebeg át a kerten,
Meg-meglibben a dohányvirág.
Szemem semmiségeken felejtem.
Csönd van. Senki nem hív, nem kiált.
Annyi minden van s volt a világon,
tűnődöm, én vajon még vagyok?
Mennyi volt a valóság, az álom,
élni még vagy halni volna jobb?
Arcomat én már kezemre hajtom,
elfödni kudarcom, s... |
|
|
|
|
|
|
|
... aludni most sem tudott. Mennyire meg¬bánta már viselkedését! Végleges javulást fogadott, noha érezte, hogy a becses kendermagot soha többé vissza nem nyerheti.
Éjféltájban ismét meglibbent a szomszéd ágy takarója... Aljosa aki tegnap olyan kimond¬ha¬tatlanul megörült ennek a jelnek, most lehunyta szemét: félt a Csernuskával való viszontlátás¬tól! Gyötörte ... |
|
|
|
|
|
|
|
... szóval komoly szellemi és fizikai munkának lesz kitéve.
A földi halandótól eltérően a képviselő simán becsusszan a megtermett kormányőrök mellett az épületbe elég, ha belépőjét meglibbenti előttük. Mivel a hét első napján csak délután indul a nagyüzem, így a korán érkező tud egy kellemeset kávézni, beszélgetni a pártja számára kijelölt teremben. Az ülésterem felé menet ... |
|
|
|
|
|
|
|
........tekintet a földre mereng,
az agyban gondolatok tömege dereng,
s meglibben a függöny, mozgatja a szél,
megmozdul az ember és elillan a tél.
A széken ülő férfi felkapja fejét,
érzi a befújó szélnek melegét,
s benne a nyíló virágok illatát,
ekképp hallattatja a nyár kedves szavát.
Feláll, ablakhoz lép és most már ott mere... |
|
|
|
|
|
|
|
... karcsú testén, és csigákba göndörülő fekete haján ragyogó korona pompázott.
Frici sírásba-nevetésbe csukló hangon kiáltotta:
- Micikém!
A kis tündér most meglibbent, apja felé futott, aztán futás közben három cigánykereket vetett, és Frici karjaiba repült.
- Apukám! - sikoltotta, és összevissza csókolta rég látott édesapja barázdás arcát... |
|
|
|
|
|
|
|
... könnyeket. Hihetetlen biztonságban érztem magam.. . Kint a kertben még leng a hinta. Emlékszel mennyit löktél rajta? Én pedig kacagtam a gyönyörűségtől. Azt mondtad imádod, ahogy a hajam meglibben a szélben. Én pedig mindig kiengedtem a hajam onnantól kezdve, hogy ezt elmondtad, csakhogy örömet szerezzek. A fű egyenletesen van levágva mint mindig...Hányszor ültem a verandán, a... |
|
|
|
|
|