|
|
|
Kedves Pé!
Köszönöm a sok kedves hozzászólást, igazán jól esik! Valóban az utóbbi időben itt vezetem le a feszültségeim, bár sajnos mások is kapnak belőle! A macskám keresését nem adom fel. Tegnap körbe kérdeztem a környéket, de sajnos senki nem tud róla semmit. Viszont azt megtudtam, hogy kutya nem kapta el, és autó sem ütötte el. Ez is valami.. Tehát még ... |
|
|
|
|
|
|
|
Gyulai Pál: Tanács
Kit szeretsz s akik szeretnek,
Ha bántanak, ha megsebeznek:
Ne haragudj rájok sokáig!
De öntsd ki szíved' s ha letörléd
A fájdalom kicsordult könnyét:
Bocsáss meg! hidd, enyhedre válik.
Óh egymást hányszor félreértjük,
Szeretteinket hányszor sértjük,
Bár szívünk éppen nem akarja.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Valamikor boldogult ifjúkoromban gyűjtöttem a különböző fordításokat, s íme a poe lapon, a holló 10 változatban. Meg kell köszönnöm mindkét barátomnak, akik lehetővé tették e hajnali órán ezt az élményt! Bár már alszanak....
A holló
Fordítók:
Babits Mihály | Endrődy János | Franyó Zoltán | Harsányi Zsolt | Kosztolányi Dezső | Lévay József | Radó György |... |
|
|
|
|
|
|
|
Reményik Sándor:
Írjad poéta
Írjad poéta!
Ha csügged a lelked,
Nehezül a szárnyad,
Ha rajtad a kétely
Zsibbasztón elárad:
Írjad csakazértis!
Ne kérdezd; mi célból?
Ne kérdezd: mi végre?
Nem tudod te, hol vár,
Épen terád hol vár,
Egy lélek ínsége.
Egy lélek éhsége,
Egy szív szomjúsága:
Megenyhül a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Tanács.
Kiket szeretsz s akik szeretnek
Ha bántanak, ha megsebeznek;
Ne haragudj' rájok sokáig!
De öntsd ki szíved', s ha letörléd
A fájdalom kicsordult könnyét:
Bocsáss meg! hidd, enyhedre válik.
Oh egymást hányszor félreértjük,
Szeretteinket hányszor sértjük,
Bár szívünk épen nem akarja.
Mi is talán vérzünk a sebben,... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Nem hágy el a jóságos Isten,
Bízzál Őbenne holtodig!
Ha senki sincs, aki segítsen,
Ő áld, vigasztal, boldogit.
Elhagyhat az egész világ -
Ő nem hágy el, gondja van rád.
Az Ő szent akarata nélkül,
Hidd, semmi sem történhetik.
Madárka a ház fedeléről
Tudta nélkül le nem esik.
Tudja fejünk hajszálait,
Óh, kössön Őhozzá... |
|
|
|
|
|
|
|
Nem hágy el a jóságos Isten,
Bízzál Őbenne holtodig!
Ha senki sincs, aki segítsen,
Ő áld, vigasztal, boldogit.
Elhagyhat az egész világ -
Ő nem hágy el, gondja van rád.
Az Ő szent akarata nélkül,
Hidd, semmi sem történhetik.
Madárka a ház fedeléről
Tudta nélkül le nem esik.
Tudja fejünk hajszálait,
Óh, kössön Őhozzá a hit... |
|
|
|
|
|
|
|
Kiket szeretsz, s aki szeretnek, Ha bántanak, ha megsebeznek: Ne haragudj rájok sokáig! De öntsd ki szíved, s ha letörléd A fájdalom kicsordult könnyét: Bocsáss meg ! hidd, enyhedre válik.
Óh egymást hányszor félreértjük, Szeretteinket hányszor sértjük, Bár szívünk éppen nem akarja. Mi is talán vérzünk a sebben, Nekünk is fáj még élesebben, De büszkeségünk be nem vallja.... |
|
|
|
|
|
|
|
Tél
Hideg északi szél tépdesi a tájat,
Amit a csupasz fák hősiesen állnak.
A meleg avar alatt alszik az élet,
Erdő-mező vadja, nagy szükséget szenved.
Fényesre van seperve a hold nagy udvara,
Távolról hangzik egy megkötött kutya panaszos sóhaja.
Aki egykoron jobb napokat látott,
A gazda fiával a szobában játszott.
... |
|
|
|
|
|
|
|
Gyulai Pál:
Tanács
Kiket szeretsz s akik szeretnek,
Ha bántanak, ha megsebeznek:
Ne haragudj' rájok sokáig!
De öntsd ki szived', s ha letörléd
A fájdalom kicsordult könnyét:
Bocsáss meg! hidd, enyhedre válik.
Oh egymást hányszor félreértjük,
Szeretteinket hányszor sértjük,
Bár szivünk épen nem akarja.
Mi is talán ... |
|
|
|
|
|
|
|
Reményik Sándor
A szőnyeg visszája
Kétségbeesem sokszor én is
a válágon és magamon,
Gondolva, aki ilyet alkotott:
Őrülten alkotott és vakon.
De aztán balzsamként megenyhit
egy drága testvér halk szava
ki míg itt járt, föld angyala volt
s most már a mennynek angyala.
"A világ Isten -szőtteszőnyeg
mi csak visszá... |
|
|
|
|
|
|
|
Sántha Károly
Nem hágy el a jóságos Isten,
Bízzál Őbenne holtodig!
Ha senki sincs, aki segítsen,
Ő áld, vigasztal, boldogit.
Elhagyhat az egész világ -
Ő nem hágy el, gondja van rád.
Az Ő szent akarata nélkül,
Hidd, semmi sem történhetik.
Madárka a ház fedeléről
Tudta nélkül le nem esik.
Tudja fejünk hajszálait,... |
|
|
|
|
|
|
|
Amit az ész meg nem gyógyithat,meggyógyitja az idő.
Idővel az olyan lelki fájdalom is megenyhül,amelyen az ember ésszel nem tudott úrrá lenni. ... |
|
|
|
|
|
|
|
Gyulai Pál: TANÁCS
Kit szeretsz s akik szeretnek,
Ha bántanak, ha megsebeznek:
Ne haragudj rájok sokáig!
De öntsd ki szíved' s ha letörléd
A fájdalom kicsordult könnyét:
Bocsáss meg! hidd, enyhedre válik.
Óh egymást hányszor félreértjük,
Szeretteinket hányszor sértjük,
Bár szívünk éppen nem akarja.
Mi is talán ... |
|
|
|
|
|
|
|
Reményik Sándor:
Írjad poéta
Írjad poéta!
Ha csügged a lelked,
Nehezül a szárnyad,
Ha rajtad a kétely
Zsibbasztón elárad:
Írjad csakazértis!
Ne kérdezd; mi célból?
Ne kérdezd: mi végre?
Nem tudod te, hol vár,
Épen terád hol vár,
Egy lélek ínsége.
Egy lélek éhsége,
Egy szív szomjúsága:
Megen... |
|
|
|
|
|
|
|
Ó ÉJSZAKÁT!
Falon az inga lassú fénye villan,
Oly tétován jár, szinte arra vár,
Hogy ágyam mellett kattanjon a villany,
S a sötétben majd boldogan megáll.
Pihenjünk. Az álomba merülőnek
Jó dolga van. Megenyhűl a robot,
Mint ahogy szépen súlya vész a kőnek,
Mit kegyes kéz a mély vízbe dobott.
Pihenjünk. Takarómon pár papírlap.... |
|
|
|
|
|
|
|
Tóth Árpád (1886 - 1928)
Tóth Árpád: Jó éjszakát
Falon az inga lassú fénye villan,
Oly tétován jár, szinte arra vár,
Hogy ágyam mellett kattanjon a villany,
S a sötétben majd boldogan megáll.
Pihenjünk... |
|
|
|
|
|
|
|
...,,Kiket szeretsz, s akik szeretnek,
Ha bántanak, ha megsebeznek,
Ne haragudj rájuk sokáig!
De öntsd ki szíved, s ha letörléd
A fájdalom kicsordult könnyét:
Bocsáss meg! Hidd, enyhedre válik.
Oh, egymást hányszor félreértjük,
Szeretteinket hányszor sértjük,
Bár szívünk éppen nem akarja,
Mi is tanán vérzünk a sebben,
Nekünk... |
|
|
|
|
|
|
|
Reményik Sándor:
Írjad poéta
Írjad poéta!
Ha csügged a lelked,
Nehezül a szárnyad,
Ha rajtad a kétely
Zsibbasztón elárad:
Írjad csakazértis!
Ne kérdezd; mi célból?
Ne kérdezd: mi végre?
Nem tudod te, hol vár,
Épen terád hol vár,
Egy lélek ínsége.
Egy lélek éhsége,
Egy szív szomjúsága: ... |
|
|
|
|
|
|
|
Az irgalom
(Wörishofeni emlékül gróf Zichy Márthának.)
Mint purgatorium, kietlen, bús, setét,
Hol megtört vezeklő várja ítéletét,
Hol a lét epedés, az idő végtelen,
A lelken, mint köd ül aggasztó sejtelem, -
Hol Damoklesz-kard függ mindenik fej fölött,
S mint puszta szirten egy csoport hajó-törött,
Összebuj úr, szegény; ninc... |
|
|
|
|
|