... őrangyalomnak!
Álmodtam, tündérálmot, gyönyörűt, édeset,
nem hittem, hogy szárnyam valaha leeshet.
Lehullotttt egy hideg éjjel, némán, szótlanul,
zuhantam a mélybe megállíthatatlanul.
Hívtak, vártak melletted fénylő kék egek,
visszahúztak mégis a szor?ító gyökerek.
Téged kerestelek vakon bármerre járván,
s most elfutok előled r... |