|
 |
|
|
Kerek erdő közepén,
zöld rétének ligetén,
álmodtam egy szépet én.
Elmondani nem lehet,
csak szeressél engemet,
s megmutatom neked.
Kerekerdő közepén,
zöld rétének ligetén,
együtt vagyunk kettecskén,
örökké csak te, meg én.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Eufrátesz :
Legendás görög bölcselő, akinek ajkain még a tigris is áhítattal csüggött az Akadémia ligetének évezredes platónjai alatt.
  ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... szomorúságának titkát, és némán üldögélt a tölgyfán és a szerelem misztériumán gondolkozott.
Aztán egyszerre csak széttárta barna szárnyait és a levegőbe emelkedett. Mint az árnyék suhant át a ligeten, mint az árnyék lebegett a kert fölött.
Gyönyörű rózsafa állt a pázsit közepén, amikor megpillantotta, leereszkedett hozzá és megült az egyik ágán.
- Adj egy ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
K... VILMOS BARÁTOMHOZ
Katonának számüzött balvégzetem,
S kétszer élt a szép tavasz a ligeten,
A ligeten, oh de nem e szív fölött,
Míg sorsomnak rabbilincse megtörött.
Mégis - bár a léleksujtó vész miatt,
Mely emésztő hatalommal rám szakadt,
Keservesen megsiratni van okom -
E két tavaszt megsiratni nem fogom.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... völgybe,
Hol ciprust ültet a gyász hír neki?
Tanúbizonyság lenne annak földje,
Ott hulla-é a dalnok vére ki:
Minden csepp vérbül új virág kelendett
És több madár zeng ott a ligeten --
Vidd asszonyodnak, egyszerű lapocska,
Szíves, de bánatos üdvözletem.
Vagy tán, zarándok-úton, enyedül
Bolyong, mikép az üldött bérci vad;... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... völgybe,
Hol ciprust ültet a gyász hír neki?
Tanúbizonyság lenne annak földje,
Ott hulla-é a dalnok vére ki:
Minden csepp vérbül új virág kelendett
És több madár zeng ott a ligeten -
Vidd asszonyodnak, egyszerű lapocska,
Szíves, de bánatos üdvözletem.
Vagy tán, zarándok-úton, enyedül
Bolyong, mikép az üldött bérci vad;
Ki mer... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szomorúságának titkát, és némán üldögélt a tölgyfán és a szerelem misztériumán gondolkozott.
Aztán egyszerre csak széttárta barna szárnyait és a levegőbe emelkedett. Mint az árnyék suhant át a ligeten, mint az árnyék lebegett a kert fölött.
Gyönyörű rózsafa állt a pázsit közepén, amikor megpillantotta, leereszkedett hozzá és megült az egyik ágán.
- Adj egy szá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... Domica-patak eróziója útján oly módon keletkeztek, hogy a patak a mai bejárat közelében tört magának utat a mészkőhegy belsejébe. A régebbi fejlődési szakaszban az Őserdőn, Koncert-termen, a Pálma-ligeten és az Indiai pagodák-termén át folyt a Styxbe. Oldalágai képezték ki a Bejárati-folyosót a Majkó-dómig. A fiatalabb eróziós fázisban - és ma is - a Domica-patak már a Felfedező-f... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kerek erdő közepén,
zöld rétének ligetén,
álmodtam egy szépet én.
Elmondani nem lehet,
csak szeressél engemet,
s megmutatom neked.
Kerek erdő közepén,
zöld rétének ligetén,
együtt vagyunk kettecskén,
örökké csak te, meg én.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szomorúságának titkát, és némán üldögélt a tölgyfán és a szerelem misztériumán gondolkozott.
Aztán egyszerre csak széttárta barna szárnyait és a levegobe emelkedett. Mint az árnyék suhant át a ligeten, mint az árnyék lebegett a kert fölött.
Gyönyöru rózsafa állt a pázsit közepén, amikor megpillantotta, leereszkedett hozzá és megült az egyik ágán.
- Adj egy ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Balaskó Jenő
Megvárom a hangod
Megvárom a hangod, megvárom a szemed.
Egy fehér tó ölelésével
felhozzák a mélyvilági bánat-termet
tekinteted zöld ligetének.
Ahol a te hangod arcodat kívánja,
várlak a mozdulatlan szélben,
ajkamat megnyitom szédítő veszélynek,
ahogy az arcom távoli hangodat kivárja.
Kívánom a lépted, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
KEREK ERDŐ KÖZEPÉN,
ZÖLD RÉTÉNEK LIGETÉN
ÁLMODTAM EGY SZÉPET "ÉN"
ELMONDANI NEM LEHET,
CSAK SZERESSÉL ENGENET,
S MEGMUTATOM NEKED.
KEREK ERDŐ KÖZEPÉN,
ZÖLD RÉTÉNEK LIGETÉN,
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Balaskó Jenő: Megvárom a hangod
Megvárom a hangod, megvárom a szemed.
Egy fehér tó ölelésével
felhozzák a mélyvilági bánat-termet
tekinteted zöld ligetének.
Ahol a te hangod arcodat kívánja,
várlak a mozdulatlan szélben,
ajkamat megnyitom szédítő veszélynek,
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Balaskó Jenő
Megvárom a hangod
Megvárom a hangod, megvárom a szemed.
Egy fehér tó ölelésével
felhozzák a mélyvilági bánat-termet
tekinteted zöld ligetének.
Ahol a te hangod arcodat kívánja,
várlak a mozdulatlan szélben,
ajkamat megnyitom szédítő veszélynek,
ahogy az arcom távoli hangodat kivárja.
Kívánom a lépted,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... kedvtelésből a királyné is elkísérte, amikor szülési fájdalmak jöttek rá. Miközben a király és háza-népe a királynét fenyegető veszély miatt siránkozott, Lénárd éppen keresztülvágott a ligeten, és hallván a jajgatást, elfogta a szánalom. Odasietett, s a király hívására belépett a kastélyba. Mikor a király a kiléte felől érdeklődött, s Lénárd elmondta, hogy Szent Remig tanítványa, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Téli emlék
Friss téli éjbe nyílt kapunk.
Nézd, hó esett! Az árnyék
fehéren kéken lengedez.
Ó, új város, új utca ez,
hol egy ember se járt még!
Se hang, se nesz. A hó ropog
léptünk alatt. És senki!
Nevetni kell. Min is? Fogom
karod és nézem arcodon
a fényt, mely bederengi.
Az arcod, mint havas mező,
önfén... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szomorúságának titkát, és némán üldögélt a tölgyfán és a szerelem misztériumán gondolkozott.
Aztán egyszerre csak széttárta barna szárnyait és a levegőbe emelkedett. Mint az árnyék suhant át a ligeten, mint az árnyék lebegett a kert fölött.
Gyönyörű rózsafa állt a pázsit közepén, amikor megpillantotta, leereszkedett hozzá és megült az egyik ágán.
- Adj egy ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... titkát, és némán üldögélt a tölgyfán, és a szerelem misztériumán gondolkozott.
Aztán egyszerre csak széttárta barna szárnyait, és a levegőbe emelkedett. Mint az árnyék, suhant át a ligeten, mint az árnyék, lebegett a kert fölött.
Gyönyörű rózsafa állt a pázsit közepén, amikor megpillantotta, leereszkedett hozzá, és megült az egyik ágán.
- Adj egy szál piros ró... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szomorúságának titkát, és némán üldögélt a tölgyfán és a szerelem misztériumán gondolkozott.
Aztán egyszerre csak széttárta barna szárnyait és a levegőbe emelkedett. Mint az árnyék suhant át a ligeten, mint az árnyék lebegett a kert fölött.
Gyönyörű rózsafa állt a pázsit közepén, amikor megpillantotta, leereszkedett hozzá és megült az egyik ágán.
- Adj egy szá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szívünk,
mint patak, akit a tél mederbe zár.
Egy pillanat...
s a lelkünkön lábujjhegyen megy át
egy messziről jött csöndes idegen.|... |
|
|
|
|
|
