|
|
|
... jelen?
- Úgy gondolom - mondá a grófnő nyugodtan.
Karolina vala Adélnak azon jó barátnéja, ki, mint fönnebb említem, Albert jó barátjával jegyben járt.
E körülmény Kolostorynak eszébe juttatá, hogy ő is szintén kimaradt volt a táncestélyről. Figyelni kezdett tehát a nők társalgására.
- De kedvesem, mért engeded Adélt ennyi szeszélyhez sz... |
|
|
|
|
|
|
|
... érzé mellét dobogó szíve őrzésére. Az széttörni akarta korlátait.
- Aztán - jegyzé meg a néne -, ha egy független ifjú könnyelműségeit tekintetbe venni nevetséges volna is, Kolostorynak rangja és polgári állása más, mintsem körünkben komoly viszonyról álmodni tudjon. Magyarországon az arisztokrácia kiválólagos és büszke. Atyád a Kolostoryak gőgjéről száz anekdotát beszé... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... aggodalomnak.
- Eliz - mondá csengő hangon s lángoló hévvel -, Elizem! Én atyjától e percben kértem meg az ön kezét... Válasza tagadó volt... legalább önérzetemmel annak kell vennem.
Kolostorynak szikrázó, égető szemeire egy könnycsepp vonult; de ez és egész fölindulása nem gátlá, hogy feszült figyelemmel ne kísérhesse a hatást, melyet meglepő nyilatkozata el... |
|
|
|
|
|
|
|
... Szászországból szállított pepinieriánál[210] megállíttatá hintaját, mindent megtekintett, s oly célszerű rendeleteket osztott, hogy a hideg tekintetű Terényinek arca néha felderült, Kolostorynak, ki a gazdászat komolyabb részéhez nem értett, csodálkozása növekedék, és Ondofredi szemlátomást kezdé magát unni.
Dél körül volt már, midőn a vár alá érkeztek, mely nem fölette... |
|
|
|
|
|
|