|
|
|
Az ARVISÚRÁK összegyűjtése "B"
ELŐTÖRTÉNET
Sokezer évvel ezelőtt egy hatalmas sziget létezett valahol a Csendes óceánban, - mesélik az ősi regék. Ataisznak, Ata-Isisnek nevezték boldog lakói. Mediterrán éghajlata alatt bőven termett a föld, s az ott élő - magas kultúrájú - népek ismerték az írás tudományát is. Idővel behajózták a tengereket, s a Föld különböző... |
|
|
|
|
|
|
|
... apósát, Agabát, aki három, kincsekkel megrakott hajóval érkezett. Kéz-műves embereivel sok szállást építtetett, s kincseivel telerakta őket. Mivel Agaba első feleségét, a dúsgazdag özvegyet a kinajok megölték, egy gyógyítással foglalkozó jómódú lányt - a későbbi Rima-asszonyt - választotta feleségül. Vele menekült Ordoszba. Úzon is boldogan fogadta menyasszonyát, nem vérrokon Ibol... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... akart megörökíteni. Mivel sokat szenvedett árva gyermekként nőtt fel, nem volt híve a súlyos veszteségekkel járó kalandozásoknak, hanem a békességet igyekezett keresni szomszédaikkal, a kinajokkal. Hiszen azok se gyilkolták le az első medvetoros évben Agaba fősámán ott maradt népét, hanem a kétkezi szűcsöket, tímárokat, kovácsokat, fazekasokat mind életben hagyták és a földművelő ... |
|
|
|
|
|
|
|
ALTÁJI VASFORRALÓ (A 103. Arvisurából) Arnót-Visnyó rovása
Az 1575. évi sámánképzésen (Kr.e. 2465)
Arnót, a kabarok ifjú sámánja lett az első. Előzőleg öt évig járta a kinajok vas- és bronzkészítő szálláshelyeit, s mesterségében alapos ismeretekkel meggazdagodva tért haza Ordoszba. Medvetor éjszakáján álmot látott: Ruda-Tórem ezeröles láncon leereszkedett a f... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... fokra emelte a lóval foglalatoskodók képzését. Ebben segítségére volt fősámán bátyja, az úz Kuserbál is.
Amikor Tola lett a fősámán, Sangi már kereshette mongol harcosaival a kinajokkal való összeütközéseket is. Tola a kinaj hadifoglyokkal a földművelés kiterjesztése címén és hajóépítés céljára nagy erdőségeket írtott ki. A nagy szárazság elsivatagosodásra vezetett. To... |
|
|
|
|
|
|
|
... közül Tola lett az első. Az új fősámán úgy vélekedet, hogy a 24 hun törzs szövetségének birodalmi határait nemcsak északra, hanem déli irányban is ki kell terjeszteni a kitajok, más néven kinajok rovására. Tola tehát évről évre megújuló kalandozásokat vezetett a kitajok szállásai ellen. Minden kalando-zásból tömérdek szolgával, kinccsel, szarvasmarhával tértek haza. A kitajok nem ... |
|
|
|
|
|
|
|
... fiatal volt, hogy Evenki apó ellenezte a férjhez menését. Gandás se tehetett mást, belevetette magát a Tola fősámán irányította kalandozásokba, melyekkel Tola 3 éven keresztül sar-colgatta a kinajok birodalmát. Roppant mennyiségű zsákmányt hordtak össze Ordoszban, de ez nem segí-tett azon, hogy az óriási állatállománynak viszont már alig volt legelője. Át is tértek a bővebb húsos ... |
|
|
|
|
|
|
|
... kalandra indult. Mindegyik hajó 24 lapátos volt. A hajókat Tengelizben színültig megrakták kézműves termékekkel. Tennó birodalmán keresztül vezették a hajókat, de a hajóhad távozása után a kinajok megrohanták és feldúlták Tengelizt. Ezen okulva az Öregek tanácsa elrendelte a kikötők megerősítését, újjáépítését. Minthogy az indijók az aranyat nem sokra becsülték és még építményeike... |
|
|
|
|
|
|
|
... teremtett világát elpusztítsa a fagy. A Jóság Istene gondoskodott róla, hogy a Bolygótűz hetedmagával árassza lángoló hevét a Joli-Tórem-nek annyira kedves Földre. Az emberevő szigetekről a kinajok elkezdtek menekülni a Mala-Bán szorosain át a jéghegyek alól kibukkanó zöld mezőkre. Kukulkán, az Égi birodalom rovódeákja, aki Manitu Nagy Szellem parancsára Ataiszban ismeretessé tett... |
|
|
|
|
|
|
|
KALANDOZÁSOK (A 177. Arvisurából) Tárkány-Emőd rovása Kr.e. 1112-1085
Amíg Emőd úz ifjúsági vezér vezetésével a hun törzsszövetség ifjúsága nyugaton kalandozott, a kinajok erős csapatokkal törtek Ordoszra és sok foglyot ejtettek. Még Kassa fősámán is kénytelen volt Úzdra menekülni. Onnan Kabarföldre sietett. A “Béke és rokonság" törvényét tiszteletben tart... |
|
|
|
|
|
|
|
... hajtották a tervüket. A 103 fegyveres-kalandozó 40 főnyi kalmár népet ejtett foglyul. Biztosított menetben Ordosz felé indultak. Amikor már jó hosszú utat megtettek, a kereskedő megszólalt a kinajok nyelvén. Maros tudtukra adta, hogy elfogatásuk egyik célja: Ordosz fel akarja velük venni a kereskedelmi kapcsolatot. Ezért még a tél beállta előtt Ordoszban kell lenniök. Ilmen fősámá... |
|
|
|
|
|
|
|
MATYÓ BIRODALMA (A 230. Arvisurából)
Az úz származású Cabaj -aki a sámánképzésen fogadásból 23 társával átlovagolt a kínai nagy Falon- a kinajoknál ötvösséget tanult. Utána egy olyan páncélos öltönyt készített, amit az Öregek tanácsa is megcsodált. Amikor Cabaj fia, Hunbál került a fővezéri székbe, lovasságát ilyennel szerelte fel. A hun hadsereg ekkor két könnyű-lovas ... |
|
|
|
|
|
|
|
VÖRÖSSZEMÖLDÖKŰEK KÜLDETÉSE 243. Arvisura Izsboldó rovása Kr.u. 5-41.
A 24 hun törzs szövetségét Kr.e. 50-ben, megalakulásának 3990. évében nagy veszély fenyegette. Birodalmukat a kinajok fondorlatos politikával kettészakították. Ordoszban Hohanza, a káspivári Szkíta birodalomban Csécsi széki-kun vezér lett az új fejedelem. Csé-csi birodalmát nemcsak a kinajok, hanem Ró... |
|
|
|
|
|
|
|
A MAGYAROK EREDETE (A 253. Arvisurából)
A 4220. medvetoros évben (Kr.u. 180) az úz származású Varga Győző lett, a hun törzsszövetség fő-sámánja. Kora ifjúságában a kinajok országában cserepes mesteréget, majd selyemkészítést és varga mesterséget tanult. Lovas parancsnoka lett a Selyem-úton folyó kereskedelemnek. Egy selyemkészítő bölcs leányát vette feleségül, majd Ordo... |
|
|
|
|
|
|
|
... származó rokonokkal felvették a kapcsolatot, s cserekereskedelmet folytattak velük. Az itt töltött 1000 esztendő alatt az agabák is megsokasodtak, csak nem eléggé. Az észak felé terjeszkedő kinajokkal ugyanis gyakorivá váltak a háborúzásaik, de változó szerencsével. Végül a kinajok elfoglalták az agabák által lakott tengerpartot. Az agabák egy része ekkor behódolt, többségük azonb... |
|
|
|
|
|
|
|
... fejdísz népe örökké élni fog, mert Joli-Tórem nem hagyja elpusztulni az ő népét.
Ibolya, a kis menyasszony a titkok szentélyében Joli-Tóremhez fordult, hogy mitévők legyenek a kinajok nyomása miatt. Ekkor a bogláros menyasszonyi fejdísz megszólalt: Rakjatok meg három hajót mindenfélével és menjetek el Ordoszba, ahol békesség és boldogság vár rátok!
A beszélő ... |
|
|
|
|
|
|
|
... egyiptomi piramis építkezések.
i.e. 2676 Befejeződnek az egyiptomi piramis építkezések.
i.e. 2480 Bóta, úz (őspalóc) fővezér indítványára megköttetik a hunok és a kinajok között a Béke és Rokonság szerződése. A szerződés értelmében a hun, agaba és kinaj népek szabadon költözhetnek egymás területein. Közös tanács bírálta a vitatott eseteket. Tanul... |
|
|
|
|
|
|
|
... származó rokonokkal felvették a kapcsolatot, s cserekereskedelmet folytattak velük. Az itt töltött 1000 esztendő alatt az agabák is megsokasodtak, csak nem eléggé. Az észak felé terjeszkedő kinajokkal ugyanis gyakorivá váltak a háborúzásaik, de változó szerencsével. Végül a kinajok elfoglalták az agabák által lakott tengerpartot. Az agabák egy része ekkor behódolt, többségük azonb... |
|
|
|
|
|
|
|
... apósát, Agabát, aki három, kincsekkel megrakott hajóval érkezett. Kéz-műves embereivel sok szállást építtetett, s kincseivel telerakta őket. Mivel Agaba első feleségét, a dúsgazdag özvegyet a kinajok megölték, egy gyógyítással foglalkozó jómódú lányt - a későbbi Rima-asszonyt - választotta feleségül. Vele menekült Ordoszba. Úzon is boldogan fogadta menyasszonyát, nem vérrokon Ibol... |
|
|
|
|
|
|
|
... akart megörökíteni. Mivel sokat szenvedett árva gyermekként nőtt fel, nem volt híve a súlyos veszteségekkel járó kalandozásoknak, hanem a békességet igyekezett keresni szomszédaikkal, a kinajokkal. Hiszen azok se gyilkolták le az első medvetoros évben Agaba fősámán ott maradt népét, hanem a kétkezi szűcsöket, tímárokat, kovácsokat, fazekasokat mind életben hagyták és a földművelő ... |
|
|
|
|
|