|
|
|
... tárkány rótta le.
A kaltesi látogatók (társbolygóról) ie. 15 460.-tól érkeztek egészen a Havaruti nagyszala idejéig (ie. 3790.). A tûzszerzést Miskolchoz köti a könyv, aki kabar volt és ie. 13 500 körül élt.
Ettől kezdve rótták az arvisurákat, tehát kb. 15 500 éve írják ezeket aranylapokra.
A hunfajúak régióiban nagyjából Jézus idejében s... |
|
|
|
|
|
|
|
... élelmezték.
Agrippa ie. 15.-ben fejezte be Pannóniában a providenciák kialakítását. Megkezdte Pannóniában az önállóság felszámolását is.
Cikolusz halálát a lóbérci (Leoben) kabarok megbosszulták.
Pannónia lakói ie. 9.-6. között fellázadtak, sok rómait megöltek. A Hun Törzsszövetség ebben az időben (Kövesd fejedelemségeidején) a kínaiak támadás... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... özönvíz, továbbá földrengés is kísérte. Úr mellett Uruk város létesült (kb. 30 km-re). Az ataiszi újabb bevándorlók ebben az időben a mordvinok, csuvaszok, lettek, úzok (=palúz=palóc) és kabarok voltak.
Buda huga, Mari Sumériából északra ment (jóval a mai Bagdad fölé) és Magya fejedelem felesége lett. (Később ezt a területet Marinának nevezik)
Mari ... |
|
|
|
|
|
|
|
... új székhelyévé Kevevárt (Kővár, Kiev) jelölik. Sámánfejedelme Álmos, lovasfejedelme Lebéd, tárkányfejedelme Asszuporog fia, Szőke Árpád lett.
i.sz. 875. Kürt, tiszta kabar törzs is csatlakozik a Magyar Törzsszövetséghez.
i.sz. 880. Jenő és Tarján törzsek is csatlakoznak a Magyar Törzsszövetséghez, mivel Káspivár és Asszorügyek között hazátl... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... korától mindmáig közös és szilárdan vallott tézise történészeink (elsősorban turkológus) nyelvészeink többségének a székelyek török, "időrendben" nézve: hun, avar, bolgár, kazár-kabar eredete.
Véleményük szerint a székelység már a honfoglalás előtt itt élt, avagy (az utóbbi két elmélet értelmében), a honfoglalókkal együtt beköltözött idegen népelem volt, ... |
|
|
|
|
|