|
 |
|
|
... ér,
az ember az emberért.
Ott család lesz, új fészek -
hazát kapsz a szeretetért.
Hol a híd partot ér,
az út hazakísér.
Keresztelő János ujja
homlokodhoz ér.
Az a hely a tiéd,
ahol érik a fény,
Az a hely a tiéd
hova lámpást küldött az Ég!
Itt élni jó, itt élni jó,
a megfeszített dallamokban,
megérint... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... énekem
a sorok,
amelyek Neked üzennek
az érzések,
melyeknek nem szükséges távolság,
hogy Hozzád eljussanak,
a csók,
melyet én adok Neked,
ha szép kezed homlokodhoz érinted.
A hó én vagyok
és Te vagy
a hó mi vagyunk
az esőcsepp mi vagyunk
a sarjadó fűszál mi vagyunk
az édes gyümölcs mi vagyunk
az avar mi vag... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... állandóan azt mondják nekem, hogy zongoráznom kellene, az egész élet egy nagy zongorajáték, miért nem játszol Te is egy remek darabot.
És íme az én hosszú ujjaim most az arcodhoz és homlokodhoz érnek gyengéden, halántékodat simítják végig, ujjhegyeim most orcádon futottak lefelé akár a könnycseppek, tovább haladnak és az álladnál állnak meg, ujjaim óvatosan megemelik a töréke... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szerelmes idézetek
A szerelem az élet nagy ajándéka, és aki nem nyújtja ki utána a kezét, az sohasem élte az életet a maga teljes módján.
John Erskine
Sose mondd azt: "Szeress engem!" Mit érsz vele? Isten is hiába mondta...
Paul Valéry
Az igazi szerelemnek megvannak a maga előérzetei és t... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ÖREGEDŐ KEZEM
Verhaeren
Öregedő kezem, mig te itt a sötét
tűzhelynél szenderegsz, homlokodhoz emelve
elsimítom hajad, s úgy csókolom ma este
nagy pilláid alatt szemed rejtett tüzét.
Ó, áldott béke e gyönyörű esti csendben!
Szemem visszafelé nézi az éveket,
és oly tökéletes egyszerre életed,
hogy könnyes hódolat remegi á... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... áldani fogom karjaid, ujjaidat,
melyekben a ragaszkodás vérerei folydogálnak!
Mint az ananász íze, olyan szádé is,
fogaid fehérek és nevetéskor fényesek -
homlokodhoz gyakran úgy érek,
mintha ékszered volna
és szemed olyan óriásnak látom,
mint a Holdat.
Szerelmesem,
szemöldököd fekete íve
egy kis rigómadár tollának formájához... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Ezüstszivü csengő.
Csendes tóba vetett
kavics visszhangja neved.
Döndül tompa zenével,
mint éji lódobogás, ugy enyész el.
Verdes, mint a magány
homlokodhoz szoritott fegyver ravaszán.
Neved - tudod, mi nekem?
Neved - csók lehunyt szememen.
Dermedt századok fagya enged
hóra hullt csókjára nevednek.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Ezüstszivü csengő.
Csendes tóba vetett
kavics visszhangja neved.
Döndül tompa zenével,
mint éji lódobogás, ugy enyész el.
Verdes, mint a magány
homlokodhoz szoritott fegyver ravaszán.
Neved - tudod, mi nekem?
Neved - csók lehunyt szememen.
Dermedt századok fagya enged
hóra hullt csókjára nevednek.
Ké... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... áldani fogom karjaid, ujjaidat,
melyekben a ragaszkodás vérerei folydogálnak!
Mint az ananász íze, olyan szádé is,
fogaid fehérek és nevetéskor fényesek -
homlokodhoz gyakran úgy érek,
mintha ékszered volna
és szemed olyan óriásnak látom,
mint a Holdat.
Szerelmesem,
szemöldököd fekete íve
egy kis rigómadár tollának formájához... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... Aktivizálja a tisztán érzés képességét. Érzed, ahogy ott feszül, érzed, hogy most hideg árad s kinyílik a szívcsakrád. Érzed, hogy aktivizálódik ott is. Most fölfelé emelkedik e gömb homlokodhoz, harmadik szemedhez. Áthatja homlokcsakrádat és aktivizálja ott is. Most ismét lásd magad fölött, ahogy a nap fénye megtörik a hullámokon, a felszínen. Alulról nézel fölfelé. Ismét lélegez... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Émile Verhaeren
Öregedő kezem
Öregedő kezem, mig te itt a sötét
tűzhelynél szenderegsz, homlokodhoz emelve
elsimítom hajad, s úgy csókolom ma este
nagy pilláid alatt szemed rejtett tüzét.
Ó, áldott béke e gyönyörű esti csendben!
Szemem visszafelé nézi az éveket,
és oly tökéletes egyszerre életed,
hogy könn... |
|
|
|
|
|
|
|
|
ÖREGEDŐ KEZEM
Verhaeren
Öregedő kezem, mig te itt a sötét
tűzhelynél szenderegsz, homlokodhoz emelve
elsimítom hajad, s úgy csókolom ma este
nagy pilláid alatt szemed rejtett tüzét.
Ó, áldott béke e gyönyörű esti csendben!
Szemem visszafelé nézi az éveket,
és oly tökéletes egyszerre életed,
hogy könnyes hódolat remegi á... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
ÉMILE VERHAEREN
ÖREGEDŐ KEZEM
Öregedő kezem, mig te itt a sötét
tűzhelynél szenderegsz, homlokodhoz emelve
elsimítom hajad, s úgy csókolom ma este
nagy pilláid alatt szemed rejtett tüzét.
Ó, áldott béke e gyönyörű esti csendben!
Szemem visszafelé nézi az éveket,
és oly tökéletes egyszerre életed,
hogy könnyes hódolat re... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... födi már.
E dalt dalolta hű öregek ajka,
Kiket halálban ringat messzi táj.
Ó gondolj rájuk, millió magyarra,
Midőn fölzeng a Himnusz bús viharja.
Ha homlokodhoz ér a drága ékszer,
Mit érez lelked, ó fejedelem?
Ez tündökölt világgá tiszta fénnyel
Mátyás fején, e fiatal fejen.
Mátyás: gondolni nem tudunk elégszer
Nevére, mely ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... pásztorral a zsarátnok körül. Beszélgettek. Álmos este van. Aztán hirtelen fényesség! És közeledik! És csak közeledik! Egyenesen kis csoportotok felé. Szemellenzőként teszed kezed a homlokodhoz. Mi akar ez lenni? Aztán nagyon hamar meglátod, hogy egy angyal. Mikor épp arra gondolsz, hogy talán a fáradtságtól álmot álmodsz - látod, hogy a többi pásztor is ugyanazt látja. Már ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szökellő.
Ezüstszivü csengő.
Csendes tóba vetett
kavics visszhangja neved.
Döndül tompa zenével,
mint éji lódobogás, ugy enyész el.
Verdes, mint a magány
homlokodhoz szoritott fegyver ravaszán.
Neved - tudod, mi nekem?
Neved - csók lehunyt szememen.
Dermedt századok fagya enged
hóra hullt csókjára nevednek.
Ké... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ér,
Az ember az emberért.
Ott család lesz, új fészek -
Hazát kapsz a szeretetért.
Hol a híd partot ér,
Az út hazakísér.
Keresztelő János ujja
Homlokodhoz ér.
Az a hely a tiéd,
Ahol érik a fény,
Az a hely a tiéd
Hova lámpást küldött az Ég!
Ott élni jó, Ott élni jó,
A megfeszített dallamokban,
Megérint... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ÉG
Múlik a kő, a fa - - -
tavaszok csöndje a szívemen.
Kibomló ágakkal lüktet az ég,
a tűz és a szerelem.... |
|
|
|
|
|
 |
|
|
| ... válasz érkezik, de az attól még értelmes, csak épp... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Szép estét! :-) Ölelkezünk a fényben,
Aztán a hullámok közé futunk,
És eltűnünk a messzeségben,
De a homlokom
Addig hozzád nyomom,
A te homlokodhoz az enyém,
Aztán belenézek a szemedbe,
Te meg visszanézel belém.
/Kispál és a borz/
... |
|
|
|
|
|
