|
 |
|
|
... Könyvműhely. 1988.
7. Az Árpád-kori történet bizánci forrásai. Ed. Moravcsik Gyula. Budapest, Akadémiai Kiadó. 1984 (A továbbiakban: Fontes Byzantini) 43. - latinul: Catalogus fontium historiae hungaricae aevo ducum et ragum ex stirpe Árpad descendentium ab anno Christi DCCC usque ad annum MCCCI. Coll. A. F. Gombos. Budapestini 1937. 1. 742: Habitarunt autem cum Chazari... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... eleve mitikus alak volt, a sellőt az ókori tudósok sokáig valódi lénynek tekintették. Az idősebb Pliniusnál találkozunk először részletes leírásával. Nagyszabású művében, a Naturalis historiae libriben (Természettörténet), amely az i. sz. I. században jelent meg, a következőket írja: "Ami pedig a sellőket illeti, akiket nereidáknak is neveznek, nem képzelet szülöttei: mert ahogy m... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... Lonicerus munkáiból ,,szedettek ki". A mű forrásaival Fialovszky Lajos foglalkozott. Kimutatta, hogy Melius Juhász magyarra fordította Adam Lonicerus mainzi orvos és tanár Historiae naturalis opus novum (Kreuterbuch) című, a 16. század közepén megjelent híres növénytani munkáját, és ezt kiegészítette Dioscorides, Plinius, Galenus, valamint kortársai, Pietro Andrea Matti... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Dr. Istóczy Győző: EMLÉKIRATFÉLÉK ÉS EGYEBEK
I.
Abban az egyenlőtlen küzdelemben, a melyet én egy negyedszázadon át tartott képviselőségem alatt a 70-es és 80-as években a parlamentben vívtam, én a legyőzött fél lettem. Hogy miként történt ez meg, azt főbb vonásokban megírtam már egy, az 1906. évben A magyar antiszemitapárt megsemmisítése s ennek köv... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... gyűjtötte az anyagait, lehetőség szerint ellenőrizte forrásait és jól felépített, élénk szövegben fogalmazta meg kutatásának eredményeit. Cicero a ,,történelem atyjának" (pater historiae) nevezte el. Azt is feljegyezte róla, hogy számtalan történetet (innumerabiles fabulae) ismert és adott elő. Egyetlen fennmaradt, kilenc kötetes művének, amit magyarul Történelem címen ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Plinium Secutus. Pii II., Asiae 1531., 93. Tevékenységéről J.
Długoss is beszámolt az 1433. az 1439. és az 1440. esztendőnél: Joannis
Długossii seu Longini canonici Cracoviensis Historiae Polonicae. Intr. I. Zegota
Pauli. Cura et imp. A. Przezdziecki. IV. Cracoviae 1877, 493-494., 611-612.,
624-626.
(15.) A TESz (Tört. Etimológiai Szótár) szerint a ló finn... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Bernard Lazare: Antiszemitizmus
Tartalom
Jegyzet: Bernard Lazare
Előszó
1. Fejezet : Az antiszemitizmus általános okai
2. Fejezet : Zsidóellenesség az ókorban
3. Fejezet : Zsidóellenesség a kereszténység ókora alatt, Konstantin egyházának megalapítása óta.
4. Fejezet : Zsidóellenesség Konstantintól a nyolcadik századig.
5. Fej... |
|
|
|
|
|
|
|
|
GRÓF VAY SÁNDOR
MADÁCH ÉLETÉBŐL.
1849 mint vihar söpört végig az országon. A legszomorúbb októberben köny és vér jelezte a bakók nyomát. Nem volt magyar család, amelyben gyászruhát ne viseltek volna. Sem olyan, amelyben esténként remegve, sírva ne feküdtek volna le. Vajon mit hoz a rettene... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... 278.
HALIKARNASSZOSZI DIONÜSZOSZ (i. e. 40-8) görög történetíró
O. D. Q. 180. 12. sz. Molnos Emília.
VELLEIUS PATERCULUS, GAIUS (i. e. 20?-i. sz. 30?) római történetíró
Historiae Romanae, 1. k. 9. f. - Sötétben, 59. sz. Szabó György.
SENECA, LUCIUS ANNAEUS (i. e. 4-i. sz. 65) római filozófus, író és államférfi
1. Luciliushoz intézett... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... is.
SALLUSTIUS - Caius, Crispus (i. e. 86-34): az első nagy római történetíró, két teljes műve: De coniuratione Catilinae és Bellum lugurthinum. Seneca töredékekben fennmaradt munkájából (Historiae) idéz. Stílusa szentenciózusan rövid, tömör, archaizáló.
SAPPHÓ - (i. e. 600 körül) lesbosi görög költőnő, a líra első jelentős képviselője. Életmódja és őszinte, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... tájleírások során már meg-megjelenik az eper, a vidéki életképek szerény, vadon termő szereplőjeként.
A legtöbb szót az idősebb Plinius vesztegeti az eperre, aki a ,,Naturalis Historiae" című 37 kötetes enciklopédiájának 21. kötetében ugyanis említést tesz a ,,fragá"-ról, mint itáliai gyümölcsről, ami a birodalom más részeiről került Itáliába és le... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... Balló István munkája. Népi nőgyógyászati tanácsok a XVII-XVIII. századból. Orvostörténeti Közlemények 1973, Schram Ferenc munkája. Orvostörténeti levelek. Communicationes ex bibliothecae Historiae Medicae Hungaricae 1965. Fodor István gyűjtése. Adatok a népi orvosláshoz. Ethnographia 1939. Vajkai Aurél munkája. A gyűjtögető gazdálkodás Cserszegtomajon, Néprajzi Értesítő 1941. Vajk... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... káposztafogyasztó volt, s szintén hitt abban, hogy a savanyított káposztával helyretehető a nehéz ételekkel, sok itallal megterhelt gyomor. Plinius nem csak ette a káposztát, hanem Naturalis Historiae című művében a káposzta egészségügyi tulajdonságait is számba vette, valamint megemlítette, hogy a káposzta nem csak belsőleg hatékony, hanem borogatás formájában is jól használható.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... tájleírások során már meg-megjelenik az eper, a vidéki életképek szerény, vadon termő szereplőjeként.
A legtöbb szót az idősebb Plinius vesztegeti az eperre, aki a ,,Naturalis Historiae" című 37 kötetes enciklopédiájának 21. kötetében ugyanis említést tesz a ,,fragá"-ról, mint itáliai gyümölcsről, ami a birodalom más részeiről került Itáliába és le... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... eleve mitikus alak volt, a sellőt az ókori tudósok sokáig valódi lénynek tekintették. Az idősebb Pliniusnál találkozunk először részletes leírásával. Nagyszabású művében, a Naturalis historiae libriben (Természettörténet), amely az i. sz. I. században jelent meg, a következőket írja: "Ami pedig a sellőket illeti, akiket nereidáknak is neveznek, nem képzelet szülöttei: mert ahogy m... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... káposztafogyasztó volt, s szintén hitt abban, hogy a savanyított káposztával helyretehető a nehéz ételekkel, sok itallal megterhelt gyomor. Plinius nem csak ette a káposztát, hanem Naturalis Historiae című művében a káposzta egészségügyi tulajdonságait is számba vette, valamint megemlítette, hogy a káposzta nem csak belsőleg hatékony, hanem borogatás formájában is jól használható.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... tájleírások során már meg-megjelenik az eper, a vidéki életképek szerény, vadon termő szereplőjeként.
A legtöbb szót az idősebb Plinius vesztegeti az eperre, aki a ,,Naturalis Historiae" című 37 kötetes enciklopédiájának 21. kötetében ugyanis említést tesz a ,,fragá"-ról, mint itáliai gyümölcsről, ami a birodalom más részeiről került Itáliába és le... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Részlet az "A szkíta gyökerektől a magyar kereszténységig" című könyvből
A szkíta kereszténység kialakulásának tárgyalásával nagy lépést teszünk az első keresztény évezred vége felé végleges képet öltő magyarság hitvilága felé, annak a magyarságnak vallási hovatartozása témája felé, mely a magyarajkú őspannon és őserdélyi népesség maradványaiból, a rájuk két hull... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ténye nem kérdéses.
Cornelius Tacitus (Kr. u. 112) római történész Néró uralkodásáról írva utal Jézus Krisztusra és a Rómában élő keresztyénekre (Annales, XV, 44). Tacitus másutt (Historiae című művében) is hivatkozik a keresztyénségre, amikor a jeruzsálemi templom felgyújtásáról ír (Kr. u. 70). Ezt Sulpicius Severus őrizte meg számunkra (Krónikák 30:6).
Léteznek további... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... tájleírások során már meg-megjelenik az eper, a vidéki életképek szerény, vadon termő szereplőjeként.
A legtöbb szót az idősebb Plinius vesztegeti az eperre, aki a ,,Naturalis Historiae" című 37 kötetes enciklopédiájának 21. kötetében ugyanis említést tesz a ,,fragá"-ról, mint itáliai gyümölcsről, ami a birodalom más részeiről került Itáliába és le... |
|
|
|
|
|
