|
|
|
... György
Nagy Imréről
Személytelen voltál, mint a többi zakós-
szemüveges vezér, nem volt érces
a hangod, mert nem tudtad, hogy mit is mondjál
hirtelenjében a sok egybegyűltnek. Épp a hirtelenje
volt szokatlan számodra. Csalódottan
hallgattalak, cvikkeres öregember,
még nem tudtam
a betonudvart, ahol az ügyé... |
|
|
|
|
|
|
|
... széken.
Gondolat nem pihent,szállt a messzeségben.
Míg ő csak ült a sötétségben.
Felidézte az édes bor nektárját,hogy vonta be ajkát.
Majd ,hogy ontott csókot,ölelve a párját.
Hirtelenje könnyek közepette,a karfát elengedte.
Majd vén aszott kezeit,arcába temette.
Szív sajgató képek vetültek elibe.
Ahogy,úra rosszul lesz,majd össze esik,s töb... |
|
|
|
|
|
|