|
|
|
... szamár lenni,
nem akarsz a második helyen állni.
Telt az idő,s te jártál velem,
de csak bosszú volt az egész,hazug szerelem.
Megbántottál vele,és sokáig fájt,
de feledtem,hogy szívemben te tettél kárt,
írtam az smsek millióit,
de válasz nem jött,nem írtál semmit.
Tudom,hogy a barátaid is benne voltak,
s ezért nem lettek üzeneteim megvál... |
|
|
|
|
|
|
|
... megszerettelek,
de féltem, hogy elveszítelek.
Együtt éltünk 2 gyönyörű évig,
s a ráadás hogy még 2 hónapig.
Eljöttem, mert úgy éreztem jönnöm kell,
de ami köztünk volt azt soha sem feledtem el.
A szívem súgta, menj míg lehet,
mert nekem nem volt jó így ez a szeretet.
Tudnod kell, hogy még mindig érted dobog a szívem,
mégis engem hibázta... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hazudnak.
Velem, akarj élni, és ne mással.
Engem ölelj, csókolj vad szenvedéllyel.
Ne kergess egy árnyat, legyen egy vágyad,
Én legyek az csakis én...... |
|
|
|
|
|
|
|
... hazudnak.
Velem, akarj élni, és ne mással.
Engem ölelj, csókolj vad szenvedéllyel.
Ne kergess egy árnyat, legyen egy vágyad,
Én legyek az csakis én
Mit megbeszéltünk nem feledtem,
Hogyan is feledhetném az életem
Csak kivárni nehéz, hogy ezt érezd,
Csak engem, és csakis engem
Az a gyűrű már régen az enyém
Ma i... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem tudom, tán csak megérzés, de valami történni fog. De hiába kutatom az emlékezetemben, mi az, mit feledtem el, ki maradt ki ma, akinek valamit igértem. Hol, mi felett siklottam el? De mára vége a napnak, bárki hiányol vagy szid, csak holnap ér el hozzám.
Aki ma eszembe jutott, annak írtam, egy témát is indítottam egy fórumon, a napi teendőimet, bár féligmeddig, de elvégezte... |
|
|
|
|
|
|
|
... odamutathattad a másik arcod.
Nem voltak napok, sem évszakok,
fényes szalmaillat maradt bennem,
hogy mire valók a síkos holnapok,
a fergeteges mában mindig feledtem.
Oda az évek, s én itt állok deresen,
a kert helyén, bérház nyújtózkodik,
gyanakvón néznek: ki vagy idegen?
Az itt éltekből vagyok, egy sokadik.
... |
|
|
|
|
|
|
|
Sírva ébredtem erre a világra
Sírtam, mikor kik szerettek, elhagytak.
Sírtam, míg nem tudtam, ki vagyok,
Sírtasm, mikor megmondták a nagyok.
Sírtam, mert szeretni feledtem,
Sírtam, mert mégis szeretni mertem.
Nem sírok, mert már tudom ki vagyok,
nem sírok, mióta tudom kihez tartozom,
Nem sírok, mert boldog lett életem,
Nem sírok, t... |
|
|
|
|
|
|
|
... Gyermeki ének
Eltévedtem életem útján.
Zsákutcába néztem.
Feledtem létem búját,
én csak szerelmet kértem.
Bebújtam melléd, mint kisgyermek,
vártam a csodát, mit teszel velem.
Rámnéztél és elélveztem
látván tiszta lelked.
Megérintettél. Súgtad: ,,Ne félj."
Bíztam benned. Megcsókoltalak.
Ajkad megper... |
|
|
|
|
|
|
|
... üres ígéret: soha be nem váltom
Jaj, mennyi káromlás és mennyi rágalom!
Lélektelen ima: magamat áltatom...
Mennyi zok szó, panasz! milyen kevés a hála!
Miért is feledtem el závárt tenni számra
Bölcs intés, jó tanács, hangzatosan -másnak!
Szám mily bő forrása a- képmutatásnak
Bántó, sebző szavak, mintha tőrrel döfnék!
Számadásig ... |
|
|
|
|
|
|
|
... lányának:
- Eredj, leányom, nézd meg, hová teszi az a kölyök azt a sok kenyeret.
Annak a leánynak, akinek azt mondta, csak egy szeme volt a homloka közepén, mert - azt meg el is feledtem mondani - ez a három leány olyan csodálatos teremtése volt az Istennek, hogy a legkisebbnek egy szeme volt, a középsőnek kettő, a legnagyobbnak három.
Most hát az ... |
|
|
|
|
|
|
|
... lányának:
- Eredj, leányom, nézd meg, hová teszi az a kölyök azt a sok kenyeret.
Annak a leánynak, akinek azt mondta, csak egy szeme volt a homloka közepén, mert - azt meg el is feledtem mondani - ez a három leány olyan csodálatos teremtése volt az Istennek, hogy a legkisebbnek egy szeme volt, a középsőnek kettő, a legnagyobbnak három.
Most hát az ... |
|
|
|
|
|
|
|
... szerettem,
Mindig nevette... |
|
|
|
|
|
|
|
... tudom,
de a szív nem feled!
Van már más,
akit szeretek,
de a múlt
nem enged.
Szörnyű árulás,
mi ért engem,
s az érzésekben már
hitem feledtem.
Sötétség borult rám,
fullasztó és kegyetlen.
De az idő kereke
csak haladt tova....
Lassan homály fedte
az elmúlt kínokat.
Összeforrt sebem,
de... |
|
|
|
|
|
|
|
... újrakezdés
mennyi diadal
mennyi küszködés
mit tettem?
mit kellett volna tennem?
hagyjuk!
már úgyis mindent feledtem.
szárnyaim szakadtak
foszlottak tollaim
repülni már csak
az álom tanít
nehéz kővé vált
minden vágya... |
|
|
|
|
|
|
|
... hazudnak.
Velem, akarj élni, és ne mással.
Engem ölelj, csókolj vad szenvedéllyel.
Ne kergess egy árnyat, legyen egy vágyad,
Én legyek az csakis én....
... |
|
|
|
|
|
|
|
... esti széllel
hajam borzas volt, s a szívem remélt...
Karodba zártál, s hajamba fúrtad
arcod, úgy suttogtad: ,,Isten hozott!"
s én boldogan feledtem a múltat,
amikor rám senki nem áhított.
Kabátom letéve, kék ruhámban
csinosnak éreztem akkor magam.
Kecses cipőmben szép volt a lábam,
s tudtam: tek... |
|
|
|
|
|
|
|
... értem,
Vártam a pillanatot, hogy öleljen.
Világossá vált, hogy ez jó nekem,
De most már önmagammal harcolok vele szemben.
Teltek a hetek, el is feledtem,
Mosolya már ridegként lebegett előttem.
Most jött Ő, a nagy Ő?
Vagy csak játék, mint az előző?
Vajon mit tegyek,
Esetleg pont olya... |
|
|
|
|
|
|
|
... az esti széllel
hajam borzas volt, s a szívem remélt...
Karodba zártál, s hajamba fúrtad
arcod, úgy suttogtad: ,,Isten hozott!"
s én boldogan feledtem a múltat,
amikor rám senki nem áhított.
Kabátom letéve, kék ruhámban
csinosnak éreztem akkor magam.
Kecses cipőmben szép volt a lábam,
s tudtam: tekinteted vég... |
|
|
|
|
|
|
|
... a másnapomra.
Ártatlanom gyorsan kimúlt,
rezzenéstelenre simult
a kényszeres nagyotmondás,
a szelektív nagyothallás.
Kiskoromat mítoszolva
nem feledtem a jót soha,
önvédelmem emlékeztet:
voltam jó is enyészetnek.
Adtam anno őszintémet,
mégse tűntem őszintének,
úgyhogy tűntem őszintémet,
hadd higgyenek ős... |
|
|
|
|
|