|
 |
|
|
... nagy szerelem,
Mit egyszer érzett,
Rátört a semmiből,
Mint maga a végzet.
Nem gondolt másra,
Csak akit szeretett,
Mert megőrült érte,
Minden mást feledett.
Szíve vágyát, titkát,
Ő mégis féltve őrzi,
A szívét és a lelkét,
A szerelem emészti.
Nem merte kimondani,
Az érzéseit bevallani,
Azt, hogy ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... nekiinduló többivel, hiszen vele nem történt semmi, amiről megjegyezhetnénk.
A lángról felszökő áramlatok pedig megannyi sóhaj, bánat, és feledésbe merülő élmény, elpazarolt gondolatok, feledett szerelmek, bosszúságok.
Az öngyilkos elfújja saját maga gyertyáját, a gyilkos másokét. Persze van, aki csak "tortagyertya"-rövidségű időt kap, s hogy ezt ki határozza meg, arról... |
|
|
|
|
|
|
|
|
ADY ENDRE: A SIONHEGY ALATT
Borzolt, fehér Isten-szakállal,
Tépetten, fázva fújt, szaladt
Az én Uram, a rég feledett,
Nyirkos, vak, őszi hajnalon
Valahol Sionhegy alatt.
Egy nagy harang volt a kabátja,
Piros betûkkel foltozott,
Bús és kopott volt az öreg Úr,
Paskolta, verte a ködöt,
Rórátéra harangozott.
|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Borzolt, fehér Isten-szakállal,
Tépetten, fázva fújt, szaladt
Az én Uram, a rég feledett,
Nyirkos, vak, őszi hajnalon
Valahol Sionhegy alatt.
Egy nagy harang volt a kabátja,
Piros betűkkel foltozott,
Bús és kopott volt az öreg Úr,
Paskolta, verte a ködöt,
Rórátéra harangozott.
Lámpás volt reszkető kezemben
És rongyo... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kérdeznek:
miért lett ő... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A Sion hegy alatt
Borzolt, feher Isten-szakallal
Tepetten, fazva fujt,szaladt
Az en Uram, a reg feledett
Nyirkos, vak,oszi hajnalon
Valahol a Sion hegy alatt
Egy nagy harang volt a kabatja
Piros betukkel foltozott
Bus es kopott volt az oreg Ur
Paskolta,verte a kodot
Roratera harangozott
Lampas volt reszketo ke... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... nekiinduló többivel, hiszen vele nem történt semmi, amiről megjegyezhetnénk.
A lángról felszökő áramlatok pedig megannyi sóhaj, bánat, és feledésbe merülő élmény, elpazarolt gondolatok, feledett szerelmek, bosszúságok.
Az öngyilkos elfújja saját maga gyertyáját, a gyilkos másokét. Persze van, aki csak "tortagyertya"-rövidségű időt kap, s hogy ezt ki határozza meg? Azt hi... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Egy vízhordó története
feljegyzett kis történet
mégis feledett eset
egy vízhordó a kútba esett
annak mélyén kincset lelt
a sors így megtréfálta
mert a vágya lett bánata
az esést sértetlenül megúszta
és a kincset felkarolhatta
de most jött csak a felismerés
kimenni nem tud túl mély a rés
jó sokára jött e... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... - ne menjünk ebbe a dologba bele -, idézett egy nagyon jelentős magyar írót, aki azt mondta Magyarországnak: Magyarország, amely nem tudja elfelejteni azt a régi és el nem feledett államát, amikor Trianon előtt nagy-Magyarországként létezett. Magyarország béküljél meg önmagaddal. Ez erről szól ez a történet.
Gadácsi János: Ezt ki mondta?
Gyurcsány Ferenc: Ne ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... már sosem árulnak el, szótlanul.
Életéért könyörgő anya, kín, bitó árnyéka,
Hóhér bűzös lehelete, istennek csókja.
Megváltás, halál, enyészet s újjászületés,
Feledett múlt, bűnbánat, s égre emelkedés.
Világ teteje, égig érő lépcső utolsó foka,
Fagyott mosoly, érintő kéz, keserv, s alázat.
,,Mi történet, annó életem, s támaszt eml... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... pusztuljak én!
Utolsó kívánság ítélet, s pálcatörés,
Pallos éle, árnyéka, alázat s megvetés.
Bűnbocsánat, térdre ereszkedett angyal,
Képmutató csuhás, hazug, feledett bánat.
Fekete, s fehér golyó, szövetzsák, dobpergés,
,,Mi talány, ha két fekete, s érte fővesztés?"
,,Utolsó kívánság, mit kérek alázattal,
E tömegb... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... az utolsó együtt töltött éjszakára, vad csókokra, ölelésre és a vágyak testet öltött csodájára, érezte testében, ahogy telik az idő és közeleg az este, hogy ismét átélheti a még el nem feledett együttlétet. Elkészült a vacsora, ragyogott a lakás, már csak magával kellett foglalkozni, és megtalálni a megfelelő fehérneműt és ruhát, amiben fogadhatja a kedvest! Kutatásba kezdett a r... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... Acélspirálok, vaslemezek darálják élő sejtjeiket, fémesen csikordul a lélek. Idézd őket elő, hiszen élnek. Mértani tömbök halma alatt leánykökörcsin elsüllyedt harangjai zúgnak. Rég nevüket feledett virágok a sárba borulnak. Cementbe öntbe lihegnek lelkes állatok, oktalanok, csikók izmos bükktörzsnyaka ráng, szakadt rugójú órákként hörögnek a hajnali kiskakasok. Vaserdők ágai közt... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... között
Egymásra hajló fák között,
boldog élettel hátam mögött
mennék Veled
nem számolnám a perceket
átölelném az éveket
s Téged
Egymásra hajló fák között,
feledett árnyak mögött
mennék Veled
nem néznék hátra már soha
léptem nem lenne tétova
mert éreznélek
Téged
Egymásra hajló fák között
sz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Csertői boldogság
Néhai szavak képei merevítik lépteim
s egy avatott féreg mérge hallgatag szétfeszít
illant időt idézve néz ide éjjelem
feledett félelmek kéretlen bérence.
De a kis piros alma álma méla tájvágyban
összeszorulva áll, mint ki márványba
vésett öröklétről hírnököl rendületlenül
bár csalfa csendben felül homály terül.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... eltakarja előle majd a még létező emberi lelkeket, és reményvesztetté válik.
Délen, egy aprócska, mindenki által feledett falu felé tartott három vándor. Két napja szinte egyfolytában lovagolva lassan elérték a falu határát.
Emma feszült volt. Nem érzett se fáradságot, se fájdalmat a megerőltető... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Álmomban rég megismert, és sosem feledett helyszíneken jártam. Visszatértem abba a szállodába. Vissza oda, ahol ha kiléptem az erkélyre, bármerre néztem, csak a tengert láttam. Meg egy kis szigetet.
Álmomban sétáltunk az Alhambra falai között Granadában, pihentünk Sissy pálmájának árnyékában a pálmakertben, és áthajóztunk arra a kis szigetre. Megnéztük a fiesztát, és h... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... dúló, éles kamasz-akarattal.
Vöröseket, rózsás arcaikon
lüktet a szomjúzó, szerelmes vágy,
mint megannyi kézzel festett ikon,
hajukba virágként fűzve
sok el nem feledett édes szerenád.
Barnákat is. Nyugodt tekintetekkel,
selymes hajukat szoros kontyba fontam,
tincsről tincsre, ahogy céljaim kerestem
lépésről lépésre szépen, megfontoltan... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... homokszemét.
Pillantásod messze jár, távolban,
Hová már enyém el nem lát;
S félek, hogy majd egyedül maradsz,
Mint elmúló, utolsó látomás.
A bíborba öltözött fák, a Múlt,
S a feledett régi szép tavasz;
Arcod, mára már fény-fakult,
Mely kegyeletét kéri,...hamvad.
S míg Múltad, a sok-sok hátrahagyott év,
Élvezd,... |
|
|
|
|
|
