Tündér szerencsénk oly csalfán forgatja gyarló
ügyünket, hogy
örömünkért még annyi epedő siralmakkal adózunk
reménytelenül
kerekedett esetinknek durva csapásit szenvedni kényszerítvén:
Kénnye szerint forgatja ügyünket a csalfa szerencse,
Kénnye szerént felemel, s hány-vet a földre viszont.
Majd most szárnya alá vészen, s mosologv... |
