|
|
|
... ott volt a bizonytalanság, a titok, a misztikum.
A mítosz alkalmas volt az adott embercsoport fontos, de lényegében nem ismert sorskérdéseinek megmagyarázására. Így születtek az eredetmondák, illetve az adott népközösség történelmének, vagy mindennapi életének fontos mozzanatait megmagyarázó ,,mesék", mítoszok, regék, amelyekben egymással összefonódva kaptak szerep... |
|
|
|
|
|
|
|
BAKAY KORNÉL: AZ ÁRPÁDOK ORSZÁGA 1/5
ŐSTÖRTÉNETÜNK TITKAI
BEVEZETÉS
A TÖRTÉNETÍRÁS MÓDSZERTANA
HOGYAN LETTÜNK FINNUGOROK?
Jugria
A finn-magyar rokonítás
Új távlatok /1800-1849/
A finnugor irányzat uralomra jutása /1850-1867/
A KERESZTÉNY MAGYAR KIRÁLYSÁG KORONÁZÁSI JELVÉNYEI
Nos, mit mondanak a krónikáink?
Következzék a S... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... felértékelődik.
Érdekességek
A mexikói indiánok... |
|
|
|
|
|
|
|
... felértékelődik.
Érdekességek
A mexikói indiánok... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... zsuanzsuanokról írtak. Nagyállattartó, de emellett a földet is művelő egyistenhívő lovas nép volt a türk, táltosaik voltak, világképükben a világ rétegekre oszlott, ismerték a turul-eredetmondát, a csodaszarvast és írásukat "türk rovásírás" néven nevezték.
745-ben őrségváltás történt az Orhon-folyó partján. A türkök helyét az ujgur - kínai nevén hujho - törzsszövetség v... |
|
|
|
|
|
|
|
... felértékelődik.
Érdekességek
A mexikói indiánok gazdag legendavilágában kitüntetett szerepe van a kukoricának, ami szerintük mennyei eredetű, onnan szállt le a Földre... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Rudnay Egyed: Attila Trilogia: A Turul
- 52 -
A TURUL.
Külső Mongóliában, egy fejedelmi sírból előkerült Attila eredetmondája, kihímezve egy fejedelmi palástra1. Bemutatja őseink csodaszarvasát amint másik meseállatunk, a négylábú griff felfalja2, vagyis a jót, a békét, melyet felfal a gonosz, a háború. Bemutatja az örök küzdelmet ... |
|
|
|
|
|
|
|
... csillagközi vándor mégis
belevetette magát a káoszba,
testet öltve. Jézus... Buddha...
Fényjeleket hagytak az éjszaka
legsûrûjébe hasítva.
Eredetmondák
Lélekvándorlás és evolúció!
Minden törvény egyszerre mûködik.
Többféle származás éltet minket,
többféle emlékezés. Mind igaz.
Magad rajzolhatod k... |
|
|
|
|
|
|
|
... avatással lehetett kapcsolatos (ld. Felsőmagyarországi Minerva, 1821, január 7, Edvi Illés Pál, idézi Dömötör Tekla: Naptári ünnepek - népi színjátszás, 44.o).
A magyar-szkíta eredetmonda nyomai a magyar ünnepek körében
A magyar ősvallás központi alakja Boldogasszony. Boldogasszony ünnepei: az őrző, és a gyógyító Boldogasszony. Ünnepe a szombat. Ünne... |
|
|
|
|
|
|
|
... kiemelkedő alakja északról került Hellasz földjére, s Apollon papjai között belső ázsiai (talán Avar) varázslót - mágust - is találunk."[46] Sőt még a Herakles mondában ránk maradt szkita eredetmonda sem görög találmány, mert annak létezése már kusita=szkita eredetű, ugyanis "a hunoknál, bolgároknál és magyaroknál... kimutathatóan megvolt."[47]
De itt a görög Herkules h... |
|
|
|
|
|
|
|
... avatással lehetett kapcsolatos (ld. Felsőmagyarországi Minerva, 1821, január 7, Edvi Illés Pál, idézi Dömötör Tekla: Naptári ünnepek - népi színjátszás, 44.o).
A magyar-szkíta eredetmonda nyomai a magyar ünnepek körében
A magyar ősvallás központi alakja Boldogasszony. Boldogasszony ünnepei: az őrző, és a gyógyító Boldogasszony. Ünnepe a szombat. Ünnepe... |
|
|
|
|
|
|
|
... több mint ezerszáz éve bujdosó magyar ős geszta ismertetésével és elemzésével feltárja a magyarság történelmét az özönvíztől, Nimródtól kezdve. A Hérodotosz által feljegyzett szkíta eredetmondát összeveti a magyar ős geszta Csodaszarvas-mondával. Kiderül, milyen nagymértékben megegyezik a két forrás és hogy a szkíta magyarság a világ legősibb népe, őshonos a Kárpát-medencében, itt... |
|
|
|
|
|
|
|
... zsuanzsuanokról írtak. Nagy állattartó, de emellett a földet is művelő egyistenhívő lovas nép volt a türk, táltosaik voltak, világképükben a világ rétegekre oszlott, ismerték a turul-eredetmondát, a csodaszarvast és írásukat türk rovásírás néven nevezték.
745-ben őrségváltás történt az Orhon-folyó partján. A türkök helyét az ujgur - kínai nevén hujho - törzsszövet... |
|
|
|
|
|
|
|
... székelység "törökös" katonai szervezete, "török" rovásírása, egyes késői krónikások vélekedései, s végül, de szinte az első helyen, az "ősréginek" tartott újkori székely eredetmondák.
A székely "törzsnevet" többen egy arab átírásból ismert 'sz.k.l.' betűcsoportból, eszekel vagy eszkil feloldással magyarázzák. Mindezek azonban nem egyebek bizonytalan... |
|
|
|
|
|
|
|
... mitológiákból is igazolható, a helynevek visszaszármazása az ott élő törzs, valamint a szintén hasonló szóalakú helyi isten nevére.
Példa erre Zeusz-LYCaiosz történetébe burkolt eredetmonda. A jövevény hódítókkal érkezett Zeusz, hellén isten, csak rátelepült az ,,ősgörög" arcadiában isteni tiszteletben részesülő pre-hellén LYCaonra. A kultusz központja, a LYCeaeum hegy ... |
|
|
|
|
|
|
|
... megtudni a jövendőt, vagy megküzdeni a rosszindulatú szellemekkel. A honfoglaló magyarok totemállata (az Árpád nemzetség állatőse) a turulmadár (valószínűleg valamely sólyomfaj) volt. Az eredetmonda szerint a nemzetség ősanyját, Emesét turul termékenyítette meg. A madárlélek szimbólum jelentése jellemző a kereszténységben is, például a Szentlélek galamb képében jelent meg Jézus fe... |
|
|
|
|
|
|
|
Magyarok ősi szabadszellemű életéről,hadi tudományáról,cselekedeteiről, identitásáról.Krónikások, sámánok, varázslók, jövendőmondók... |
|
|
|
|
|
|
|
... és a zsuanzsuanokról írtak.Nagyállattartó,de emellett a földet is művelő egyistenhívő lovas nép volt a türk,táltosaik voltak,világképükben a világ rétegekre oszlott,ismerték a turul-eredetmondát,a csodaszarvast és írásukat ,,türk rovásírás" néven nevezték.
745-ben őrségváltás történt az Orhon-folyó partján.A türkök helyét az ujgur-kínai nevén hujho-törzsszöve... |
|
|
|
|
|