|
 |
|
|
... ott volt a bizonytalanság, a titok, a misztikum.
A mítosz alkalmas volt az adott embercsoport fontos, de lényegében nem ismert sorskérdéseinek megmagyarázására. Így születtek az eredetmondák, illetve az adott népközösség történelmének, vagy mindennapi életének fontos mozzanatait megmagyarázó ,,mesék", mítoszok, regék, amelyekben egymással összefonódva kaptak szerep... |
|
|
|
|
|
|
|
|
BAKAY KORNÉL: AZ ÁRPÁDOK ORSZÁGA 1/5
ŐSTÖRTÉNETÜNK TITKAI
BEVEZETÉS
A TÖRTÉNETÍRÁS MÓDSZERTANA
HOGYAN LETTÜNK FINNUGOROK?
Jugria
A finn-magyar rokonítás
Új távlatok /1800-1849/
A finnugor irányzat uralomra jutása /1850-1867/
A KERESZTÉNY MAGYAR KIRÁLYSÁG KORONÁZÁSI JELVÉNYEI
Nos, mit mondanak a krónikáink?
Következzék a S... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... zsuanzsuanokról írtak. Nagyállattartó, de emellett a földet is művelő egyistenhívő lovas nép volt a türk, táltosaik voltak, világképükben a világ rétegekre oszlott, ismerték a turul-eredetmondát, a csodaszarvast és írásukat "türk rovásírás" néven nevezték.
745-ben őrségváltás történt az Orhon-folyó partján. A türkök helyét az ujgur - kínai nevén hujho - törzsszövetség v... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Rudnay Egyed: Attila Trilogia: A Turul
- 52 -
A TURUL.
Külső Mongóliában, egy fejedelmi sírból előkerült Attila eredetmondája, kihímezve egy fejedelmi palástra1. Bemutatja őseink csodaszarvasát amint másik meseállatunk, a négylábú griff felfalja2, vagyis a jót, a békét, melyet felfal a gonosz, a háború. Bemutatja az örök küzdelmet ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Adacsi Veszelszki Ferenc:Szellem kialakulásától a vallásokig
A régi magyar dicsőségünk megélése elsősorban az ábrándozással kezdődik, mert az
őstörténelemnek a kutatása terén számos lehetőséget meg kell vizsgálni, így az isten fogalmát
is. Az isten fogalmának a kialakulása igen közel áll a magyarságnak a hit és a hiedelem
világához, hiszen a Sumer szava... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... avatással lehetett kapcsolatos (ld. Felsőmagyarországi Minerva, 1821, január 7, Edvi Illés Pál, idézi Dömötör Tekla: Naptári ünnepek - népi színjátszás, 44.o).
A magyar-szkíta eredetmonda nyomai a magyar ünnepek körében
A magyar ősvallás központi alakja Boldogasszony. Boldogasszony ünnepei: az őrző, és a gyógyító Boldogasszony. Ünnepe a szombat. Ünne... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kiemelkedő alakja északról került Hellasz földjére, s Apollon papjai között belső ázsiai (talán Avar) varázslót - mágust - is találunk."[46] Sőt még a Herakles mondában ránk maradt szkita eredetmonda sem görög találmány, mert annak létezése már kusita=szkita eredetű, ugyanis "a hunoknál, bolgároknál és magyaroknál... kimutathatóan megvolt."[47]
De itt a görög Herkules h... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... avatással lehetett kapcsolatos (ld. Felsőmagyarországi Minerva, 1821, január 7, Edvi Illés Pál, idézi Dömötör Tekla: Naptári ünnepek - népi színjátszás, 44.o).
A magyar-szkíta eredetmonda nyomai a magyar ünnepek körében
A magyar ősvallás központi alakja Boldogasszony. Boldogasszony ünnepei: az őrző, és a gyógyító Boldogasszony. Ünnepe a szombat. Ünnepe... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... több mint ezerszáz éve bujdosó magyar ős geszta ismertetésével és elemzésével feltárja a magyarság történelmét az özönvíztől, Nimródtól kezdve. A Hérodotosz által feljegyzett szkíta eredetmondát összeveti a magyar ős geszta Csodaszarvas-mondával. Kiderül, milyen nagymértékben megegyezik a két forrás és hogy a szkíta magyarság a világ legősibb népe, őshonos a Kárpát-medencében, itt... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... zsuanzsuanokról írtak. Nagy állattartó, de emellett a földet is művelő egyistenhívő lovas nép volt a türk, táltosaik voltak, világképükben a világ rétegekre oszlott, ismerték a turul-eredetmondát, a csodaszarvast és írásukat türk rovásírás néven nevezték.
745-ben őrségváltás történt az Orhon-folyó partján. A türkök helyét az ujgur - kínai nevén hujho - törzsszövet... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... és a zsuanzsuanokról írtak.Nagyállattartó,de emellett a földet is művelő egyistenhívő lovas nép volt a türk,táltosaik voltak,világképükben a világ rétegekre oszlott,ismerték a turul-eredetmondát,a csodaszarvast és írásukat ,,türk rovásírás" néven nevezték.
745-ben őrségváltás történt az Orhon-folyó partján.A türkök helyét az ujgur-kínai nevén hujho-törzsszöve... |
|
|
|
|
|
