|
|
|
Latabár Kálmán (1902-1970)
... |
|
|
|
|
|
|
|
... neve:Brenner Eulália
.................................... .................................... ..........
Feleségének neve:Harmos Ilona
Gye... |
|
|
|
|
|
|
|
|
.....................................
...................................J ÓKAI MÓR emléktáblája Budapesten a Dob utcában
...................ITT A KÖLTŐRŐL ÉS VERSEIRŐL SZERETNÉK BESZÉLGETNI!.................... |
|
|
|
|
|
|
|
... és eltűnt. Utoljára szülőfalujában, Csantavéren látták, majd 1957-ben Svédországban meghalt, állt egy rövid újsághírben.
Emléktábla az áldozatoknak.
http://www.y... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... irodalmi alkotóinak felkutatása, támogatása, elindítása az írói pályán, valamint elismerésben részesítése.
Ottlik Géza életrajza (1912-1990)
Régi nemesi család sarja. Az ükapa, felső-ozoróczi ... |
|
|
|
|
|
|
|
... költeményére is utal. A vers az emigráns magyarok körében rendkívül népszerűvé vált.
"Látjátok, feleim, szem'tekkel mik vagyunk
Por és hamu vagyunk
Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek.
Össze tudod még rakni a Margitszigetet? ...
Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat
A halottnak szakálla nőtt, a neved sz... |
|
|
|
|
|
|
|
... műre és Kosztolányi költeményére is utal. A vers az emigráns magyarok körében rendkívül népszerűvé vált.
"Látjátok, feleim, szem'tekkel mik vagyunk
Por és hamu vagyunk
Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek.
Össze tudod még rakni a Margitszigetet? ...
Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat
A halottnak szakálla nőtt, a neved számada... |
|
|
|
|
|
|
|
... Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, akadémikus, aki azt vallotta: “Legyen a zene mindenkié!" Halálának ötvenedik és születésének 135. évfordulója alkalmából 2017-ben Kodály-emlékévet tartanak.
1882. december 16-án született Kecskeméten, zenekedvelő vasutas családban. Szavai szerint első és legmélyebb zenei élménye az volt, amikor háromévesen meghallott... |
|
|
|
|
|
|
|
... vizen....tovább
Suhanj vele - nem kell kirajzolódni,
nem kell pörögni, zúgni - lenni kell,
az Isten kezéből kiejtett holmi
a bőr levélerezeteivel.
A fa emléke borul, mint az árnyék
a hömpölyödő hűs folyón föléd,
nagy koronája biztat egyre: szállj még,
röpülj, suhanj, kitárva vár az ég!
Ne higgy neki. - Nem fa. Te a lev... |
|
|
|
|
|