|
|
|
III.3. Az epikai költészet
Az epikus költő elbeszél. Történetet, eseményt mond el; embereket, embercsoportokat vagy velük kapcsolatos és ember módra felfogott más lényeket (isteneket, tündéreket, állatokat) rajzol: az ,,életet" ábrázolja.
III.3.1. Népi epikai fajok
A nagyszámú epikai formatípus közül a nép eredetileg csak hármat ismert: az anekdotát... |
|
|
|
|
|
|
|
... Magyarországnak:
Vérrel ázott földjét mohácsi csatának;
Mint hullt el sok ezre nemzet virágának,
S lőn gyászos elveszte az ifjú királynak.
Valami különös volt az éneklése. Inkább elbeszélés volt az éneke, mint dalolás. Néha végigénekelt egy sort, a másikat csak szóval mondta el, a kobozra hagyva a dallamot. Néha csak az utolsó sor végét fogta énekhangra.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...magyarorszag_tortenete_05_az_anjouk_ birodalma_1301-1387
October 22, 2011
timeahernadi
1624 other publications
Subscribe
5 ; T Ö R T É N E T E MAGYARORSZÁG AZ ANJOUK BIRODALMA 1301-1387 Csukovits Enik CSUKOVITS ENIK Az Anjouk birodalma 1301-1387 Romsics Fszerkeszt Ignác KOSSUTH KIADÓ Írta: Csukovits Enik Fszerkeszt: Romsics Ignác Sorozatszerkesz... |
|
|
|
|
|
|
|
... íróművész, a ki mélyebbre látott, és soha se volt, a ki tökéletesebben fejezte ki, a mit látott, gondolt, érzett, elképzelt.
* * *
Bovaryné tulajdonképpen nem folyamatos elbeszélés, ha ez alatt azt értjük, hogy az elbeszélő egyforma, epikus kényelmességgel időzik a főjeleneteknél és az epizódoknál, továbbá az ezeket összekötő vagy magyarázó, kevésbbé jelentős... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... úrféle, s mikor elmondották, mi a kívánságok, így szólt az öreghez:
- No, majd meg lesz lepve, a kis Klárikának milyen jó dolga van. Asszonyunk kedvence. Néha egy félóráig is elbeszél vele. Selyemruhában jár, öltöztetik, dédelgetik. Igazi kis grófkisasszony.
- Istenem, istenem! - motyogja az öreg, s arca nem derül föl, hanem komorodik - egészen elkényeztetik,... |
|
|
|
|
|
|
|
... mécs teszi,
Ha egy hű ebem sincs, csak valaki jönne!
No de se baj! nem únom meg magam;
Én, és a mindig kész emlékezet,
E nyájas angyal s kinzó ördögöm,
Majd elbeszélgetünk multam felett!
Megtöltöm poharam, s iszom kelletlenül,
A bor melegétől kedvet kapok talán?
Tudj' az Isten, nekem bor közt eszembe jut
Eltűnt éveimből jó... |
|
|
|
|
|