|
 |
|
|
... - A késdobáló nevezetü kocsmával egy épületben, közvetlenül mellette volt a Húsbolt.
Abban az időben csak heti egy alkalommal pénteken érkezett hentesárú az üzletbe.-Így a hentes,-jobb dolga nem lévén, a kocsmában múllatta az időt.
Na mármost a kocsmáros és a hentes unalmában egész nap azon törte a fejét, hogy különböző beugratásokat eszeljenek ki.
- Az eset a barát... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Novemberi alkony
Homályos misztérium-árnyak
rajzolódnak bele az estbe,
negatívan szertevillognak
és beleköltöznek szívedbe.
Az alkonyi csend lassan terjed,
uralma búsan tágul, dúlva
sötétség fészkét, majd megerjed,
belesüllyed végleg a búba.
Sikítva vesznek a ködökbe
rémlelkek, sűrű zivatarokba
hallik ho... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A Csehov szerelmei című könyv a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg 2002-ben.
A korszak melyben vagyunk, a levelezés fénykora. A könyvben Csehov két höggyel való levelezése jelenik meg.
Lika Mizinova Csehov húgának a tanártársa volt, a 20 évvel idősebb Csehovot lenyűgözte a lány már első találkozásuk alkalmával. Levelezésükből árad a humor, és miközben mi olvassuk a s... |
|
|
|
|
|
|
|
|
HÓFEHÉRKE
Tél volt, kiszakadt a felhők dunnája, sűrűn hulltak a hópihék a világra. Hulltak kunyhókra, hulltak kastélyokra, bevonták szép fehér takaróval a királyi palota tetejét is. A királyné ott ült csillogó ébenfa keretes ablakában, s öltögetés közben ki-kinézett a hóesésbe. Ahogy így elszórakozott, és nem figyelt eléggé a munkájára, egyszer csak megszúrta a tűvel az ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... OTT KINT A TÉLNEK BÚS HARAGJA...
Ott kint a télnek bús haragja
Fagyosan zordul, dúlva-dúl,
A lombjavesztett fákon által
A vihar zúg, süvölt vadul.
Elhervadt a mezők virága,
A puszta fának lombja sincs,
-- De szívemben mosolygó hála
Nyíló virága drága kincs. --
Szívem virágit nyújtom át itt,
S kívánom szívből iga... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A Bethesda partján
"Vala pedig ott egy ember, ki harmincnyolc
esztendőtől fogva való betegségben
fekszik vala."
János ev. V:5
Harmincnyolc esztendeig volt beteg...
Harmincnyolc év... ó idő-rengeteg,
Ó, csigalassan kúszó nappalok,
Ó, végevárhatatlan éjjelek!
Ó, zaj, me... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Ott kinn a fegyver pusztít s dúlva dúl,
Süketült szívvel meglesem,
Hova szaladjak szemet behunyva,
Halálról más halálra borulva
Gonoszul és fegyveresen:
Ott kinn a fegyver pusztít s dúlva dúl.
Tátongó puszták strucc-madaraként
Rosszalkodok, futok, csalok:
Elfordult az én szivem énbennem
S úgy kell magammal is verekednem,
Mikén... |
|
|
|
|
|
|
|
|
FÁJDALMAS, BÚS KITÉRŐ
Háborús völgy, nem tudlak nézni,
Nem bírnak már a szemeim, nem:
Forgok, mint egy véres pojáca,
Túl egy hegyen s egy hegyen innen.
Túl egy hegyen, mikor nem voltam,
Hegyen innen: ha majd nem élek.
Mennyi szeretet innen és túl
S e kis stáción mennyi vétek.
Hogy gyűlölök és hogy gyűlölnek,|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Néha bizony jól jön, ha valaki ,,belénk lát", kívülről segít és igyekszik kibogozni az összekuszálódott szálakat. Lehet az bölcs és tapasztalt barát, esetleg pszichológus, de lehet különleges pszichés képességekkel megáldott, úgynevezett léleklátó. Nála állítólag nincs szükség hosszú, mélyreható beszélgetésekre, különféle tesztekre, elég, ha alaposan az ember szemébe néz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Lusta vagyok, ezért egy régi levelemből másolok ide egy részletet:
Ígértem, hogy megírom a nem eviági szeretet megtapasztalását.
1999! Az én életemben mérföldkő. Akkor, mint egy műszer lenullázódtam.
És azóta egy más úton megyek tovább. (Utólag kiszámítottam, hogy abban az évben kerültek a bioritmusaim 0 pontra és kezdődött az új ciklus, mint a születésemkor.)... |
|
|
|
|
|
|
|
|
DÜHÖDT, HALÁLOS HARCBAN
"Tekints meg, óh, Uram, mert gyötrelemben vagyok, az
én belső részeim elepedtek, elfordult az én szívem én
bennem: mert ellened rugódoztam: ott kinn fegyver pusztít,
otthon halál vagyon."
Jeremiás siralmai I. 20.
Ott kinn a fegyver pusztít s dúlva dúl,
Süketült szívvel meglesem,
Hova szaladjak szemet b... |
|
|
|
|
|
|
|
|
AUGUSZTUS 8. - KÖLCSEY FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1790
KÖLCSEY FERENC (Sződemeter, 1790. augusztus 8. - Cseke, 1838. augusztus 24.): költő, kritikus, politikus, szónok.
Tizenkét éves korára árva lett, kisgyermekként himlő ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Fel voltam dúlva. Egész éjjel hánykolódtam, forgolódtam, és egy megoldatlan problémán töprengtem. Nem tudtam imádkozni, ahogy a gondolataim cikáztak egyik aggodalmamtól a másikhoz. A telefon csörgött. A barátnőm volt az.
"Mit teszel, amikor eláraszt az aggodalom?"- kérdeztem.
"Leveleket írok Istennek "-mondta. "Nem tartok semmit vissza, sem könnyeket, feszültséget, harago... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Egy írónő mondja el ezt a bájos kis történetet.Valahányszor húgommal veszekedtünk, anyánk büntetésből két egymással szembe állított székbe ültetett minket és megparancsolta, egymás szemébe nézve mosolyogjunk, akármilyen nehezen megy. A mosoly csakhamar őszinte lett és percek alatt nevetésben tört ki. E... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... most egy vodka lenne - mondja Carrie, halántékára szorított ujjakkal. - Hihetetlenül másnapos vagyok. Ha nem kapok vodkát...
- Raleigh! - kiáltja az egyik kanapén ülő nő. Hátrafor¬dulva próbál benézni a másikszobába. - Raleigh! Menj ki a kertbe játszani!
Miranda Carrie-hez hajol; - Most a kutyájának szólt, vagy a gyerekének?
HÁZAS SZEX
Miranda B... |
|
|
|
|
|
|
|
|
GUILLUAME APOLLINAIRE
TIZENEGYEZER
VESSZŐ
A mű eredeti címe:
Guiliaume Apollinaire:
Les onze nulle verges
Fordította:
Vargyas Zoltán
A versbetéteket fordította:
Somlyó György
Borítóterv:
Appel Béla
ISBN
Hungarian transation: © Vargyas Zoltán
© Somlyó György
Tipográfia: Jánosy Ágnes
Kiadja ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Tóth Árpád:
OTT KINT A TÉLNEK BÚS HARAGJA.
Ott kint a télnek bús haragja
Fagyosan zordul, dúlva-dúl,
A lombjavesztett fákon által
A vihar zúg, süvölt vadul.
Elhervadt a mezők virága,
A puszta fának lombja sincs,
- De szívemben mosolygó hála
Nyíló virága drága kincs. -
Szívem virágit nyújtom át itt, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
HÓFEHÉRKE
Tél volt, kiszakadt a felhok dunnája, surun hulltak a hópihék a világra. Hulltak kunyhókra, hulltak kastélyokra, bevonták szép fehér takaróval a királyi palota tetejét is. A királyné ott ült csillogó ébenfa keretes ablakában, s öltögetés közben ki-kinézett a hóesésbe. Ahogy így elszórakozott, és nem figyelt eléggé a munkájára, egyszer csak megszúrta a tuvel az ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Vörösmarty Mihály
AZ ISTENI JÓSÁG
Büntető nagy Isten,
Most már elhiszem,
Hogy vagy, és szavadként
Folynak mindenek.
Dulva van szerencsém,
Dulva általad:
Aki ennyit adtál,
Mindent elvehetsz.
Oh! ez élet - Isten,
Tőled jött ez is -
Láthatod, mi kínos
Mily... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Olyan volt, mintha minden halott lenne. A szétdobált ruhák, a feldúlt szobák, a megrongált bútorok... még a tükröt is leverték a falról. Lídia szobájában üvöltött a tévé. Iszonyúan megijedtem...
Délután háromnegyed ötkor csak egy vágyam volt: hazavánszorogni a pesti lakásba és ledobni a cuccaimat. Leülni és kipihenni a négy óra hosszás vonatutat, no meg a cipeke... |
|
|
|
|
|
