|
 |
|
|
...
magasról csak talpra
érkezik
de hiába létezik
kandúrok hada
csak farom fordítom oda
s lelépek hirtelen
mert kedvenc helyem
a háztető
/hol dorombolok, mint
a szerető
kinek kénye s kedve
ha úgy tartja
érdes nyelvét
nyújtogatja/
s tova tűnök
a holdra
ahol nincs
mi lelkem feldúlj... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Vad, bősz dörömbölés a szívem ajtaján!
Remegve húzódom meg. Kibírja talán
a retesz, a zár, mit Jézus szerkesztett oda?
De az sem volna már csoda,
ha betörne. Hisz annyira kopott szegény...
Annyiszor zártam ki és be én .
Eleinte csak halkan kopogott,
beosont s csendben hallgatott
egy-egy bűn, vagy egy-egy gondolat.
De minél többször... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Ahhoz, hogy az ember győzni tudjon,
hozzátartozik, hogy tudjon veszíteni is.
/ Segal/
Szeress, a szeretet talán
átsüt a sötét éjszakán,
Szívedből fut szét a remény,
A farkasok közt sose félj.
/Bárdosi Németh János/
Amikor az emberek elhatározzák,hogy
szembenéznek egy problémával,
olyankor valójá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... a mennyek kapujába. Amikor a makkomat betoltam, még merevebb lett a dákóm attól a nedves melegségtől, ami odabentről fogadta.Nagyon lassan csináltam. Centiről centire. A kiscsaj szinte dorombolt míg toltam befelé. Csodálatos érzés volt, mikor a farkam teljes hosszában bent volt, s körülölelte a lágy nedves punci. Ekkor csípőmmel elkezdtem körözni, amit ő nagyon élvezett, majd ütem... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyik csalódás követi a másikat. Lelkem már nehezen bírja.
Sírnék, ordítanék, de nem birok. Könnyeimmel megtelt színtelen szemem, de nem akar lefolyni fakó arcomon. Nem akarja letörölni a vakító fehérséget, az a sok meleg könnycsepp, ami a szívemből gyülemlik barna szemeimbe. Ellepi a maró fájdalom. Bár, elzárhatnám valahova. Hét lakat alá, ahol soha, senki nem nyitn... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Előrebocsátanám hogy az alábbi ötlet kizárólag fikció és nem kell semmiféle konzekvenciát levonni belőle, nem tükröz semmiféle ellenérzést a lent említett népcsoporttal szemben.
Vedd elő a vizuális fantáziádat és képzeld el: Az égből közelít a kamera a havas német vidéki tájra. Valahol a Fekete-erdő szélén vagyunk, hófúvás, téli vihar. Még jobban közelít: egy katonai lét... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... alatt,
ősz lankasztja az égő berkenyéket.
Én verseket írok, vidámakat,
rólad, múló, múló, gyönyörű élet.
Hazamegyek. Megnyalja kezemet
lágy szőrű macskám, enyhülten dorombol.
És nézem a tavi fűrésztelep
ormán kigyúló fényt az ablakomból.
A csendet csak ritkán zavarja meg
a gólya, ahogy leszáll az ereszre.
És hogyha az a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... csillagokat egyszer elérje.
Sóhajtva eregette az édes, illatos füstöt,
Könnybe lábadt szemmel múltján tűnődött.
Emlékei sora kúszott elő csendben,
S röppentek tova, a sötét, doromboló éjben.
Látta az apró Söndört pirinyó lábán tipegni,
Óriások házai közt álmélkodva sétálni.
S mivel szeme örökkön a magost kémlelte,
Lába elé nem figyelve, magá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hajnal,
fülemüledallal.
Hajta, bubája,
nincs itthon a mamája.
Elment a szomszédba,
hamut vitt a fazékba.
Este van már, alkonyul,
nyuszi füle lekonyul.
Dorombol a kiscica,
aludj te is ............. (gyerek neve)
Tente, baba, tente,
itt van már az este.
Köszöntgetnek szépen,
csillagok az égen.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Kíváncsisága vezette arra az elhatározásra, hogy férjével Lucaszéket készíttetett. Karácsony napján kendője alá dugta, s elindult vele az éjféli misére. Sokan voltak a templomban, így csak középen talált helyet. Imádkozott szent alázattal, majd óvatosan lehelyezte a széket és ráállt. A remekmű azonban abban a pillanatban reccsent egyet és levetette magáról Róza nénit, aki nekiesett... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... tejet. A melegedő tej szagára megjött a macska is, és odatelepedett a kályha mellé. A sötétség lassan oszlani kezdett, de a romokon súlyosan ült a köd, akár egy halottas lepel. A macska dorombolni kezdett a tűz és tej szagától.
- Most sem tudod még megírni az Istent? - kérdezte.
- Most már, azt hiszem, tudom - felelte a remete, akiből újra költő lett, és kiöntötte a tej ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lágy finom érintést,
S nem is sejt, titkon szíve alatt, megfoganó életkét.
Kiskertnek virágnyelvén, bársonyos ének szól,
Beszél a fű, susog a lomb, láb alatt kavics dorombol.
Kertész, kit meglát leány, búsan dalol,
Fényes telihold, s szív alatt, szív dobol.
Elalél kishölgy, lágy illatálom, virágok közt,
Kertész talál rá, s lehel szájá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Elmosolyodott. Milyen gyönyörű éjszaka volt! Mennyire jó volt simogatni, csak órákon át simogatni a hátát és hallgatni, ahogy - mint egy szeretetre született kiscica, aki sosem nő fel - dorombol. Megcsókolta a tündéri arcot, majd felült és köhögött. Átkozott köhögés! Hát sosem lesz már vége?! Felébredt Ő is mellette. Visszafeküdt Mellé és az arcába nézett.
- Szeretsz? - kérde... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Buda Ferenc
Ne rejtőzz el...
Ne rejtőzz el, úgyis látlak!
Rádcsukom a szempillámat.
Benn dörömbölsz a szívemben,
s elsimulsz a tenyeremben,
s elsimulsz az arcom bőrén,
mint vadvizen a verőfény.
Nagyon jó vagy, jó meleg vagy,
nagyon jó így, hogy velem vagy.
Mindenekben megtalállak,
s öröm markol meg, ha látlak.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... Ha meghallom a szót: macska, nem feltétlenül egy bájosan doromboló, apró szőrmók jut eszembe, amelyik egerek helyett gombolyagot kerget a szőnyegen. Egy hatalmas, éles karmokban végződő mancs toppan elém, olyan hirtelen hogy hátrahőkölök még gondolatban is. Halk, s egyben fenyegető morgást hallok, hangja az ijedtség ellenére hívogató dallamként kúszik a fülembe. Lassan feljebb em... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... nem csodálkoztam rajta, hogy a te neved volt
odaírva.
A csók a szerelem beszéde. Kérlek gyere ide és beszélgess velem!
Szeretnék kiscica lenni, öledben megpihenni.
Dorombolni csendesen, úgy aludni édesen.
Megmondom én neked, mennyire imádlak: reggel, délben, este csak
téged kívánlak. Mohó, kínzó vágyam nem oltja el semmi, lemegyek a
kocsmába,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... gépen,
Mert a huszas turnust most lépték át régen.
Szívós a királyné, a huszat is állta,
Segge a Lohengrin nászdalt trombitálta.
Ám harminc után már halkabban dorombol,
Bezzeg Miklós még javában dorongol.
Elalél Johanna, nem bírja már szusszal,
Zsémbeskedik Miklós, s megtoldja még hússzal!
"Meghalt a királyné!" - sipítják a vének... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Otthagyja az elpusztított állatot, és eltűnik az erdőben. Egy idő után tér vissza, hogy felfalja zsákmányát. Órák telnek el, de a méreg nem hat - a macska jóllakva szunyókál, és elégedetten dorombol. Miért nem végzett vele a méreg?
Az emberek megállapították, hogy a macska az erdőben olyan fűre vagy különbözőfajta füvekre lel, amelyek tökéletesen meggátolják a kígyó mérgének... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... fel zongora, s bennük lágy szálak nem zengenek,
Nem sír fel a gitár, rajtuk csak néma húrok pengenek.
Nekem a sípon játszó orgona csak mint tavasszal nyíló virág él,
Nem dorombol a faragott hegedű, hangtalan kacagó dalt zenél.
Némaságot fogad minden esti dallamot játszó, lágyan búgó kürt,
Nincs többé Bach, se Mozart, ki betöltené e lüktető néma űrt.
B... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Ne rejtőzz el, úgyis látlak!
Rádcsukom a szempillámat.
Benn dörömbölsz a szívemben,
s elsimulsz a tenyeremben,
s elsimulsz az arcom bőrén,
mint vadvízen a verőfény.
Nagyon jó vagy, jó meleg vagy,
nagyon jó, hogy velem vagy,
Mindenekben megtalállak,
s öröm markol meg, ha... |
|
|
|
|
|
