|
|
|
WASS ALBERT: ÜLTÜNK A ROMOKON
Ültünk a romokon és azt mondottuk: vége.
Az ember elveszett.
Gépek nyelték el s formáltak belőle
juhnyájat és sáskasereget,
uniformizált robot-hadat,
mely mindent felfalt, mindent megevett:
hitet, jóságot, békét és reményt...
Ültünk nehányan együtt, kik megmaradtunk,
romok között és lestük a napot,... |
|
|
|
|
|
|
|
...
FOTO ALMÁSI JÓZSEF
Benke Rita
MINDSZENTEK
Ki tudná megmondani
mitől jön napra-nap
az égre fel a Nap,
ezüst dért miért ont
esténként a Hold,
és mitől ragyognak
ránk le a Csillagok?
Hogy kitől kapnak
ős-s... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Mindenszentek.
Ki tudná megmondani
mitől jön napra-nap
az égre fel a Nap,
ezüst dért miért ont
esténként a Hold,
és mitől ragyognak
ránk le a Csillagok?
Hogy kitől kapnak
ős-spirált a hatalmas
Csillag-galaxisok,
és ki önt a rügyekre,
finom pókhálókra
cseppé összeálló
gyöngyös harmat... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Zsongva-nevetve remegtek a fákon a drága gyümölcsök.
Mint ódon páncélingen mikor átüt a sejlőn
meg-megcsillámló szövedéke a finom aranynak:
borzongó lombok közül úgy kacarásztak elő a
napsugarak. -- Mikor elbúcsúztam egy évre tetőled,
roskadtan vajúdó s már szőkés hajkoronájú
régi gyümölcsös: künn a mezőn készült puha ágy a
megszületendő... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Ködben ember haladt.
Páncélos hó harsant a súly alatt.
Szakadt a fátyol: hegytetőre ért.
Nap villogtatta bükkcserjén a dért.
Gallyak hóbarlangjába cinke szállt,
fény szédítette s egy napos titok,
s dermedt rügy-csipkerózsikák között|... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Ivan Gyenyiszovics egy napja
(regény)
Fordította: Wessely László
Reggel ötkor - mint mindig - a parancsnoki barakk előtt lógó síndarabon a kalapács elkongatta az ébresztőt. Szaggatott csörömpölése gyengén hatolt át a kétujjnyi vastag jéggel bevont ablaküvegen, és hamarosan elhalt: a nagy hidegben a felügyelőnek nem volt kedv... |
|
|
|
|
|
|
|
Benke Rita: Mindenszentek 2004.
Ki tudná megmondani
mitől jön napra-nap
az égre fel a Nap,
ezüst dért miért ont
esténként a Hold,
és mitől ragyognak
ránk le a Csillagok?
Hogy kitől kapnak
ős-spirált a hata... |
|
|
|
|
|
|
|
Mindenszentek.
Ki tudná megmondani
mitől jön napra-nap
az égre fel a Nap,
ezüst dért miért ont
esténként a Hold,
és mitől ragyognak
ránk le a Csillagok?
Hogy kitől kapnak
ős-spirált a hatalmas
Csillag-gala... |
|
|
|
|
|
|
|
Mindenszentek.
Ki tudná megmondani
mitől jön napra-nap
az égre fel a Nap,
ezüst dért miért ont
esténként a Hold,
és mitől ragyognak
ránk le a Csillagok?
Hogy kitől kapnak
ős-spirált a hatalmas
Csillag-galaxisok,
és ki önt a rügyekre,
finom pókhálókra
cseppé összeálló
gyöngyös h... |
|
|
|
|
|
|
|
Mindenszentek.
Ki tudná megmondani
mitől jön napra-nap
az égre fel a Nap,
ezüst dért miért ont
esténként a Hold,
és mitől ragyognak
ránk le a Csillagok?
Hogy kitől kapnak
ős-spirált a hatalmas
Csillag-galaxisok,
és ki önt a rügyek... |
|
|
|
|
|
|
|
A szeretet hívott mostanáig
Szeretet, Szelídség, Bizalom, İszinteség, Határozottság,
Kitartás, vagy ki tudja hány meg hány szó volna még a jóra,
Ki tudja, mi változik még holnapra...
Múltad, s jelened a jövıdért
Feláldozni vagy kénytelen.
Szeretet - önzı, vak emberek
Ti nem tudjátok - hogy ez mit is jelenthet,
Csak a sajá... |
|
|
|
|
|
|
|
Ültünk a romokon és azt mondottuk: vége.
Az ember elveszett.
Gépek nyelték el s formáltak belőle
juhnyájat és sáskasereget,
uniformizált robot-hadat,
mely mindent felfalt, mindent megevett:
hitet,jóságot, békét, reményt...
Ültünk néhányan együtt, kik megmaradtun... |
|
|
|
|
|
|
|
Áprily lajos
Téli reggel
Ködben ember haladt.
Páncélos hó harsant a súly alatt.
Szakadt a fátyol: hegytetőre ért.
Nap villogtatta bükkcserjén a dért.
Gallyak hóbarlangjába cinke szállt,
fény szédítette s egy napos titok,
s dermedt rügy-csipkerózsikák között
dalolt:
- Nyitni fog - nyitni fog - nyitni fog!... ... |
|
|
|
|
|
|
|
Macuo Baso
Szennay Ilona fordításai
ha nincsen rizsed, tégy tökhéj-edényedbe sárga virágot
ősöreg templom virágzó fái alatt rizst hántol a férfi
dús kaméliák kelyhéből földre loccsan az üde harmat
a szentélykertben gizgaz, száraz levelek, nem lakja isten
Bízz rá szelíden a hajladozó fűzre mindent, ami bánt!
... |
|
|
|
|
|
|
|
Távolodó Ősz
barázdákba írta magányát az Ősz
és bár a madárdal még néha elidőz
de dért izzadnak már
az ébredő hajnalok
és hideg éjszakákon
a lámpák fényében már csak a köd ragyog
levelekkel takarózik a didergő föld
barnán mered az égre a fű is, már nem zöld
bágyadt napsugár hullik alá
... |
|
|
|
|
|
|
|
Ültünk a romokon
***********************
Ültünk a romokon és azt mondottuk: vége.
Az ember elveszett.
Gépek nyelték el s formáltak belőle
juhnyájat és sáskasereget,
uniformizált robot-hadat,
mely mindent felfalt, mindent megevett:
hitet,jóságot, békét, reményt...
Ültünk néhányan együtt, kik megmaradtunk,
romok között és lestük a nap... |
|
|
|
|
|
|
|
A. A. MILNE
MICIMACKÓ
(fordította: Karinthy Frigyes)
Nyolcadik fejezet,
amelyben Róbert Gida expedíció élén felfedezi ... |
|
|
|
|
|
|
|
Gizella Lapu .................................... ..................... 2011-11-23 04:54:12
Kulcsár Ferenc versei
Ősz felé
Kenyerem javát? Tudja ég!
Bizony, hatvan lettem.
Õszbe csavarodtam.
Versbe menekedtem.
†
Hatvan lettem, két kezemben
napot tartok, holdat.
S tengernyi élőt, ... |
|
|
|
|
|
|
|
Macuo Basó
Pröhle Vilmos fordításai
Nyári virágok, -
elhullt hadfiaknak
álomfoszlányai!
Veréb pajtás, ne bántsd
a virágok között
röpködő bogárkát!
Béka ugrott belé,
azért loccsant egyet
az öreg tó vize.
Rácz István fordításai
Még harangjuk sincs!
Mit csi... |
|
|
|
|
|
|
|
Okányi Kiss Ferenc Hajnali intés
Tegnap még hullottak könnyeim,
Az ég párnájára hajoltam,
Anyaemlőre. Halkan dúdoltam a
Remény zsoltárát s rádöbbentem,
Késve jöttem imádni Téged.
A dértől reszkető hajnal óráiban
A megtartás hitelével siettem ölelni,
Reménnyel hinni,... |
|
|
|
|
|