|
 |
|
|
... felek - a "béke vagy te sport!" -, sajnálatosan e nemes szokás a XX. században nem lelt követőkre.
Már a 19. század közepén szorgalmazta a játékok "szellemi atyja", Pierre de Coubertin báró a versenyek újjáélesztését, és álma a század végére valósággá is vált. Az 1894-ben megalakult Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1896-ra tűzte ki az I. újkori olimpiai játékokat, és kérte... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Fussanak ők is a lánggal!
2008-04-08 06:28:00
Coubertin mindenét az olimpiára áldozta. A pénzét és a vagyonát, a hétköznapjait és az ünnepeit - egyszóval az egész életét. Egy nemes eszmére, egy célra, hogy a sport hozza össze a nemzeteket: legyen épp testben épp lélek, legyen béke - ha csak egy rövid időre is. Nagyon szigorú szabályokat állított fe... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... rábukkant Zeusz templomára. A komoly kutatások a német Ernst Curtius vezetésével kezdődtek el. A döntő lépést azonban nem ők, hanem egy francia katona, történész, irodalmár, Pierre de Coubertin báró tette meg: 1892. november 25-én Párizsban az olimpiai játékok felújítása érdekében báró tette meg: 1892. november 25-én Párizsban az olimpiai játékok felújítása érdekében sorsdö... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... régi keretek megtartásával nemzetközi alapon életre keljenek." Ezzel megalakul a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), első elnöke a görög Demetriosz Vikalasz, titkára pedig Pierre de Coubertin lett. Az első újkori olimpia rendezési jogát Athén kapta meg. A görög kormány azonban nem örült a lehetőségnek, de ezzel nem volt egyedül. Kemény Ferenc, a NOB alapító tagja puhatózó lépések... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... házigazdája volt az első újkori olimpiának, mindenki biztos volt benne, hogy négy esztendővel később Párizsban hasonlóan kiváló folytatás következik. Az olimpiai eszme feltámasztója, PIERRE DE COUBERTIN hazája olyan olimpiát rendez, amelyről még évek múlva is sokat beszélnek majd - volt az általános vélemény. S milyen tökéletesen bejött e jóslat! Csak éppen - a reményteli várakozá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... színvonalához méltóan fogadták 22 ország 2059 sportolóját.
A londoni játékokat a Szt. Pál katedrálisban celebrált egyházi szertartás vezetett be, ahol állítólag elhangzott a már emlegetett, COUBERTIN BÁRÓNAK TULAJDONÍTOTT MONDAT: "NEM A GYŐZELEM, A RÉSZVÉTEL A FONTOS!"
Az új, 68 ezer férőhelyes stadionban azonban már a megnyitó is kisebb botrányba fulladt, megkezdve ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... részt első ízben). Stockholmban használtak először elektromos időmérőt és célfotót. Először vehettek részt női úszók a játékokon, az első művészeti és irodalmi versengésben Pierre de Coubertin báró "Óda a sporthoz" műve váltotta ki a legnagyobb elismerést. Az olimpia két sztárja a finn Hannes Kolehmainen és az amerikai Jim Thorpe volt; előbbi három aranyérmet nyert (5000m, 8000 m,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... volt, aki minden idők legeredményesebb sportolójaként vonult be a sporttör ténelembe. Négy évvel később - immáron második alkalommal - Párizs adott otthont az olimpiának, köszönhetően Coubertin báró vasakaratának.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem túl lelkesen ítélte a francia fővárosnak a rendezés jogát, még élénken élt emlékezetükben az 1900-as balul sikerült játék, ahol ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Tizenhat év után, az 1912-es játékok óta először Németország is meghívást kapott. Ekkor rendeztek egyébként először női atlétikai versenyt, ami még IX. Pius pápa és az olimpiától távolmaradó Coubertin rosszallását is kivívta. A hölgyek korábban csak íjászatban, teniszben, golfban, korcsolyázásban, vitorlázásban, úszásban és vívásban indulhattak Utóbbi tőrvívószámában a hatod... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... otthont...
1896: az első esély
Sokan tán nem tudják, de hazánk már jóval azelőtt is áhítozott a játékok megrendezésére, hogy 1896-ban Athénban, a legendás Pierre de Coubertin báró áldozatos munkájának eredményeként útjára indult a modernkori olimpiák története. Nem egy korhű leírás szól arról, hogy bizonyos báró Nemes Kerekes Mihály 1836-ban levelet inté... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... olimpiánk
Amikor a margitszigeti Hajós Alfréd uszodában az olimpiai bajnokok eredményeit méltató márványtáblákat nézegetem, mindig megérint a versenysport szelleme. Látom magam előtt az ifjú Coubertin bárót, ahogy 1892. nov. 4-én kilép a párizsi villájából, és elindul a Sorbonne Egyetem felé. Hallom, ahogy elmondja nagyívű beszédét a testedzés fontosságáról, a "nagysza... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... történt)
Megszületett Leonard Katzman amerikai tv- és filmszakember, a "Dallas" producere és rendezője.
Részletes leírás
1937 (71 éve történt)
Meghalt Pierre de Coubertin francia sportpedagógus, az újkori olimpiai játékok kezdeményezője.
Részletes leírás
1945 (63 éve történt)
A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... űrrepülőgép utasa volt.
1031-ben, azaz 977 éve meghalt Imre herceg, I. Szent István fia, vadászat közben. Az ország trónörökös nélkül maradt.
1937-ben, azaz 71 éve meghalt Pierre de Coubertin francia sportpedagógus, az újkori olimpiai játékok kezdeményezője.
1973-ban, azaz 35 éve Bournemouth-ban (Anglia) meghalt John Ronald Reuel Tolkien angol nyelv- és irodalomtört... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Kossak lengyel festőművész († 1942)
* 1860 - George Washington Carver afro-amerikai botanikus, oktató, feltaláló († 1943)
* 1863 - Pierre de Coubertin (er. Pierre de Frédy) francia történész, sportpedagógus, az újkori olimpiai játékok egyik kezdeményezője († 1937)
* 1872 - Somogyi Szilveszter várospolitikus, Szeged sza... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... leírás
1808 (201 éve történt)
Sierra Leone brit gyarmat lett.
Részletes leírás
1863 (146 éve történt)
Párizsban megszületett Pierre De Coubertin báró, francia pedagógus, a modern olimpiai játékok kezdeményezője.
Részletes leírás
1880 (129 éve történt)
Megkezdődött a Panama-csatorna építése.
Rész... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... legnépszerűbb egyesülete. Homérosz Iliászának két hőse is az Ajax névre hallgatott, mindketten elestek a trójai háborúban, róluk kapta a nevét. A századfordulón - amikor Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére felújították az olimpiai játékok hagyományát - szerte a világon fellendült a sportélet, sportegyesületek alakultak és szinte magától értetődő volt ezeket a klu... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... alakult ki. Az olimpiai játékok célja a sport nemzetközi támogatása, s ennek révén, e sajátos területen hozzájárulni a világbéke ügyéhez. A játékok kezdeményezője, a francia Pierre de Coubertin báró. 1894-ben elhatározták a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) megalapítását és négyévenként tartandó játékok megszervezését. Az első magyar olimpiai aranyérmeket Hajós Alfréd nyeri a 10... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... 46 év után az utolsó ,,ideiglenesen" itt állomásozó (magyarul megszálló) szovjet katona hazánk földjét.
Június 23. - Olimpiai nap - 1894. június 23-án Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére összeült Párizsban a Kongresszus az olimpiai játékok felújítására, amelyen elhatározták az olimpiai eszme újjáélesztését. 1987 óta ünnepeljük.
Június 24. - S... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Június 23.-a 1987 óta (22 éve) Olimpiai Nap .
1894. június 23-án Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére Párizsban összeült a "Kongresszus az olimpiai játékok felújítására", amelyen elhatározták az olimpia eszme újjáélesztését.
Ennek emlékére 1987. óta ünnepeljük az Olimpiai Napot.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...1987 Június 23. Olimpiai Nap.
1894. június 23-án Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére Párizsban összeült a "Kongresszus az olimpiai játékok felújítására", amelyen elhatározták az olimpia eszme újjáélesztését. Ennek emlékére 1987. óta ünnepeljük az Olimpiai Napot.
... |
|
|
|
|
|
