|
 |
|
|
| Régészeti szempontból a topolyai község (is) a szabadkai Városi Múzeum "vadászterülete", ennek folytán Szekeres László régész az ötvenes évek végétől kezdődően - kezdetben gyalog, majd motorkerékpáron, később személygépkocsival — rendszeresen járta a terepet, tüzetesen kutatva régi korok nyomai után. Ebben mindig segítőkre is talált, voltak ugyanis, akik felkeresték a s... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... értő szánalom
Áldd, őrizd őket ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... segítséget
a bűnösöknek megtérést... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... Boldogasszonyotok kezét, hogy aggódó anyai szeretetének biztonságával, és földi képviselőinek a magyar anyák... termékeny kivirágzásával biztosítsátok a jövőt.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Magyarországi Boldog Gizella (kb.980 - 1050/60)
IV Henrik bajor herceg leánya, a ,,magyarországi'' melléknevet kapta a legendairodalomban, ugyaniső lett I. Szent István király felesége, s így Magyarország első királynéja is egyben.
Ünnepe: május 7
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
templomajtó
A mai Petőfiszállás község Bács-Kiskun megyében és a Kalocsai egyházmegyében fekszik, közel Kiskunfélegyházához. Történelme során a következő neveken ismerték: Ferencszállás, Pálos-szentkút, Petőfiszállás.
Petőfiszállás - Ferencszállás néven - a XIII. században a Magyarországra beköltö... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... 1290) és István rendfőnökök. A ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... azonban más pap is megteheti. Viselik a társadalom minden rétegében. Habsburg királyainkról, továbbá Deák Ferencről is tudjuk, hogy volt kármelita vállruhájuk.
Kármelhegyi Boldogasszony. Barkai kegykép
Ave mundi domina
Ave világ Asszonya,
Tengereknek csillaga,
Édes hárfa, Má... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Magdolna-forrás
(Rozsnyó közelében) -Mária Magdolna búcsújáróhelye
Középkori kegykápolnája minden idejövő zarándokot áhítatra hangol. Mária Magdolnát telkinti a kegyhely nagyrabecsült patrónájának. Könnyhullatása miatt a források az ő példájára különös vonzerőt nyertek, de a búcsújárás vezeklő, tis... |
|
|
|
|
|
|
|
|
István uralkodása alatt (1000-1038) augusztus közepe, pontosabban Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.) a törvénylátó napok ideje volt Fejérváron, ahol ekkor ült össze a királyi tanács is. A nap későbbi jelentőségét növelhette, hogy István is épp augusztus közepén halt meg 1038-ban.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... égi trónná alkotta, s ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
(bucsujaras.hu)
Csabai Lajos
FORRÁS VAGYOK
A Bükk fehér mészkősziklái között,
Mint kristályforrás jöttem a világra.
Medremben százéves tölgy gyökérlábát mosta,
Születésemet lombjain áttört fény vigyázta.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
VALLÁS ÉS NÉPHAGYOMÁNY A MAGYAR KATOLIKUS MÚLTBAN
Számos olyan szó él nyelvünkben, amely a keresztény vallásos élettel kapcsolatos, de jóval régebbi a magyar kereszténységnél. Ezek a szavak a magyar ősvallás világából kerültek át a kereszténység szótárába, valószínűleg úgy, hogy a keresztény vallás egyes fogalmainak és cselekedeteinek megnevezésére olyan kifejezéseket alkalmaz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
EGYÉN ÉS KÖZÖSSÉG A VALLÁS KÖTELÉKÉBEN
A HÉTKÖZNAPOK VALLÁSOSSÁGA
A vallásosság legjellemzőbb megnyilvánulása a gyakori és rendszeres imádkozás. A magyar parasztság imádkozási szokásaival és imáival itt részletesen nem foglalkozunk, mivel szó esik róluk a népköltészetet bemutató kötetben. Csupán arra utalunk, hogy a hivatalos egyház imádságai mellett a népi va... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... volt.
Máriagyűd a Dráva menti népek közös Mária-kegyhelye
Baranya megyében, a Pécsi egyházmegyében lévő kegyhely
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
KULTUSZHELYEK ÉS KULTUSZTÁRGYAK
TEMPLOM
A régi paraszttelepülések legnagyobb és legjelentősebb épülete a templom volt. Sík vidékeken általában a falvak legkiemelkedőbb pontjára épült. Körülötte szabad tér, piac vagy kert terült el. A 18. század közepe előtt általában a templomok köré temetkeztek. {7-344.} A hegyvidéki templomok legtöbbször a falu melletti domb... |
|
|
|
|
|
|
|
|
KULTUSZHELYEK ÉS KULTUSZTÁRGYAK
TEMETŐ
A temető néprajzi szempontból sokféleképpen tanulmányozható. Alábbiakban a temetővel csak mint a nép vallásos életének egyik színterével foglalkozunk.
A vallásos élet fontos temetőbeli alkalmainak számítottak a katolikus temetések. A régi magyar parasztközösségekben a falu apraja-nagyja kivonult egy-egy temetésre. A ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
KULTUSZHELYEK ÉS KULTUSZTÁRGYAK
SZABADTÉRI KERESZTEK, KÉPOSZLOPOK ÉS SZOBROK
Magyarországon gonoszűző célzattal már a középkori évszázadokban is állítottak kőkereszteket, elsősorban útkereszteződések mellett. A keresztállítás szokása különösen a 18. századi, barokk időkben vált igazán gyakorivá. A jobbágyfelszabadítás után a magyar parasztság anyagi ereje is gyarapo... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A KULTUSZT IRÁNYÍTÓ, SZERVEZŐ SZEMÉLYEK ÉS SZERVEZETEK
A TEMPLOM ÉS A VALLÁSOS ÉLET TÁRSADALMI AKTIVISTÁI
Az Esztergom megyei Bényen jegyezték föl a tisztilegények és a tisztileányok választásának szokását, amely korábban valószínűleg más vidékeken is előfordulhatott. A szokás lényege, hogy minden évben pünkösdkor négy legényt és négy leányt tisztilegényekké és tisz... |
|
|
|
|
|
