|
|
|
... Vak utakon bolyongva járnak,
céltalanság kíséri őket.
Búfelejtő, nagy akarással
néha-néha összeverődnek.
s szétrebbennek riadtan újra,
mennek tovább, jobbat keresvén...
Törj hát az élet kenyeréből
egy darabot számunkra, testvér!
Vonja őket hiú reménység,
ott születik, s ott hal ki bennük.
Hajtja őket kegyetlen éhség:... |
|
|
|
|
|
|
|
... játéka ördögnek, emberi háború,
Sanyarú sors szerettnek, kedvesnek mélabú.
Lassan tisztul világ, sok tavasz hírnöke,
Madár is fészkel, s szitakötőnek is röpte.
Bolyongva botorkál hős, elméje zavart,
Zakatoló élet, mi hoz számára vigaszt.
Próbál feledni, ezernyi gyötrő emléket,
S megtalálni élet értelmét, jó tétet.
Nemz gyermeket,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szívük egyért, értük szól.
Őszinte szerelmük, mint énekszó fülnek,
Sóhajuk, elcsukló lehelet, e szép partvidéknek.
Napra-nap, s teliholdas éj, tenger vizén,
Bolyongva arcot lop, démoni úrnő, ki szirén.
Csalna szerelmet, s mit majd idő hoz,
Megcsalat hű leányt, s fiút eloroz.
Szerelemben telik idő, csók íz szájára,
Teste bőre, min... |
|
|
|
|
|
|
|
... nyári éjben.
Magnóliánk virágzik. Az élet indul éppen.
Felizgatott férjem véget vet a vitának,
s lent az utcán szajhákat hajkurászgat:
szabad-lövész, örvény szélén bolyongva.
Az őrült meg is ölne, aztán meg torozna.
Ó, unt, alantas vágya mily gonosz...
Mily gyalázat... ó, mily gyalázatos -
whisky-vakon öt felé hazacaplat.
Nem izgat más,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Füle Lajos: Emberek Jézus nélkül
Vak utakon bolyongva járnak,
céltalanság kíséri őket.
Búfelejtő, nagy akarással
néha-néha összeverődnek.
s szétrebbennek riadtan újra,
mennek tovább, jobbat keresvén...
Törj hát az élet k... |
|
|
|
|
|
|
|
...
hullám-járásod hallik de félek
ványadnak már tulipán-szegfű-rózsáim
és magad is hervadsz mert céltalan
utam oly hosszú és
i e ó á ő szavaimmal
meg nem öntözhettelek bolyongva
a város kopár makadám sivatagján.
A túloldalon
Nedveim fölitta mind a város.
Inasan, még nem romlón, de m... |
|
|
|
|
|
|
|
Mindíg valahova,
de soha nem előre.
Céltalan, léhán
bolyongunk némán.
És ha mégis ránk talál egy tiszta pillanat,
bolondul elkapjuk, s azt hisszük szabad.
Pedig a pillanat börtön,
mely kényszerít sok mindenre,
hisszük, tudjuk mit teszünk,
s azt jól tesszük mi,
s később marad a céltalan,
léha, bolyongás újra,
létünk s élet... |
|
|
|
|
|
|
|
... szemébe.
Mivel szerinte a szemébe
Május forró viharja égett: -
S fehér szoknyácskák suttogása
Töltötte bé a messzeséget.
És nézte, messziről sokáig -
Bolyongva eltünő nyomába:
De szólni nem mert a leányhoz,
És szólni nem tudott, hiába.
Mert a leány előkelő volt,
Míg a poéta senki, semmi:
"Tehát" - gondolta a ... |
|
|
|
|
|
|
|
... bársony hajat,
S beárnyékozza, de el nem takarja
A márvány homlokot keskeny karamja.
Míg termetökre kissé nőtető
Az a magosdad, gömbölyű tető.
Fekete mellény, min bolyongva vékony
Zsinór szaladgál, duzzad a derékon;
A nyakra himzett inggallér hajol,
Hó patyolatja illik oda jól;
Térdnél alább ér a bő ingnek ujja;
Bősége puffad a szé... |
|
|
|
|
|
|
|
... igaz és szép, különösen egyszülött Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus isteni személyében, kérünk, add meg nekünk, Szent Izidórusz püspök és egyháztanító közbenjárására, hogy az interneten bol... |
|
|
|
|
|
|
|
VADONBAN
Éj leng alá a mély vadonra,
S az út majd jobb-, majd balra tér;
Lépteim bolyongva tévedeznek -
Ki lesz előttem hű vezér?
A menny ivén ugyan fölöttem
Ragyognak égő csillagok,
De vajh talál-e célra pályám,
Ha lángjaiknak hinni fog?
Az égi fények ezredénél
A lyányszem tündöklőbb vala,
S mégis,... |
|
|
|
|
|
|
|
... Tűz! - mint az esőcseppek, úgy záporoztak Visrad nyílvesszői, majd megállás nélkül tovább, és tovább. Az aranyló sereg mögött kezdtek feltűnni a fehéren világító kísértetek, melyek bolyongva vették körül az Uralkodónő seregét. De az egyre csak közeledett, elvesztett katonáink hiánya fel sem tűnt a hatalmas tömegben.
- A külső várfal erős - mondta Trowell a m... |
|
|
|
|
|
|
|
... tanácstalan ismét megkérdezem:
mi ez: barátság? Mi ez: szerelem?
Nehéz volt már, de nem jutott eszembe,
hogy terhemet éppen nálad tegyem le;
magam sem értem, céltalan bolyongva,
hogyan érkezem, csak úgy, hajlokodba;
s küszöböd átlépve megkérdezem:
mi hozott el ? Barátság - szerelem?
Életedért magamat nem kímélném,
nyugalmadé... |
|
|
|
|
|
|
|
Az eltévedt bárány!
Báránykák bégetnek odakünn a réten
Keresik párjukat ki elveszett éppen!
Gyenge testecskéjük, hordják roskadozva
Bolyongva bégetnek a vak éjszakába...
De jön. Egy megmentő, Aki látta őket
Gyöngécske lábakon, a bajban lévőket
Odasiet tüstént- karjára emeli
A kilencven kilencet, s mind úgy dédelgeti
De vajon eg... |
|
|
|
|
|
|
|
... az a szülőföld?
Ha Lángocska nem tudott erre határozott választ adni, ugyan ki más tudott volna? Mégis hitte, hogy létezik. Vágyakozott szülőhazája után, és hegységről hegységre bolyongva kereste. Azt remélte, hogy találkozik majd a lángmadarakkal, nővéreivel, s előre örült az első beszélgetésnek. Száz folyón, rengeteg hegycsúcson repült át, elért a tenger partjára - de semm... |
|
|
|
|
|
|
|
... az a szülőföld?
Ha Lángocska nem tudott erre határozott választ adni, ugyan ki más tudott volna? Mégis hitte, hogy létezik. Vágyakozott szülőhazája után, és hegységről hegységre bolyongva kereste. Azt remélte, hogy találkozik majd a lángmadarakkal, nővéreivel, s előre örült az első beszélgetésnek. Száz folyón, rengeteg hegycsúcson repült át, elért a tenger partjára
- de... |
|
|
|
|
|
|
|
... dolgozott vidéken, és nagyon fiatalon, 17 évesen szülte meg gyerekét. Budapestre jött, ahol eleinte alkalmi munkából élt, később háztartási alkalmazott lett. Október 23-án az utcákon bolyongva valahogy felkeveredik a háztetőre, ahonnan már lövik a rádiót, tölti a dobtárat két srácnak hajnalig. Oldalkocsis motorkerékpárral szállítja sebesült társait a kórházba. Havrilláné Stricker ... |
|
|
|
|
|
|
|
... tanácstalan ismét megkérdezem:
mi ez: barátság? Mi ez: szerelem?
Nehéz volt már, de nem jutott eszembe,
hogy terhemet éppen nálad tegyem le;
magam sem értem, céltalan bolyongva,
hogyan érkezem, csak úgy, hajlokodba;
s küszöböd átlépve megkérdezem:
mi hozott el ? Barátság - szerelem?
Életedért magamat nem kímélném,
nyugalmadé... |
|
|
|
|
|
|
|
Az eltévedt bárány!
Báránykák bégetnek odakünn a réten
Keresik párjukat ki elveszett éppen!
Gyenge testecskéjük, hordják roskadozva
Bolyongva bégetnek a vak éjszakába...
De jön. Egy megmentő, Aki látta őket
Gyöngécske lábakon, a bajban lévőket
Odasiet tüstént- karjára emeli
A kilencven kilencet, s mind úgy dédelgeti
De vajon ... |
|
|
|
|
|
|
|
... de köd lepi már,
hogy sápad az év, s komorúl a vidék,
ha tél veszi át a vig ősz örökét.
Barnák a mezők, meredeznek a fák,
eldobta a nyár a vidám cicomát;
bolyongva hadd hordom a bút egyedül:
hogy üldöz a sors az időm de röpül!
Mily hosszú az élet s hogy kárba veszett,
mily röpke csupán, ami még a tied,
mily képeket ölthet az... |
|
|
|
|
|