|
 |
|
|
Gellérthegy a Duna jobb partján a folyó átlagos vízszintje felett 139 méter magasan (235 méterrel a tengerszint felett) uralja a főváros jellegzetes panorámáját. A ,,hegy" fő tömege a triasz korú tengeri üledék: dolomit, melyre elsősorban a nyugati nyulványon fennmaradt fiatalabb korú mészkő és márga rétegek települnek.
A Gellérthegy csak távolról tekintve egynemű t... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Káprázatos barlang a Gellért-hegy belsejében
Egy új barlang ,,felbukkanása" és feltárása már önmagában véve is rendkívüli esemény. Különlegességét tovább növeli, ha hozzátesszük, hogy ez egy kétmilliós világváros szívében történt: a Gellért-hegyen
Új, kristályképződményekben rendkívül gazdag barlangot tártak fel a Gellért-hegy oldalában, a Citadella alat... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Feltárták a világ leghosszabb víz alatti barlangját
Barlangi búvárok átjárható kapcsolatot találtak a Yucatán-félszigeten lévő két hatalmas víz alatti barlangrendszer között. Ezzel ,,feltárult" a világ leghosszabb, 152 kilométeres víz alatti barlangja.
Steve Bogaerts brit és Robbie Schmittner német barlangi búvár a napokban hozta nyilvánosságra, hogy át... |
|
|
|
|
|
|
|
|
GÖRÖGORSZÁG
Ortodox húsvét: tojással koccintanak
Nagypéntek van, kora délután. Hétágról süt a tavaszi nap a Peloponnészosz-félsziget vad hegyei között. A távolban, a hegygerinc alatt különös formájú építmény.
Térképünkről tudjuk, hogy utunk első célpontjához érkeztünk: ez ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kiépítése.
A barlang kiépítése csak 1911- ben alakult meg a Barlangfeltáró Társulat, amely 25 éve megkapta a hasznosításjogát.
1912 május 5.-én megnyíthatták a hazánkban elsőként- villanyvilágítással is ellátott barlangot.
1937-ben dr Kessler Hubert még 150 méternyi szakaszt járt be, így lehetőség nyílt rá , hogy - egy 25 méteres folyosó kivésésével - a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A MAGYAR BARLANGKUTATÁS TÖRTÉNETE
(részlet 1.)
A barlangok és az emberek kapcsolata rendkívül sokrétű és mindig változó volt. A barlangok nagy része már kialakult, mire az ősember vagy elődei megjelentek a Földön, s kapcsolatba kerültek a sajátos föld alatti világgal, a sötéttel, a misztikussal és a védelmet nyújtóval.
Az ősember és az értelmes ember kor... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az aggteleki Baradla-Domica-barlangrendszer 1.
Az Aggteleki-cseppkőbarlang, vagy ahogyan a vidék népe nevezi: a Baradla-barlang Magyarország legnagyobb és leglátványosabb barlangrendszere. Járatainak eddig feltérképezett hosszúsága ugyan ,,csak" 25 km, s így a barlangok hivatalos hosszúsági ranglistáján ma már több külföldi barlang is megelőzi, rendkívü... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Béke-barlang 2.
Végig a Béke-barlangon
A Béke-barlang jelenleg is aktív, állandóan és teljes hosszában folyó patakvízzel rendelkező, eróziós úton keletkezett karsztbarlang. Kialakulását, jellegét tekintve, a Baradla ikertestvéré¬nek kell tekintenünk. A Baradlához képest folyosói keskenyebbek, és benne az óriási növésű sztalagmitok is ritkábba... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Béke-barlang 3.
Sajátos élővilág
A Kovács István által vezetett múzeumi biológuscsoport mindjárt a felfedezést követő napokban elvégezte a barlangifauna-gyűjtést. Ekkor a Béke-barlang élővilága még a legzavartalanabb ősi állapotában, együttesében volt tanulmányozható, az azóta megnyitott bejáratokon át egyre nagyobb számban bekerülő idegen „... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szabadság-barlang
Majdnem cseppkő
1954. december 11-én a napi sajtóban néhány sor tájékoztatta az olvasókat, hogy új cseppkőbarlangot fedezett fel Égerszög község határában az Élelmiszeripari Minisztérium barlangkutató csoportja. A barlangrendsze... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Rejtek-zsomboly
A Rejtek-zsomboly tulajdonképpen nem is az Alsó-hegyen van, hanem annak déli, lankásabb folytatásában, a Kis-fennsíkon nyílik. Szűk bejáratán éppen csak egy ember fér le. A sűrű bokrok között a bejáratot a barlangot jól ismerő kutatóknak is gyakran nehéz megtalálni. Nem is ők fedezték fel, hanem a környék lakói mutatták meg.
A Bódvaszilas és S... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Bükk
Míg a múlt század barlangok után kutató, kuriózumra vadászó utazói elsősorban a Felvidék és Erdély barlangjait keresték fel, addig a Bükk bércekkel tarkított rengetegét igen kevesen ismerték. A hazai ősemberkutatás és Kadič Ottokár személye indította el azt a már csaknem évszázados barlangkutató munkát, amelynek eredményeként napjainkban legalább 500 barlango... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Bakay Kornél:A titokzatosnak vélt Pilis kutatásának fő kérdései
A történeti Magyarország, azaz a Kárpát-medence kétségtelenül Európa kellos közepe, az északi szélesség 44, 5 és 49, 5 foka, illetve a keleti szélesség 15 - 26, 5 foka között. Ez a terület pontosan az Északi-sark és az Egyenlíto felezojénél fekszik, kelet-nyugati hosszúsága pedig éppen ezer kilométe... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kecske lyuk
A hamarosan Miskolc lakott területéhez tartozó Forrás-völgy minden helybéli által ismert ,,igazi" barlangja a Kecske-lyuk.
A patak szintje fölött néhány méterrel nyíló, tágas háromszög keresztmetszetű bejárata után az egyre jobban elkeskenyedő folyosót mintegy 400 m hosszan lehet követni, majd víz és járhatatlanul összeszűkült sziklafal... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A lillafüredi Forrás-mésztufabarlang
,,S hogy semmi ne hiányozzék, a természet barlangot is helyezett a völgybe, még pedig csepegő barlangot. Az igaz, hogy Aggtelekhez képest semmi, de minthogy ebbe nem fáklyákkal, hanem csak gyertyákkal járnak, az aggtelekinél sokkal tisztább, fényesebb, ez pótolja némileg a nagyszerűségét" - írta 1847. július 8-án Pet... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Vár-tetői-barlang
Kadič Ottokár 1952-ben hatalmas kéziratos munkájában még csak annyit tudott írni e barlangról, hogy: ,,A Fényes-kői-zsomboly Diósgyőr nagyközség határában, a Fényeskő-völgy déli végében található. Ezt 1931. évben Sebős Károly mászta be, s megállapította, hogy az eddig elért 46 m mélységben ez a zsomboly teljesen összeszűkül. Egyes részeit sz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Pál-völgyi-barlang 3.
A Pál-völgyi-barlang klímaviszonyait több szórványos méréssorozat kísérelte már feltárni. 1957 nyarán Hégráth László a Lóczy-teremben 8,5-10,0, a belső részeken 6,5-8,2°C hőmérsékletet mért. A barlang leghidegebb szakasza a Színház és a Hosszú-folyosó. Ugyanekkor a Károly-kút vize 7,9-8,3°C-os.
1955-ben Suba Éva a barlangban algákat gyűj... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Mátyás-hegyi-barlang 1.
Budapest és az egész Dunántúl leghosszabb, kb. 4200 m-es barlangja a III. kerületben nyílik. A Szépvölgyi úttól keletre, a Pál-völgyi-barlanggal szembeni Mátyás-hegy oldalában nyitott kőfejtőből indul, 203 m tszf. magasságban.
A barlanglabirintus története nem tekint vissza a hosszú múltra. Szabó József 1879-ben, Budapest geológiáját t... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A budai Vár-barlang 1.
Budapest szívében, történelmi negyedében fekszik az a hatalmas barlangpince-rendszer, amelyet régebben ,,Török-pincék"-nek neveztek, s összes hosszúsága meghaladja a tíz kilométert. A budai Várhegy márgasorozatát fedő teraszkavics s az azt borító hatalmas kiterjedésű édesvízi mészkősorozat határán természetes üregek sorozata könny... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Bátori-barlang
Az Úttörő-vasút Ságvári-ligeti megállójához közeli, a Hárs-hegy csúcsa alatt nyíló Bátori-barlangot Szabó József, a magyar földtan megalapozója, 1879-ben a következőkben ismertette: ,,A Hárshegy keleti oldalának azon részében, közel a tetőhöz, a hol a Megalodus-mész üti ki magát, van egy barlang, melybe kötél segítségével 5-6 méter mélységre le... |
|
|
|
|
|
