|
|
|
... kellett ilyen fiatalon meghalnom?
- Mert megnéztem a számlakönyvedet, és a megrendelőidnek felszámított munkaidő alapján te már 97 éves vagy.
A róka gondolataiba mélyedve ballag az erdőben, mikor a nyuszika váratlanul ráugrik, megerőszakolja, majd lepattan róla, s elkezd menekülni. A róka nagyon dühösen rohan utána, hogy most aztán vége van a nyuszinak, ilyen csúf... |
|
|
|
|
|
|
|
... lidércfény:
Szép hajad száll az éjbe, puhán.
Vágyaim dérvert, kék legelőjén... |
|
|
|
|
|
|
|
... lecsordul,
hogyan éljem túl a perceket...
Rólunk beszél ez a némaság.
azt sugallja vége..nincs tovább.
s én úgy érzem,hogy belepusztulok....
Másnaposan,sirva ballagok,
mosolyod még előttem ragyog,
S kezeim összekulcsolom...
segitségért fohászkodva nézek az égre...
hogy ne járjon vissza a múlt ezernyi képe....
Ez több mint gyö... |
|
|
|
|
|
|
|
... Nálad fontosabb nincs e világon Neked adom lelkem ... Csendes az éj, ezer csillag a Hold égi útján felfelé ballag Telt arca fentről a földre mosolyog, benéz az ablakon, szeme ránk ragyog. Hűvös az éj, gyere bújj ide mellém, és vigyázom álmod ezen az estén. Csendes már minden, a nappal véget ért, helyét az estnek adta, aludni tért. . Bújj ide hozzám és hunyd le a szemed, felejts e... |
|
|
|
|
|
|
|
... szívem élve keresztre feszít."
/Catullus/
"Bár tudnám ki vagyok-bár tudnám,mért vagyok-,
világ bódultjaként mily úton ballagok?
Örülnék szüntelen,ha rám jósors ragyog,
s ezer szemmel sírnék,ha fájdalom sajog."
/Avicenna/
"... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Egy történet.......
Pont 1éve november 22., kedd reggel volt.
Volt valahol 1lány ki izgatottan készülődött az iskolába.
De vajon miért?!vagy éppen ki miatt?
Indulás előtt csak úgy sűrgött-forgott a tükör előtt,
s valahol nem messze 1fiú is készülődött,
s talán ő is ugyan olyan izgatott volt mint ... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Hol vagy, mikor összetört szívem
Téged szólít, s hiába hív
Te hallgatsz?
S hol vagy, miközben lassan
munkába ballagsz,
egy jobb világot remélsz,
de félsz, hogy nem érsz többet,
mint az, ki Téged ily sorsra szán?
Azt hiszed, ha sírsz tán megszán
és kiadja jussod? Tévedsz!
A kék ég homályába révedsz,
s ismét lassan munkába ... |
|
|
|
|
|
|
|
Holdfényes éjszaka, fagyos az ég
Sötét úton ballagsz, utánad egy rém
Lépteket hallasz, megfordulni nem mersz
Szemébe nézni félsz, egyszerűen rettegsz
A bánat szegődik melléd
Lelkedbe a fájdalom már nem fér
Fekete haját fújja a szél
Illatát érezve tudod, hogy kié
Már tudod, én vagyok
E... |
|
|
|
|
|
|
|
... látom,
Míg önti könnyét, a setétet,
A halkan síró kút, az élet.
S egyszer, egy eljövendő éjen,
Itt járok majd, aggon, fehéren.... |
|
|
|
|
|
|
|
Fúj a szél és én csak ballagok,
Körülöttem néma csillagok,
Meg sem kérdi tőlem senki sem:
Merre mentél kedvesem?
Esik eső és én ballagok,
Néhány elmúlt percre gondolok,
Kérdezem a tűnő felleget:
Otthonod most hol lehet?
Többé már nem sirat úgy hidd el téged senki sem,
Mint ahogy én siratlak azóta is szüntelen.
Nem sz... |
|
|
|
|
|
|
|
... Lenézik a szegény költőket
Ez elbizott, kevély urak,
Kik a megyék s ország gyülésén
Fényes szerepet játszanak.
Pusztulj az útból, jó fiú, ki
Kopottan ballagsz ott gyalog,
Mert eltiportat ezen úr, ki
Hintón melletted elrobog.
Azért vannak tán olyan nagyra,
Hogy őket paripák viszik,
S mig a költő tengődik é... |
|
|
|
|
|
|
|
... Lenézik a szegény költőket
Ez elbizott, kevély urak,
Kik a megyék s ország gyülésén
Fényes szerepet játszanak.
Pusztulj az útból, jó fiú, ki
Kopottan ballagsz ott gyalog,
Mert eltiportat ezen úr, ki
Hintón melletted elrobog.
Azért vannak tán olyan nagyra,
Hogy őket paripák viszik,
S mig a költő tengődik é... |
|
|
|
|
|
|
|
... manókról,
szárnyas, kis angyalokról.
Aludjál el, kisbaba,
vigyáz rád a nagymama.
Aludj, baba, aludjál,
feljött már a csillag,
aranyos kisbárány
hazafelé ballag.
Fészkére ült máris
a dalos madárka,
a cica is dorombol,
felment a padlásra.
Csicsi, beli, csendesen,
aludj, aludj, kedvesem.
Aki nem s... |
|
|
|
|
|
|
|
... tudom ezt a mesét.
Őzgidácska, sete-suta,
rátévedt az országútra,
megbotlott egy kidőlt fába,
eltörött a gida lába.
Panaszosan sír szegényke,
arra ballag öreg néne.
Ölbe veszi, megsajnálja,
hazaviszi kis házába.
Ápolgatja, dédelgeti,
friss szénával megeteti,
forrásvízzel megitatja,
mintha volna édesanyja... |
|
|
|
|
|
|
|
... tudom ezt a mesét.
Őzgidácska, sete-suta,
rátévedt az országútra,
megbotlott egy kidőlt fába,
eltörött a gida lába.
Panaszosan sír szegényke,
arra ballag öreg néne.
Ölbe veszi, megsajnálja,
hazaviszi kis házába.
Ápolgatja, dédelgeti,
friss szénával megeteti,
forrásvízzel megitatja,
mintha volna édesanyja... |
|
|
|
|
|
|
|
Ballag már az esztendő, vissza-visszanézve,
nyomában az öccse jő, vígan fütyörészve.
Beéri az öreget s válláról a terhet
legényesen leveszi, pedig még csak gyermek.
Lépegetnek szótlanul, s mikor éjfél eljő,
férfiasan kezet fog Múlttal a Jövendő.
... |
|
|
|
|
|
|
|
... bújnék... és hiába,
ott ül a város minden kapujába,
az úti fákon, sóhajtó levélen, -
felkel, ha lát s indul, hogy elkisérjen.
Nem szól hozzám, csak ballag lent a porban,
meleg szemében áldott nyugalom van,
kezében fény, hátán a dombok háta,
szép melle élén jegenyék sora,
mély-árkú sírás, sírok ... |
|
|
|
|
|
|
|
... tudom ezt a mesét.
Őzgidácska, sete-suta,
rátévedt az országútra,
megbotlott egy kidőlt fába,
eltörött a gida lába.
Panaszosan sír szegényke,
arra ballag öreg néne.
Ölbe veszi, megsajnálja,
hazaviszi kis házába.
Ápolgatja, dédelgeti,
friss szénával megeteti,
forrásvízzel megitatja,
mintha volna édesanyja... |
|
|
|
|
|
|
|
Ballagok a kőrút felé. Ráérősen, nem kell sietnem. Korán indultam, de nem szeretek késni.
Kerülgetni kell. Nem az embereket, hanem az autók orrát és az ebül otthagyott kutyatermékeket. Ez a két dolog nagyon tud zavarni, mert minkettő nagyon természetellenes dolog ékes példái az emberi nemtörődésnek. Magam is az utcán parkolok, az én kocsim orra is rálóg a járdára, hisz nem leh... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Neked adom lelkem : szomorúfűz
"Csendes az éj, ezer csillag a Hold égi útján, felfelé ballag
Telt arca fentről a Földre mosolyog, benéz az ablakon, szeme ránk ragyog.
Hűvös az éj, gyere bújj ide mellém, én vigyázom álmod ezen az estén
Csendes már minden, a nappal véget ért, helyét az estnek adta, aludni tért
... |
|
|
|
|
|