|
 |
|
|
... Apu, Isten szokott focizni?
Furcsa képet vághatok, mert egy ijedt kis fintor fut át az arcán, bólint, mint aki a tekintetemből megértette, hogy sületlenséget mondott. Nem is alkalmatlankodik tovább, elmegy. Hosszan bámulok utána, a hátán is látom, hogy elszomorodott. Na, mormogom magamban, most megbántottam. Próbálok visszazökkenni a munkába, de a távolodó, szomorú hát emlék... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hogy végre mindjárt itt az ebédidő, és egy kicsit megszabadulnak ezektől a "nyomoroncoktól".
Az apám Önöknek csak egy papír, egy sorszám, amely az arra kijelölt napon ott alkalmatlankodik az íróasztalukon, egy páciens, akinek nem elég egyszer gépiesen elhadarni valamit, mert képes még kétszer megkérdezni. Pedig valójában nem ez az én apám. Csak Önök látják ilyennek.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... Isten szokott focizni?
Furcsa képet vághatok, mert egy ijedt kis fintor fut át az arcán, bólint, mint aki a tekintetemből megértette, hogy sületlenséget mondott. Nem is alkalmatlankodik tovább, elmegy. Hosszan bámulok utána, a hátán is látom, hogy elszomorodott. Na, mormogom magamban, most megbántottam. Próbálok visszazökkenni a munkába, de a távolodó, szomorú hát emlék... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Csáth Géza
EGYMÁST BOLDOGÍTVA
1.
Tíz év előtt egy házban laktunk Marianovicsékkal. Mikor behurcolkodtunk az Üllői úti bérkaszárnyába, amelynek első emeletére talán sohase tévedt le a napsugár, sírni volt kedvem. A gyönyörű kis vidéki ház után, amelynek összes szobáiban és egész kertjeiben mi voltunk az urak, nagyon siralmas volt a csere. Öcsém és húgom ha... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... borultak.
Két kis kezét az arczára boritva, fordult ki a sötét kanczelláriából.
Szinte megbántam, hogy olyan nyers voltam. Ki gondolta, hogy ilyen gyönge. No de annál jobb: nem alkalmatlankodik majd annyiszor.
Ezt eltaláltam. Ilka haragudott. Szinte sápadt volt a boszus elégedetlenségtől, mikor ott ült velem szemben az ebédlőasztalnál. Töltöttem neki vizet: nem itta... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... légzésem, addigra Mirjam is felbukkan a teraszról. Kérdő pillantásomra csak a fejét rázza.
A közénk telepedő feszült csendet a telefon ciripelése zavarja meg. A munkamobil alkalmatlankodik. Ismeretlen szám a kijelzőn. Egy pillanatig hezitálok, hogy felvegyem-e, de végül érte nyúlok, és fogadom a hívást.
Néhány perc alatt sínre teszem a találkát estére. Elegáns foga... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Gárdonyi Géza
Ida regénye
7
Ida olyanformán érezte világát, mint aki hosszú sóvárgás után végre eljut Olaszországba - de decemberben.
Olvasott, zongorázott. Vagy csak ült, és bámuldozott maga elé, mint a szárnyacsüggedt hattyú.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... borultak.
Két kis kezét az arczára boritva, fordult ki a sötét kanczelláriából.
Szinte megbántam, hogy olyan nyers voltam. Ki gondolta, hogy ilyen gyönge. No de annál jobb: nem alkalmatlankodik majd annyiszor.
Ezt eltaláltam. Ilka haragudott. Szinte sápadt volt a boszus elégedetlenségtől, mikor ott ült velem szemben az ebédlőasztalnál. Töltöttem neki vizet: nem itta... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hajszálvékony barázdák az összes tüskéről az állat szájába vezetik az összegyűlt vizet!
A thorny devil hangyákkal táplálkozik - ugyanakkor tapintatos teremtmény lévén nem alkalmatlankodik áldozata otthonában. Ehelyett inkább keres magának egy-egy hangya-autópályát, vonulási útvonalat s e fölött letáborozva egy étkezés alkalmával 600-3000 hangyát is képes felnyalni hossz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Egy csöpp tinta belehull egy pohár vizbe. A viz attól megfeketedik.
A csöpp tinta az volt, a melylyel Schopenhauer Az élet semmiségéről és gyötrelméről szóló fejezetet irta. A pohár tiszta viz az időben az én lelkem.
Én akkor husz éves voltam.
Egy essős őszi napon az emlitett könyv feküdt előttem, meg a csanaki kukoriczaföldek számadá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Két kis kezét az arczára boritva, fordult ki a sötét kanczelláriából.
Szinte megbántam, hogy olyan nyers voltam. Ki gondolta, hogy ilyen gyönge. No de annál jobb: nem alkalmatlankodik majd annyiszor.
Ezt eltaláltam. Ilka haragudott. Szinte sápadt volt a boszus elégedetlenségtől, mikor ott ült velem szemben az ebédlőasztalnál. Töltöttem neki vizet: nem itta me... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... borultak.
Két kis kezét az arczára borítva, fordult ki a sötét kanczelláriából.
Szinte megbántam, hogy olyan nyers voltam. Ki gondolta, hogy ilyen
gyönge. No de annál jobb: nem alkalmatlankodik majd annyiszor.
Ezt eltaláltam. Ilka haragudott. Szinte sápadt volt a boszús
elégedetlenségtől, mikor ott ült velem szemben az ebédlőasztalnál.
Töltöttem neki ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... pedig csak hétkor nyitották ki, a gyermeknek egy óra hosszat az udvarban kellett várakoznia; télen egy teljes éjszakai órát fedél nélkül. A nyomdába nem engedték be, azt mondták, alkalmatlankodik. Reggelenként a munkások arra menőben látták a szegény kicsi jószágot, amint a kövezeten ülve majd eldőlt az álmosságtól, és nemegyszer a táskája fölé kuporodva el is bóbiskolt a sötétben... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... borultak.
Két kis kezét az arczára boritva, fordult ki a sötét kanczelláriából.
Szinte megbántam, hogy olyan nyers voltam. Ki gondolta, hogy ilyen gyönge. No de annál jobb: nem alkalmatlankodik majd annyiszor.
Ezt eltaláltam. Ilka haragudott. Szinte sápadt volt a boszus elégedetlenségtől, mikor ott ült velem szemben az ebédlőasztalnál. Töltöttem neki vizet: nem itta... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... pedig csak hétkor nyitották ki, a gyermeknek egy óra hosszat az udvarban kellett várakoznia; télen egy teljes éjszakai órát fedél nélkül. A nyomdába nem engedték be, azt mondták, alkalmatlankodik. Reggelenként a munkások arra menőben látták a szegény kicsi jószágot, amint a kövezeten ülve majd eldőlt az álmosságtól, és nemegyszer a táskája fölé kuporodva el is bóbiskolt a sötétben... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Jókai Mór: Hétköznapok
Népünnep
Nosza örüljünk,
Ünnepet üljünk;
Ártatlan örömünkért
Meg ne szégyenüljünk!
Népdal.
Mintegy húsz éve lehet - nem tudom, szerdán volt-e vagy szombaton -, elég az hozzá, hogy nagypéntek napja v... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... jön.
DENNIS.
Nagysád szólított?
OLIVER.
Nem keresett Charles, a herczeg bajvivója, hogy velem beszéljen?
DENNIS.
Szolgálatodra, ő az ajtó előtt van s bebocsátásért alkalmatlankodik.
OLIVER.
Hívd be! (Dennis el.) Ez jó lesz; s a birkózás már holnap lesz.
Charles jön.
CHARLES.
Jó reggelt nagyságodna... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ebédre, a rókával együtt. Mindjárt el is küldötték a varjút, meghívni a vendégeket.
Mikor a róka meglátta a varjút, nagy méreggel kifutott, s összeszidta, hogy megint alkalmatlankodik.
- Eltakarodj innen! Nem megmondtam már? Az én uram a Kacor király; ha kijő, majd nem tudod, merre szaladj; minden állatot megreguláz, olyan nagy a hatalma!
- Tudom, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... egy kicsit a fa csúcsán, de nem sokáig tart a dicsősége. Amint a holló megérkezik, a vércsének inába száll a bátorsága, s azt keresi, hogy merre tágasabb. Ott sikog aztán, ott alkalmatlankodik még egy darabig, amíg meg nem unja. Rá sem hederít a vén holló: megszokta már.
Most is ott a vércse, most sem törődik vele a fekete madár. De azért mégis történik valami szokatlan... |
|
|
|
|
|
|
|
|
HARMADIK RÉSZ.
I.
Léon ur, mialatt jogot hallgatott Párisban, eljárt ugyan az egyetemi előadásokra, de éppen olyan buzgó látogatója volt a Kunyhónak is, s igen szép sikerekre tett szert a grizettek körében, a kik ugy találták, hogy Léon finom ember. Annyi bizonyos, hogy a legtisztesség... |
|
|
|
|
|
