|
|
|
... korszaka, leszámítva a numerus clausust, szintén jellemezhető ezzel, Rákosi nyilván nem, de 1963 után a Kádár-rezsim is leírható ily módon. Erre van fogadókészség, de a felvilágosulatlan abszolutizmusra nincs.Kádár idején a legalitás és az illegalitás között volt egy szürke zóna, az némi mozgásszabadságot jelentett, ám ilyesmi már nincs: vagy legálisan működsz, vagy illegálisan. (... |
|
|
|
|
|
|
|
... volt, Horthy első korszaka szintén jellemezhető ezzel, Rákosi nyilván nem, de 1963 után a Kádár-rndszer is leírható ily módon.
Erre van fogadókészség, de a felvilágosulatlan abszolutizmusra nincs.
A Kádár-korszak társadalmának kis szabadságai, egérútjai eltűntek. Már nincsenek alkuk a hatalommal...
(Forrás: hir24)
https://balrad.wordpress.com/2015/05 /... |
|
|
|
|
|
|
|
... cél, amelyre nem lankadó szenvedéllyel tört, az Egyház szabadsága és tisztasága volt.
V. Pál pápa a hozzá sok vonásban hasonló Gergelyt 1606-ban avatta szentté, amikor az abszolutizmus hatalmi igényei ugyanúgy fenyegették az Egyházat, mint egykor.
Ünnepét 1728-ban vették föl a római naptárba, május 25-re.
E a nagy pápát, akinek lelkiereje és harcia... |
|
|
|
|
|
|
|
... vízió, egyéni bátorság és hit kell. Olyan, mint a világ szabadságot szerető népei számára II. Rákóczi Ferenc szabadságharca, amely évtizedeken át egyedüli jelzőtűzként világított az abszolutizmus sötét éjszakájában. Ma Magyarország Európa éjszakáján ugyanilyen egyedüli jelzőtűz - fogalmazott Vejkey Imre.
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke felidézte a Rákócz... |
|
|
|
|
|
|
|
... már ekkor feltételezték, hogy a borostyánkő fosszilizálódott gyanta, ez azonban csak az újkorban bizonyosodott be.
A középkorban a vele való kereskedelem elsorvadt, az abszolutizmus korában viszont az arisztokrácia a fényűzés egyik szimbólumának tekintette.
Halászata ekkor indult meg, a 19. században már a földben is kutattak borostyánkő után. Egyik monumen... |
|
|
|
|
|
|
|
... kézművesek, szobrászok kedvelt anyaga volt: domborműveket, tálakat, szelencéket, apró figurákat készítettek borostyánból.
A középkorban a vele való kereskedelem elsorvadt, az abszolutizmus korában viszont az arisztokrácia a fényűzés egyik szimbólumának tekintette. Halászata ekkor indult meg, a 19. században már a földben is kutattak borostyánkő után.
A 17. századb... |
|
|
|
|
|
|
|
Leleplezések sorából látnunk kell, hogy a hosszúra nyúlt európai háború és a Ferenc császár nevéhez fűződő, tágabb értelemben vett abszolutizmus idején /1792-1835/ - gazdasági, társadalmi feltételek híján - nem nyílt lehetőség a szükséges belső demokratizálódásra, és a korlátlan hatalmán alapuló önkényuralom 1812-1820 éveiben fogyott a magyarság száma.
... |
|
|
|
|
|
|
|
... főtitkárhelyettese elmondta, hogy a széleskörű közadakozásból felépült székház terveivel Friedrich August Stüler komolyan befolyásolta Magyarország kulturális fejlődését a Habsburg abszolutizmus korában.
Sokatmondó tény, hogy a kiválasztott stílus inkább a tudomány egyetemességét, mintsem a nemzeti kultúrát hangsúlyozta - fűzte hozzá, kiemelve, hogy a középület a neoreneszáns... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Csehov hősei valamennyien kissé szalonkabátot viselnek, csíptetős pápaszemet, s szakállasan állanak egy világban, mely ismeri már a vasutat és a diftériaoltást, utálja az abszolutizmust, és hevesen vágyik az alkotmányosságra, de titokban legszívesebben még szánkón jár, mint Gogol alakjai, a nőknek morogva köszön, és közben elpirul a szakáll mögött. E hősök mind elmúltak... |
|
|
|
|
|
|
|
... válni készülő kommunista párt. Voltak tüntetések az államosítás ellen, az egyházi iskolák megőrzéséért, Jancsó Miklós filmje, a Fényes szelek ezt az állapotot tükrözi. Az állampárt abszolutizmusa ezeket befékezte, majd a nyolcvanas évek végén - bár nem az utcán és nem tüntetésekkel -, de erős mozgások indultak meg egy iskolareform érdekében.
- Nem kevés bírálat érte az ... |
|
|
|
|
|
|
|
... táj szépségének megkapó ábrázolását adják (Alföldi táj gémeskúttal stb.). Biedermeier hangulatot árasztó életképei közül kiemelkedik a többször is megfestett Galambposta (1840). Az abszolutizmus idején anyagi nehézségekkel küzdött, átmenetileg fényképezéssel, majd oltárképfestéssel foglalkozott. 1859-ben kiharcolta a Képzőművészeti Társulat megteremtését, melynek 1862-től haláláig... |
|
|
|
|
|
|
|
... Orbán-rendszer létrejöttének.
A Pallas szerint "az államcsíny felülről jövő revolúció jellegével bír, de sohasem menthető, mert a közjó érdeke legfeljebb az ideiglenes abszolutizmust, de nem ily állandó uralmi forma erőszakos behozatalát kívánja. Nem mentsége az sem, hogy a nemzet valódi akaratának megfelel, mert mindig van törvényes mód arra, hogy ez a valódi akarat al... |
|
|
|
|
|
|
|
... utána Kazinczyék alatt a nemzeti ébredés, Széchenyiek és Kossuthék alatt a reformok korszakát, a liberális átalakulást és a 48/49-es szabadságharc tragédiáját. Világos után a császári abszolutizmus, az elnyomás, 67 után az alkotmányos élet, a kettős monarchia nagy időszakát a közös nagyhatalom tekintélye alatt az első világháborúig, a 18-as összeomlásig. A huszonöt évet kitöltő Ho... |
|
|
|
|
|
|
|
... azért, ami a vele együtt élő kisebbséggel történik" - fogalmazott. Kelemen Hunor szerint az aradi vértanúk a lehető legnagyobb áldozatot hozták azért, hogy a magyar nép legyőzze az abszolutizmust önkényét, kiutat találjon a feudális elnyomásból, hogy az emberi méltóságból ne csak egyeseknek jusson, míg mások elnyomásban élnek, hanem mindenki részese legyen. George Falca, Arad polg... |
|
|
|
|
|
|
|
... parancsnoksága alá rendelték, s azok vereséget szenvedtek a napóleoni háborúk egyetlen magyar területen vívott ütközetében, a győri csatában.
A Metternich kancellár fémjelezte abszolutizmus idején igyekezett bátyját, a császárt rávenni arra, hogy térjenek vissza az alkotmányossághoz, a magyarok és az uralkodóház viszonyát reformokkal javítsák. Kieszközölte a kegyelmet ... |
|
|
|
|
|
|
|
... Victor Hugo, akinek az volt a véleménye róla, hogy ,,kétszáz Orbán Balázzsal meg tudnám dönteni III. Napóleon császárságát".[6]
Csak 1859-ben térhetett haza. Az abszolutizmus éveit, az enyhülés időszakát arra használta fel, hogy bejárja a Székelyföldet. Eljutott minden településre, várromhoz, természeti ritkasághoz. Szorgalmasan jegyzetelt, fényképezett. Munk... |
|
|
|
|
|
|
|
... 186 468 ember) lakott.
Pest-Buda nemzetiségi összetételéről az első hivatalos adatok az 1850-es népszámlálásból valók. Megjegyezték: bár számolni kell azzal, hogy "az osztrák abszolutizmus a német nemzetiség jelenlétét a valóságosnál jóval jelentősebbnek mutatta", Pest-Buda magyar lakossága az 1800-as évek közepén ennek ellenére sem haladta meg az 50 százalékot. Budán és Óbu... |
|
|
|
|
|
|
|
... szép számmal.
Kuruc nóták
A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) a török uralom alól felszabadult Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen. A II. Rákóczi Ferenc vezette küzdelem a rendi kiváltságok védelméért, a gazdasági és társadalmi fejlődésért folyt és végül az egyenlőtlen erőviszonyok, a kedvezőtlenné váló európai ... |
|
|
|
|
|
|
|
... március 13-án a császárvárosban kitört forradalom nagy megdöbbenést keltett az akkor 160 ezer lelket számláló ikervárosok, Pest-Buda értelmiségei között: miként lehet az, hogy az abszolutizmus fellegvárában egyszer csak elűzték a régi rend ikonját, Klemens Metternichet, míg Magyarországon a több éves készülődés ellenére sem történik semmi?
Több sem kellett a március 14-... |
|
|
|
|
|
|
|
... városára. Az erődrendszer többi része sohasem készült el, mivel a Monarchia hadvezetése végül Komárom városa körül készítette el az "utolsó védőbástyát". A Citadella a zsarnokság és az abszolutizmus szimbóluma lett a magyarok szemében.
A gyűlölt osztrák erőd az 1... |
|
|
|
|
|