|
|
|
... magasból,
Ki nem elég erős,a szél akaratának behódol.
Az ősz tényleg az elmúlás jele?
Mert szomorú és hideg,nem lehet valaminek kezdete?
Esőcseppek kopognak ablakomon,
S én a szürke világra csodálkozom.
A kis tó felett tejfehér köd lebeg,
S a nádas ringatózva az égre mered.
Karcsú testükkel,kecsesen táncot járnak,
Így bókoln... |
|
|
|
|
|
|
|
... magasból,
Ki nem elég erős,a szél akaratának behódol.
Az ősz tényleg az elmúlás jele?
Mert szomorú és hideg,nem lehet valaminek kezdete?
Esőcseppek kopognak ablakomon,
S én a szürke világra csodálkozom.
A kis tó felett tejfehér köd lebeg,
S a nádas ringatózva az égre mered.
Karcsú testükkel,kecsesen táncot járnak,
Így bókoln... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... fán,
hogy még szép lesz az ősz talán,
hogy simogat még a gyenge nap,
s a lelkünk ettől új erőre kap.
Halkan kopogom majd a fán,
ha minden napom hajnalán,... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Mondd
mondd,
ha netán poros ablakomon át
szomorúan néz be rám a világ
és szobám mélyén kuporogni lát
mondd,
számíthatok-e magányomban rád?
mondd,
ha arcomon könnycs... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... fán,
hogy még szép lesz az ősz talán,
hogy simogat még a gyenge nap,
s a lelkünk ettől új erőre kap.
Halkan kopogom majd a fán,
ha minden napom hajnalán,
az ablakomon át,
érzem majd a nap sugarát.
S ha mégis eljön a szürke idő,
ne legyen az kedvünk ölő,
fogd meg erősen a kezem,
s kívánd velem,
hogy minden jó legyen...... |
|
|
|
|
|
|
|
... magasból,
Ki nem elég erős,a szél akaratának behódol.
Az ősz tényleg az elmúlás jele?
Mert szomorú és hideg,nem lehet valaminek kezdete?
Esőcseppek kopognak ablakomon,
S én a szürke világra csodálkozom.
A kis tó felett tejfehér köd lebeg,
S a nádas ringatózva az égre mered.
Karcsú testükkel,kecsesen táncot járnak,
Így bókoln... |
|
|
|
|
|
|
|
... fán,
hogy még szép lesz az ősz talán,
hogy simogat még a gyenge nap,
s a lelkünk ettől új erőre kap.
Halkan kopogom majd a fán,
ha minden napom hajnalán,
az ab... |
|
|
|
|
|
|
|
Lucskai Vincze:
Mondd
mondd,
ha netán poros ablakomon át
szomorúan néz be rám a világ
és szobám mélyén kuporogni lát
mondd,
számíthatok-e magányomban rád?
mondd,
ha arcomon könnycsepp gördül alá... |
|
|
|
|
|
|
|
... mondd,
ha netán poros ablakomon át
szomorúan néz be rám a világ
és szobám mélyén kuporogni lát
mondd,
számíthatok-e magányomban rád?
mondd,
ha arcomon könnycsepp gördül alá
letörölni régi mosoly nyomát
és hallod nyugtalan szivem dalát
mondd,
számíthatok-e magányomban rád?
mondd,
ha már kertemben nem ny... |
|
|
|
|
|
|
|
... lomb,
ráncos megint,
mint bőr vagy öreg papír zörögsz,
ha a szél megráz odakint,
de ha fele kincsed lent röpül is
a földön ide-oda,
még beragyogsz az ablakomon,
gesztenyefáim aranya.
Beragyogsz: ha kisüt a nap,
ezer meg ezer kis kezed
egyenkint markolja a fát
és fölgyújtja a végső perceket:
gyönyörű vagy... |
|
|
|
|
|
|
|
... magamhoz!
Magamhoz!
Ifjuságon - minden, minden oda van,
Körülnézek egy vigaszért - hasztalan!
A mik engem az élethez kötöttek:
Mind széttépve szálai az örömnek,
Örömnek!
Ablakomon ide szürkül be az ég,
Kérdem tőle: leszek-e én boldog még?
Őszi eső hull szomorún, csendesen -
Minden csöppje azt susogja: sohasem!
Soha... |
|
|
|
|
|
|
|
... fán,
hogy még szép lesz az ősz talán,
hogy simogat még a gyenge nap,
s a lelkünk ettől új erőre kap.
Halkan kopogom majd a fán,
ha minden napom hajnalán,
az ab... |
|
|
|
|
|
|
|
... képzelem magamat,
Vén vagyok, mint a tél... S te már rég halva vagy.
Apró-kicsi dolgok jutnak az eszembe,
Mintha látnám most itt, úgy hatnak lelkemre.
Ujjaival dobol ablakomon a szél,
Oly élénken látom, amiket csak beszél;
Te mégy el előttem, könnyes szemeiddel,
Picike, jéghideg, fehér kezeiddel.
Érzem, hogy karoddal átölelsz engemet,
S... |
|
|
|
|
|
|
|
... gesztenyelomb,
ráncos megint,
mint bőr vagy öreg papír zörögsz,
ha a szél megráz odakint,
de ha fele kincsed lent röpül is
a földön ide-oda,
még beragyogsz az ablakomon,
gesztenyefáim aranya.
Beragyogsz: ha kisüt a nap,
ezer meg ezer kis kezed
egyenkint markolja a fát
és fölgyujtja a végső perceket:
gyönyörű vagy! S... |
|
|
|
|
|
|
|
Koszpek Ferenc: Téli körkép
Ablakomon jégvirág van,
Odakint most szép világ van.
Bár süt a nap, hideg szél fúj,
Itt bent nyár van, kint meg tél dúl.
Nem látok mást, kopasz fákat,
Nem kevesebb, mint vagy százat.
Amott hegycsúcs, hóval fedett.
A Kékes az? Ott ma esett?
Mennyi felhő van az égen!
Eddi... |
|
|
|
|
|
|
|
Születésnapodra
November harmadikán,
kora reggel.
Ahogy kinéztem, az ablakomon.
A napot láttam,
ragyogni, a horizonton .
Nar... |
|
|
|
|
|
|
|
... mintha a mérgemet lőttem volna ki, megenyhülni éreztem magamat. Vállamra vetettem ismét a fegyvert, és csöndes ráérő lépésekkel visszaballagtam a lakásomra.
Enyhe májusi éj volt. Ablakomon behallatszott a miriád mezei bogárnak hullámzó hárfaéneke. Ablakom előtt egy fiatal akáczfa bólintgatott a lombjaival. Akkor virágzott éppen.
Éreztem, hogy mindez szép. És boszankodtam... |
|
|
|
|
|
|
|
Gárdonyi Géza
A MAGYAR GYÍK
Április közepén egy sárga szállítólevéllel lépett be hozzám az én öreg levélhordóm.
- No - azt mondja valami különös nézéssel -, még ilyet sem hordtam.
Az öreg már régóta gyanakszik rám, hogy nincs rendjén minden kerekem. Aki négy-öt újsá... |
|
|
|
|
|
|
|
... a belőlem sarjadó barátságét, sem a viszonzásul elvett barátság okát.
Amint felhágok lejtőmön, megállok gondolkozni, valóság-e ez,
A reggel glóriája ablakomon nagyobb gyönyörűség nekem, mint akármilyen írott metafizika.
Nézni a hajnalt!
A legapróbb fény elsápasztja a határtalan és átlátszó árnyékokat,
... |
|
|
|
|
|