|
 |
|
|
... Immanuel Kant minden nap, mindig azonos időben indult sétára. Königsberg lakói hozzá igazították óráikat. A filozófus a sétát fontosabbnak ítélte az életben, mint a szerelmet.
Rousseau A magányos sétáló című művében bevallotta, hogy meditálni csak séta közben tud, amint megáll, nem gondolkodik, feje csak akkor működik, ha mozognak a lábai. Nietzschének és Heideggernek s... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... cselekednünk.
Nem lehet boldog az, aki nem akar az lenni.
Az ember nem más, mint testbe öltözött lélek.
Kant:
Szép az, ami érdek nélkül tetszik.
Rousseau:
Ember, ne kutasd a rossz okát, te magad vagy az.
Nem az a szabadság, hogy azt teheted amit akarsz, hanem hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz
Schopenhauer: ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... politikai nyelven "harmadikutasnak" szoktak nevezni, miközben mindenkinél jobban érti, hogy nincs "harmadik út" az adott történelmi körülmények között. De még azt is mondhatnám, hogy ő volt Rousseau tanításainak legelkésettebb, bár legszínvonalasabb képviselője abban a XX. században, amelyről mindenkinél jobban tudta, hogy semmiféle módot nem ad a hajdan forradalmi, humanista és d... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hagyni a gyerekeinknek?
Ebből sarjad ki az előttünk álló feladat: hogyan tovább?
Kedves észt nép!
Az angol John Locke, majd nem sokkal később a francia Jean-Jacques Rousseau már 300 évvel ezelőtt megmondta, hogy az állam a polgárok megegyezésén alapul arra nézve, hogy ki kormányoz és ezt hogyan teszi. A társadalmi megegyezés , amelyről ők írtak feltételezi, ho... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Azok, akik keveset tudnak, általában jó beszélők. Akik meg sokat tudnak, keveset beszélnek.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szenvedélyeket.
Az ember nem más, mint testbe öltözött lélek.
Hegel:
Érdek nélkül semmi sem jön létre.
Kant:
Szép az, ami érdek nélkül tetszik.
Rousseau:
Ember, ne kutasd a rossz okát, te magad vagy az.
A sikert felejtsd el, a balsikerekre pedig mindig emlékezz vissza.
Nem az a szabadság, hogy azt teheted amit... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... öltözött lélek.
XVIII. Lajos:
A pontosság a királyok udvariassága.
Hegel:
Érdek nélkül semmi sem jön létre.
Kant:
Szép az, ami érdek nélkül tetszik.
Rousseau:
Ember, ne kutasd a rossz okát, te magad vagy az.
A sikert felejtsd el, a balsikerekre pedig mindig emlékezz vissza.
Nem az a szabadság, hogy azt teheted amit akarsz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... vesszük észre, amelyik m... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... menekülhetünk,mert önmagunkat mindenhová magunkkal visszük."
(Tatiosz)
"Azok, akik keveset tudnak, általában jó beszélők, akik meg sokat tudnak, keveset beszélnek."
(Jean Jacques Rousseau)
"Minél kevésbé kedveznek neked a körülmények, belső erőd annál jobban megnyilvánul."
"Kívántad valaha, hogy angyal lehess? Könnyen azzá válhatsz. Segít... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
/Joubert/
A sikert felejtsd el, a balsikerekre pedig mindig emlékezz vissza.
Nem az a szabadság, hogy azt teheted amit akarsz, hanem hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz.
/Rousseau/
Semmi sem sebez jobban az igazságnál.
/Metternich/
A véletlen is szükségszerűség.
Ritkán gondolunk arra, amink van, és túl gyakran arr... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... latin gimnázium után 1773-tól a Karlsschule nevű stuttgarti katonai akadémián jogot, majd 1775-től orvostudományt tanult. Ekkortájt kezdett verseket írni.
1776-ban Shakespeare és Rousseau műveit olvasta annak ellenére, hogy az akadémián tiltották a szépirodalommal való foglalkozást. Karl Eugen herceg tisztiiskolájának despotikus fegyelme megviselte a költői lelkületű növendék... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... gyemek égi réten közösen szedett virág.
(Gárdonyi Géza)
Az is tolvaj, aki az... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... módon a polgári világot uralomra juttató felvilágosodás vetette fel nagy erővel a civilizáció és a természet szembenállását, az egység végérvényes megbomlását. A kérdést leghatásosabban Rousseau fogalmazta meg. Felfogásában az egyén válaszút előtt áll: vagy mint ember a természet része lesz, vagy polgárként a társadalomé. Rousseau értelmezésében az ember értéke önmagában mint absz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... című könyvét olvasta, mely jóval kevésbé radikális elveket tükröz. A legfőbb hatást azonban a francia felvilágosodás gondolkodói gyakorolták Petőfire. Elsősorban a magántulajdont elvető Rousseau, illetve az ateizmust közvetítő Diderot és Holbach.
Horváth János nem tulajdonít Petőfinek átgondolt politikai világképet, csupán az egyik lehetséges szerepnek látja a forradalm... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... gondolkodástörténetben a görög Theokritosztól Vergilius Georgicáján és bukolikus költeményein keresztül az a felfogás élt, hogy a falu, a vidék a harmónia és emberi boldogság világa. Az újkorban Rousseau erősíti fel ezt az érzést. A magyar epikában Jókainál a paraszt anekdotikus zsánerfigura. Mikszáth két elbeszéléskötetének világa már bonyolultabb. Azt a pillanatot ábrázolja nove... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lelki szükséglet, igény, ami túlmutat a mindennapok taposómalmán, a másik ember energiaszükségletének saját rovásunkra történő kielégítésén, a vágyak maradéktalan beteljesülésén.
Rousseau nagyon találóan fogalmazta ezt meg: "Nem az a szabadság, hogy azt teheted, amit akarsz, hanem, hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz."
Ez a lényeg, mindennek a magja.
Amikor val... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... megfogalmazása a modern demokrácia atyjának tollából való:
" A szabadság nem az, hogy azt csinálok, amit akarok, hanem az, hogy nem kell azt csinálnom, amit más akar. " / Jean-Jacques Rousseau /
Társadalmunk értékrendjében a legnagyobb érték az ember személyes szabadsága, ezért létfontosságú számunk-ra, hogy biztosítva legyen, s törvényekre támaszkodva védelemben részesü... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Poljana volt a lakóhelye.
1857-ben féléves külföldi tanulmányutat tett, melynek során eljutott Svájcba, Németországba, Franciaországba és felkereste azokat a helyeket, ahol Rousseau élt. Nyugat-Európában tett látogatása azonban csalódást keltett számára. Tapasztalatai arra késztették, hogy ezután a gyakorlati élet és a munka eszméjének terjesztése felé forduljon. Az önm... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... csak az egyik elemet alkotják. A természet nyújtotta feltételek alapján más erők és tényezők is szerepet kapnak.(Jan Szcepansky)
5. A TÁRSADALMI ALRENDSZEREK VISZONYA
Rousseau szerint a társadalom fejlődése ott tévesztett irányt amikor a vezető szerepet az erkölcs helyett a tudomány és a művészetek vették át.
A XIX-XX. század első évtizedeiben a monizmusra tö... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lehet megtenni amit kell,de mindig meg kell tenni amit lehet!"
La R... |
|
|
|
|
|
