|
 |
|
|
József Attila száz éve ( 2005 )
József Attilának, akinek most századik születésnapját ünnepeljük, nemcsak rövid élete volt zaklatott, hanem most már közel hét évtizedre kiterjedő utóélete is. Annak idején ő kérdezte az utókortól éppen Ady Endre költői sorsát faggatva: ,,Meghalt? Hát... |
|
|
|
|
|
|
|
|
FLÓRA
1. Hexameterek
Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz
már,
elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik,
buggyan a lé, a csatorna felé fodorul, csereg,
árad.
Illan a könnyü derű, belereszket az égi magasság
s boldog vágy veti ingét pírral a reggeli tájra.
Látod, mennyire, félve-ocsúdva szeretlek, Flóra!... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szerző: Kabosa Rémon
Az én anyám
Az én anyám csendes nyugodt, szelíden szerető jó anya,
amelyből - tudom - sok százezernyi él és szeret,
félt, dédelget s aggódva felnevel
egy - egy lányt, fiút, úgy ahogy
anyám teszi, ahogy ő nevel
szelíd mosollyal, kedvesen.
Az én anyám lelke erős, de nem nyel le büszke könnyeket,
- mit... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Úgy érzem, nem jó helyre születtem, folyton elvágyom innen. Olyan emberek között járok lélekben, akik nyitottak, vidámak, megmondják, amit gondolnak. Minden vágyam, hogy Spanyolországban vagy Mexikóban élhessek.
Kedves Soma!
Egy jó ideje teljesen megváltozott az életem, mégpedig egy teljesen ismeretlen ember hatására, akivel az utcán futottam össze, és nagyon jól el... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Behunyt szemmel
Nézel. Látsz vajon?
Onnan, a te oldaladról csak egy vagyok,
vagy Az egy... A nagy luftballon millió tüskéiből valaki, aki még nem “aki",
de volt már valakinek minden,
és a senki palástjába bújva
szeretne önmaga lenni,
vagy csak megszületni szeretne újra.
Nézel. Vajon látsz is?
Figyelj! A szemhéjunk... |
|
|
|
|
|
|
|
|
..."Ami fél, azt el ne fogadd,
Egészet akarj és egészet adj!"
(Ady)
"Úgy élj a jelenben, hogy
megbánás nélkül
gondolhass a múltra."
(Ady)
"Mi mindig,
mindenről elkésünk.
Késő az álmunk,
a sikerünk
szívünk, nyugalmunk, ölelés... |
|
|
|
|
|
|
|
|
..."Bár zord a harc,
megéri a világ
Ha az ember
az marad, ami volt;
Nemes, küzdő, szabadlelkű diák."
(Ady)
"Nem kívánom senkitől,
hogy csodás dolgot tegyen,
de joggal elvárom mindenkitől,
hogy mindig ember legyen."
( Ady)
"Nemes önbizalom... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az Égivándor dala.....
" Ha arcodat csillagfény melegíti,
Űr hidege szívedet nem dermeszti meg,
s nem fáradsz el sohasem,
mert az út kiszabja életed
a csillagok között,
a sötétben,
a fényben,
a szívekben,
a Létben,
s az út vezet is,
mert az lett a dolga,
mit régen kiszabtak neki :
lábad alá bársonyt tenni,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
NEKED JÁTÉK
Neked játék, Neked a szerelem
Neked a fény és a végtelen
Nekem a hiány, nekem a küzdelem,
Nekem a bűn és a félelem.
Arcul csapott magányunkra rászállott illúziókkal
két sornyi hír lett az életem,
s ami szép azt csak képzelem...
Neked eső, Neked havazás,
Neked maradt a tisztaság, fehér lepedő,
de zápor verte homloko... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kaphattam!
Adtam volna még, hogy többet érezzek!
Adtam magamból, hogy láthassam ez másoknak is jó!
Adtam, mert akartam!
Adva élni meg az érzéseket!
Adtam, és adok, hiszen e életben így élek és vagyok!
Adom hát tovább mi a sorstól nekem is kijutott!
Adva a szeretet fényét!
Adva a mélységeket, hogy érezhesd magadba ,Te is e létben létedet!... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Neked játék, neked a szerelem
Neked a fény, és a végtelen
Nekem a hiány, nekem a küzdelem
Nekem a bűn és a félelem...
Arcul csapott magányunkra
Rászáradt illúziókkal
Kétsornyi hír lett az életem
S ami szép, azt csak képzelem...
Ne... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... megmagyarázhatatlanul fontos dolgokról kérdeznek, akkor valami ott legbelül megmozdul, valami furcsa, megmagyarázhatatlan érzés, valami olyan, amikor rácsodálkozunk a szépre és a jóra. Igen, talán az életben oly kevésszer megélt, pillanatban mérhető, kifejezhető boldogság mámora hasonlít ehhez az érzéshez, olyan ez, mint amikor nézzük az égen a felhőket, ahogyan rajzolnak a kékben... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Behunyt szemmel
Nézel. Látsz vajon?
Onnan, a te oldaladról csak egy vagyok,
vagy Az egy... A nagy luftballon millió tüskéiből valaki, aki még nem "valaki",
de volt már valakinek minden,
és a senki palástjába bújva
szeretne önmag... |
|
|
|
|
|
|
|
|
XI. szellő
Tisza-virág
Szerelem szava hív, s lebbentem szárnyam,
Kelő nap fénye, ölelő sugara;
Vadvíz csillanó fodrát érint árnyam,
S tükrében régi álmom, végső egy nyara.
Míg reppenek, pillanat hosszú létben,
Egy perc, s idő múlik tova;
Szerelmem is csak Egy-végtelen térben,
Csókom íze, tüzem otthona.
S majd... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Jókai Anna:Az önző gyász
Semmivel össze nem hasonlítható mély fájdalom, s bizonyos értelemben hitünk próbája is a szeretett lény halála. Akad, aki kétségbeesésében Istent kárhoztatja: miért, miért vetted el, éppen Őt, éppen most, éppen tőlem?! Van, aki értelmiségi körökben ez a divatos a halált egyenesen botránynak tartja, öklét rázza a világra: hogyan, hát mindenkin... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Aludni sok éven át, és ébredni öregen.
Leélni egy életet vakon tudatlanul.
Ne tedd.
Ébredni késő, aludni oly felesleges,
de míg alvajársz, nem tudod mit keress.
Ha ébredtél, azt hiszed álmodsz,
és mert késő már, visszasírod
régi életed.
Ébren örülsz az új pillanatnak, de mert
megszoktad mi volt, s mert gyáva vagy,
változtatni nem me... |
|
|
|
|
|
|
|
|
#
talán egyszer vége lesz a láznak,
#
de most még éget nagyon.
#
a szerelem pillangói szállnak,
#
hogy magukkal vigyenek bíz hagyom.
#
boldog az az ember,
#
kinek te vagy ereje,
#
boldog az, ki szeretni mer,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Benkő Péter: Neked játék, nekem szerelem
Neked játék, neked a szerelem
Neked a fény, és a végtelen
Nekem a hiány, nekem a küzdelem
Nekem a bűn és a félelem...
Arcul csapott magányunkra ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az asztrális világ a lélek lakóhelye. Hét szintből áll. De vajon milyennek kell elképzelnünk, tapasztalta-e már valaki?
A meditátorok beszámolói szerint az asztrális univerzum finom fény-és színvibrációkból áll, sok százszor nagyobb, mint az anyagi világ. Nem más, mint az emberek érzelmei, képzelete, álmai által teremtett világ, mely azonban nagyon is létezik. Az asztrá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Veled
Hajadba ősz szálak vegyülnek már,
Gondok, bajok hírnöke ként jár már.
Kéz a kézben állunk az életben,
Így gyötrődünk az emberi létben.
De hátunk mögött tombol még a nyár,
Tudom, majd az ősz után, a tél vár,
De, Te csak emlékezz a tavaszra,
És kacagjál csak a gondra, bajra.
Nevessünk együtt, és majd meglátod,
... |
|
|
|
|
|
