... csókban;
szent egyensúly a csók, ki kap s ki ad:
a mérleg kettős karja s nem remeg,
míg egybe zárja két világukat;
az önző Én hátrál a Más előtt;
egy dal lebeg fel, kozmikus, örök;
két lélek énekel; mily halk! finom!
és mégis, mint a lét, úgy dübörög.
Reád nézek, a lelked zárt virág;
közel vagy hozzám? távol? kérdezem.
Ha nem... |
