Belépés
A fellegek miséje


Émile Verhaeren: A FELLEGEK MISÉJE

A tél egén sok kósza felleg.
És úgy ragyog a hold karéja,
Mint zöld-arany fényű paténa...
A fellegek áldozni mennek.

Halkan, busan lebegnek által,
Az égbolt kórusán haladnak.
Titokzatos sok templomablak
Világit messze ...
Ülj mellém s nyujtsd kezed....

Emile Verhaeren
Ülj mellém s nyújtsd kezed

Ülj mellém s nyújtsd kezed a kályha
felé, hogy míg lángja gyürűz,
lássam, finom ujjaidon
hogy lobog át a
régi tűz.
Nézd, nézd, a láng! Ne vedd
ne vedd le róla a szemed,
mely fénytől...
Ülj mellém s nyújtsd kezed


Emile Verhaeren: Ülj mellém s nyújtsd kezed

Ülj mellém s nyújtsd kezed a kályha
felé, hogy míg lángja gyürűz,
lássam, finom ujjaidon
hogy lobog át a
régi tűz
Nézd, nézd, a láng! Ne vedd
ne vedd le róla a szemed,
mely fénytől soha meg se rebben:
tekinteted még nyíl...
Míg küszöbünkre künn a sűrű
Émile Verhaeren:
MÍG KÜSZÖBÜNKRE KÜNN

Míg küszöbünkre künn a sűrű hó szitálja
Gyémántos gyöngyeit,
A szomszédos szobán bolyongó lépteid
Zenélnek meg-megállva.

Elhúzod a tükröt - szárnyát behajtva tán -
Az ablakmélyedéstől,
S a hosszú kulcscsomó szekrényed ajtaján
Hintázva leng le és föl.

Figyelek s hallom...
Olyan szép szavakat mondtál
Émile Verhaeren:
OLYAN SZÉP SZAVAKAT...

Olyan szép szavakat mondtál nemrég az este,
Hogy a sok-sok virág, amely felénk hajolt,
Szerelmes lett belénk s kettőnk arcát keresve
Közülük hirtelen egy az ölünkbe hullt.

Nincs messze az idő, mondtad, mikor az élet,
Mint túlizes gyümölcs, megérve majd lehull;
S hogy zeng majd a hara...
V-betű
...
Viszockij - Orosz - Vlagyimir Szemjonovics Viszockij
Vej Jing-vu - Kínai - Vej Jing-vu
Venclova - Litván - Antanas Venclova
Ven Ting-jün - Kínai - Ven Ting-jün
Verhaeren - Belga - Émile Verhaeren
Viau - Francia - Théophile de Viau
Viereck - Amerikai - Peter Viereck
Vigny - Francia - Alfred de Vigny
Viita - Finn - Lauri Viita
V...
Émile V
Kalácssütés
szerző: Émile Verhaeren, fordító: Binét Menyhért

Ünnepre kalácsot dagasztnak a cselédek:
Finom fehér liszthez jön tej, finom, meleg -
És nekigyürkőzve úgy pacskolják a pépet,
Hogy arcuk veritéke a teknőbe pereg.

Szinte gőzölög a dolgos leányok bőre,
Érett derekuk reng a szűk pruszlik alatt
S mintha saját mellük mintázn...
Émile V
A tej
szerző: Émile Verhaeren, fordító: Binét Menyhért

A keskeny, hűs pincében kerek bögrefejek.
Az északra nyiló szelelőlyuk mögött
Kényelmes, potrohos, vörös nagy köcsögök
Zárják magukba a megalvadó tejet.

A sötét pincében alvadó tej fehére:
Mint a liliomok szendergő víz felett -
Vagy inyenc falatok, ritka eledelek,
Melyeke...
Émile V
A faliórák
szerző: Émile Verhaeren, fordító: Kosztolányi Dezső

Éjjel, hogy mély csönd van otthonunkban,
bot botol és mankók zaja jön,
az idők lépcsőin föl-le surran
a nagy óra fönn;

vén, naiv zománcok, pár sovány szám,
ó virágok, minden néhai;
kongó folyosók vak éjszakáján
elhagyottak holdjai;

síri hangok, rozzant,...
Öregedő kezem
Émile Verhaeren

Öregedő kezem


Öregedő kezem, mig te itt a sötét
tűzhelynél szenderegsz, homlokodhoz emelve
elsimítom hajad, s úgy csókolom ma este
nagy pilláid alatt szemed rejtett tüzét.

Ó, áldott béke e gyönyörű esti csendben!
Szemem visszafelé nézi az éveket,
és oly tökéletes egyszerre életed,
hogy könn...
Émile V
Émile Verhaeren: November


Erdôkön át utak keresztje
meredezik a végtelenbe.
Mezôkön át országutak keresztje
mered a messzi végtelenbe.
Országutak hideg keresztje
mered fel az ólmos egekre,
míg alant a fasorban egyre
száll, száll a szél a végtelenbe.

Fák és szelek zarándok-serege,
bús, eszelôs fák, vihar lóg az ágak...
Ülj mellém ,s nyújtsd kezed


Émile Verhaeren:
Ülj mellém, s nyújtsd keze

Ülj mellém s nyújtsd kezed a kályha
felé, hogy míg lángja gyürűz,
lássam, finom ujjaidon
hogy lobog át a
régi tűz.
Nézd, nézd a láng! Ne vedd,
ne vedd le róla a szemed,
mely fénytől soha meg se rebben:
tekinteted még nyíltabb szebb varázs,
mikor a meg-meg...
Émile V
Gizella Lapu .................................... .................................... ....2011-01-03 09:20:54

Émile Verhaeren: Zarándokló fák....

Mikor a haldokló sugárnyaláb,
a vérző, őszi föld szívébe markol,
az ónszínű, kopár keresztutakról
zarándokolni indulnak...
Zarándokló fák
Émile Verhaeren

Zarándokló fák

Mikor a haldokló sugárnyaláb,
a vérző, őszi föld szívébe markol,
az ónszínű, kopár keresztutakról
zarándokolni indulnak a fák,

a bánatuktól nagyra nyúlanak,
jámbor, szelíd, kegyes, gondolkodó mind,
a levelük sír, sír és egyre bólint,
szomorú lombjuk könnyez hallgatag.

Amerre né...
OLY SZÉP SZAVAKat*************
ÉMILE VERHAEREN



OLY SZÉP SZAVAKAT...

Olyan szép szavakat mondtál nemrég az este,
Hogy a sok-sok virág, amely felénk hajolt,
Szerelmes lett belénk s kettőnk arcát keresve
Közülük hirtelen egy az ölünkbe hullt.

Nincs messze...
Ülj mellém, s nyújtsd kezed
ÉMILE VERHAEREN

ÜLJ MELLÉM, S NYÚJTD KEZED


Ülj mellém s nyújts kezed a kályha
felé, hogy míg lángja gyürűz,
lássam, finom ujjaidon
hogy lobog át a
régi tűz.
Nézd, nézd a láng! Ne vedd,
ne vedd le róla a szemed,
mely fénytől soha meg se rebben:
tekinteted még nyíltabb szebb varázs,
mikor a meg-megvilla...
Émile Ve
A tőzsde
szerző: Émile Verhaeren, fordító: Kosztolányi Dezső

Az óriási utca és a roppant
házak rekesztik el a tömeget
s gránitfaluk ablak-szemén kilobbant,
sugáros estek búcsúja remeg.

Akár egy csonka kő-és fémszobor,
belétemetve szennybe és titokba,
dobogó szívvel, élettől nyihogva,
forr az aranyház, a sötétbe forr.
...
Öregedő kezem
...
ÉMILE VERHAEREN
ÖREGEDŐ KEZEM

Öregedő kezem, mig te itt a sötét
tűzhelynél szenderegsz, homlokodhoz emelve
elsimítom hajad, s úgy csókolom ma este
nagy pilláid alatt szemed rejtett tüzét.

Ó, áldott béke e gyönyörű esti csendben!
Szemem visszafelé nézi az éveket,
és oly tökéletes egyszerre életed,
hogy könnyes hódolat re...
VERHAEREN: Zarándokló fák
ÉMILE VERHAEREN



ZARÁNDOKLÓ FÁK

Mikor a haldokló sugárnyaláb
a vérző, őszi föld szívébe markol,
az ónszínű, kopár keresztutakról
zarándokolni indulnak a fák,

a bánatuktól nagyra nyulanak,
jámbor, szelíd, kegyes, gond...
A hó
...
Émile Verhaeren
A hó

Hullong a hó, hull szakadatlan
mint tiszta gyolcs, hull csendesen
az árva-árva tereken,
s amerre száll, átok terem.

Hullong a hó az alkonyaiban,
hogy egyik perc a másba pattan,
hull, hull — egyhangún — szakadatlan;
sziszeg, zuhog, akár a katlan;
tompán a néma házra hull,
zárdák...
1 2 3 4 
Címkék: Émile, SZÉP SZAVAKat*************, Émile Ve, Émile Verhaeren, FELLEGEK MISÉJE, Emile Verhaeren, KÜSZÖBÜNKRE KÜNN, OLYAN SZÉP SZAVAKAT, Vlagyimir Szemjonovics Viszockij, Antanas Venclova, Peter Viereck, Lauri Viita, Binét Menyhért, Kosztolányi Dezső, Gizella Lapu, ÉMILE VERHAEREN, SZÉP SZAVAKAT, NYÚJTD KEZED, ÖREGEDŐ KEZEM, ZARÁNDOKLÓ FÁK, fellegek miséje, hold karéja, fellegek áldozni, égbolt kórusán, szomszédos szobán, hosszú kulcscsomó, sok-sok virág, teknőbe pereg, dolgos leányok, szűk pruszlik, északra nyiló, megalvadó tejet, sötét pincében, liliomok szendergő, idők lépcsőin, messzi végtelenbe, ólmos egekre, fasorban egyre, haldokló sugárnyaláb, bánatuktól nagyra, óriási utca, csonka kő-és, sötétbe forr, árva-árva tereken, másba pattan, néma házra, ablakmélyedéstől, keresztutakról, kerteszleszek, nekigyürkőzve, szemjonovics, jozsefattila, templomablak, zarándokolni, otthonunkban, sugárnyaláb, alkonyaiban, szakadatlan, homlokodhoz, gránitfaluk, kalácssütés, kosztolányi, szelelőlyuk, elhagyottak, szenderegsz,
© 2013 TVN.HU Kft.