|
 |
|
|
... nekem garázdák,
Ami a seggembe durván szánt barázdát.
Hogyha nem szereztek íly faszt énnekem,
Levágott pöcsötök lássam a gyékényen.
Sok nyegle udvaronc megszeppenve zajgott,
Bár kefélés helyett szagolták a sajtot.
Elszáradt faszukat óvták mégis félve,
Egzisztenciájukat smirglizték azzal minden délben.
De egyikük közülük boldogan felo... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... garázdát,
Ami a seggembe durván szánt barázdát.
Hogyha nem szereztek egy ilyen faszt nékem,
Levágott pöcsötök látjátok gyékényen!"
Sok nyegle udvaronc megszeppenve zajgott,
Bár kefélés helyett szagolták a sajtot.
Elszáradt pöcsüket óvták mégis félve,
Eszcájgjukat smirgelték azzal minden délbe'.
Ám egyikük köztük ujjongva felordít... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... garázdát,
Ami a seggembe durván szánt barázdát.
Hogyha nem szereztek egy ilyen faszt nékem,
Levágott pöcsötök látjátok gyékényen!"
Sok nyegle udvaronc megszeppenve zajgott,
Bár kefélés helyett szagolták a sajtot.
Elszáradt pöcsüket óvták mégis félve,
Eszcájgjukat smirgelték azzal minden délbe'.
Ám egyikük köztük ujjon... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... garázdák,
Ami fenekembe szánt durván barázdát,
Hogyha nem szereztek egy ilyen faszt nékem,
Levágott pőcsök látjátok gyékényen!"
Sok nyele udvaronc megszeppenve zajgott,
S kefélés helyett szagolgattak büdös sajtot,
Elszáradt pöcsüket mégis óvták félve,
Villájuk smirglizték azzal minden délben.
Ám az egyik boldogan fel ordít:... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... istenem!" - Az ifjú nézte némán
S szólt "- Hogyha vágyadnak nem mondasz ellent,
Megyek." - Elindult és örökre elment.
Magába volt s felkapta a fejét ő,
Örömviharba zajgott a fejérlő
Madár felette. A fülemile
Trillája elhangzott nagy messzire
S a hang dalos torkába gyöngyözött.
Dal csattogott a vidám lomb között;
Rigó fütyült, síp... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... megpihen.
Mert terve az volt: széjjel-nézni
A rokonok között elébb:
Hogy hol leend legjobb leélni
Még hátra lévő idejét?
Nagy fényüzés volt a családban,
Éjjel-nappal zajgott a ház;
Nem látott olyat, aki fárad,
Csak olyan aki lakomáz;
S gondolja búsan: nem sokára
Itt sírva kérnek kenyeret!
Szükség kiséri a pazarlást...... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... nézte némán
s szólt: - "Hogyha vágyadnak nem mondasz
ellent,
megyek." - Elindult és örökre elment.
A lányka várt s fölkapta a fejét ő,
örömviharba zajgott a fejérlő
madár felette. A fülemile
trillája elhangzott nagy messzire,
s a hang dalos torkába gyöngyözött.
Dal csattogott a vidám lomb között,
rigó fütyült, síp... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... környékre, hol több falú
Parancsokat tőle vett.
Borzasztó, bús, mélly csend hallgat
A' falak közt mostan ott,
Hol hajdan az Úri élet,
'S öröm mozgott és zajgott.
Csak a' róka, melly ott lakik
A' várnak eggy bólttyában,
Gördit néha meg eggy követ
A' köveken futtában.
Vagy a vércse visit ottan.
Ha megtérvén es... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... garázdák,
Ami a seggembe durván szánt barázdát!
Hogyha nem szereztek egy ilyen faszt nékem,
Levágott pöcsötök látjátok gyékényen!
Sok nyegle udvaronc megszeppenve zajgott,
Bár kefélés helyett szagolták a sajtot,
Elszáradt pöcsüket óvták mégis félve,
Eszcájgjuk smirgelték azzal minden délbe'.
Ám az egyik köztük ujjongva felordit:|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... istenem!" - Az ifjú nézte némán
S szólt "- Hogyha vágyadnak nem mondasz ellent,
Megyek." - Elindult és örökre elment.
Magába volt s felkapta a fejét ő,
Örömviharba zajgott a fejérlő
Madár felette. A fülemile
Trillája elhangzott nagy messzire
S a hang dalos torkába gyöngyözött.
Dal csattogott a vidám lomb között;
Rigó fütyült, síp... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... csalitban.
Ekkor átfogtam gömbölyű csípőit,
s a lombos, árnyas tópartra hívtam,
sápadtan nézett szemembe ő itt,
ki még előbb kihívó volt, s merő.
De a vérembe zajgott az erő
és csak növelte, hogy ennyire fél.
Ó, mondjátok, micsoda az a mély
láz, mely a csók óráján néha megkap?
A hold erősen égett, mint a telt na... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... nézte némán
s szólt: - "Hogyha vágyadnak nem mondasz
ellent,
megyek." - Elindult és örökre elment.
A lányka várt s fölkapta a fejét ő,
örömviharba zajgott a fejérlő
madár felette. A fülemile
trillája elhangzott nagy messzire,
s a hang dalos torkába gyöngyözött.
Dal csattogott a vidám lomb között,
rigó fütyült, síp... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... istenem!" - Az ifjú nézte némán
S szólt "- Hogyha vágyadnak nem mondasz ellent,
Megyek." - Elindult és örökre elment.
Magába volt s felkapta a fejét ő,
Örömviharba zajgott a fejérlő
Madár felette. A fülemile
Trillája elhangzott nagy messzire
S a hang dalos torkába gyöngyözött.
Dal csattogott a vidám lomb között;
Rigó fütyült, sípo... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Oporra!
Szintúgy rúgták egymás cipellője sarkát,
Tapodták, hasgatták egymás sleppje farkát;
Az elsők hátrálták az utólmenőket,
A hátulsók visszahúzták az elsőket;
Lármáztak, zajgottak, porfelleget vertek,
Asztalt, széket, bőgőt, cimbalmot levertek.
Tört a pohár, palack, tányér, táca csörgött:
Ugattak a pudlik; ajtó, ablak zörgött.
Ifjúk... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... istenem!" - Az ifjú nézte némán
S szólt "- Hogyha vágyadnak nem mondasz ellent,
Megyek." - Elindult és örökre elment.
Magába volt s felkapta a fejét ő,
Örömviharba zajgott a fejérlő
Madár felette. A fülemile
Trillája elhangzott nagy messzire
S a hang dalos torkába gyöngyözött.
Dal csattogott a vidám lomb között;
Rigó fütyült, síp... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Vitkovics Mihály:Lilihez
1.
Csendes volt kebelem, mint nyár idejében az estve,
S benne nem is zajgott semmi szerelmes erő.
Mig téged nem láttalak én, Lili, tiszta leányka;
S rám nem villantád szög szemed égi tüzét.
Most már z... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lángokba csapott.
A kő is kiáltott, föld is lelkendezett:
- Atilla nyelvén szól! Testvérnép érkezett!
S percekig tartott, míg elcsittúlt az éljen,
és csak belül zajgott mindenek szívében.
Az ifjú folytatta:
- Amint hallottátok:
Keletrül követül érkeztünk hozzátok.
Nemzetünk megindult messze Ázsiából,
Atilla fészkéből: Nagy-M... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Jókai Mór: Hétköznapok
Népünnep
Nosza örüljünk,
Ünnepet üljünk;
Ártatlan örömünkért
Meg ne szégyenüljünk!
Népdal.
Mintegy húsz éve lehet - nem tudom, szerdán volt-e vagy szombaton -, elég az hozzá, hogy nagypéntek napja v... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... figyelte, hogy miképpen lehetne megtartani ezt az országot, melyet Árpád hiúzszemekkel szerzett nekünk. Illyés mellett Szabó Lőrinc, a műveltsége köpenye alól bírálgatott mindenkit. Ott zajgott Szabó Pál, mint egy bihari úrverő hajdú, s Veres Péter, a hortobágyi gyalogcsikós Jehova. Ott mozgolódott egy széken, mint egy csattogó lobogó, Erdélyi József; ott feszült mozdulatlanul Kov... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... tengerre! Scrooge hátratekintve rémülten látta, hogy a szárazföld utolsó szegélye, egy rémes sziklasor, elmarad mögöttük; s a füle belekábult a dörgő robajba, a mint a víz őrült dühvel zúgott, zajgott alattok a habvájta szörnyű üregekben, s alá akarta aknázni mérgében a földet.
A parttól körülbelül egy órányira, sziklazátonyok komor szirtormán, a melyet az egész vad esz... |
|
|
|
|
|
