|
 |
|
|
... ha más mondana százat.
Én mitől féljek? Nekem az Isten hamar megmutatta,
hogy ha ő elfordul tőled, akkor dühösen néz vissza.
Meg hogy olyan keresztet ad, ami majd maga alá temet,
mert mit kínlódjon értem, ha a rossz meg velem nevet.
És ha vissza-vissza kérdezhetnék, én egyből meg is tenném,
akit csak úgy elvettél, azt csak úgy visszavenném.
Egy s... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... alatt?
Akarsz játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz játszani boldog szeretőt,
szí... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... pihenhetünk. Bár, a mai politikai helyzetünkhöz mérten arra sincs ideje az embernek, hogy meghalljon...Még, hogy ideje nincs! Pénze sincs, mert ha nem fizetjük az egyházi adót, senki sem temet el majd ingyen, vagy legalábbis az állam biztos nem.
Sokat jut eszembe, mennyire nem szeretem ezt a várost. Már nagyon kívánja minden porcikám, hogy hazajöjjön az én Kedvesem és e... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... tartja, s elraktározza fejében a szavakat, amelyeknek értelmét is szinte ösztönösen megérzi, tudja, aztán használja.
Egyszer azzal a kérdéssel állt elő, hogy azt az embert, aki temet, miért nem hívják temetésznek.
- Van ékszerész, zenész, erdész, akkor miért nincs temetész?
Megmagyarázni ezt nem azért nem lehetett, mert nem értette volna meg ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... szól, csak kilobbannak benne a versek
6.
valami álomból emlékszem rád, egy alkonyatban lángolni kezdett az esti tűz, csöndes szobámba léptél, mint gyönyörű ékszer, majd eltemetett magába bennünket, csontjainkba szerelmesek járták a hegytetőt, végtelenné tágult a szoba, s mint ostyák elolvadtunk az időben -
mikor mélyen a varázstükörbe nézünk, furcsa an... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... meredek,
Amerre vezetsz, bátran mehetek,
S mindennapi kérésem az marad,
Add, hogy csupán Téged kívánjalak.
Legyen akaratod, ha a nap nevet,
Legyen akaratod, ha az éj temet.
Legyen akaratod most és mindörökké,
Igen, fogd meg kezem, fogadd el a szívem!
S ha utad célját el is takarod,
Hiszek! Legyen ahogy Te akarod!
(Páskuly Józ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... meredek,
Amerre vezetsz, bátran mehetek,
S mindennapi kérésem az marad,
Add, hogy csupán Téged kívánjalak.
Legyen akaratod, ha a nap nevet,
Legyen akaratod, ha az éj temet.
Legyen akaratod most és mindörökké,
Igen, fogd meg kezem, fogadd el a szívem!
S ha utad célját el is takarod,
Hiszek! Legyen ahogy Te akarod!
Páskuly Józsefné... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lángot,
ne kelljen
korán az ágyra
hevernem,
kérdésre választ
ő küldjön... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... teremthetett:
a harmatos Föld, a Nap, a Hold,
a tengerbe hulló megkésett csillagok.
Fénybe borul az élők temploma,
s megkondul a harang...- ,
temetőbe szorult néma sikolyokban
a bűn csendben meglapul.
A "lélekhang" könnyeidben
földi boldogságot hozott,
s az öröklét titkaiban
tovább ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... valakit hazaszeretetre? Mintha azt mondanám: "Korbáccsal és szöges ostorral kényszerítlek, hogy szeresd önmagadat." A haza nemcsak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem. A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillana... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kezembe
parolát,
lámpámba lángot,
ne kelljen
korán az ágyra
hevernem,
kérdésre vá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A tavasz jött parttalan időben
s megállt a házsongárdi temetőben.
Én tört kövön és porladó kereszten
Aletta van der Maet nevét kerestem.
Tudtam, hogy itt ringatja rég az álom,
s tudtam, elmúlt nevét már nem találom.
De a vasárnap délutáni csendben
nagyon dalolt a név zenéje bennem.
S amíg dalolt, a századokba... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... se
helyet adni.
Csak áll, s lesi, hogy
hová ülhetne le.
Szemében pedig ez van: Irgalom,
kegyelem, emberek.
Messziről jövök én,
gyermekszobákon, és temetőkön
bukdácsoltam előre,
míg ide jutottam.
De elhalt az uram, nincs aki védjen,
elhaltak fiaim,
leányaim, kedves vejeim is,
s most egyedül
teszem ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... korán az ágyra
hevernem,
kérdésre választ
ő küldjön,
hogy hitem széjjel
ne düljön,
adjon... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... alatt?
Akarsz játszani kagylót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz játszani boldog szeretôt,
színlelni sír... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... fában,
Leszek az alj a felhajtott kupában,
Az idegen vérben leszek a méreg,
Miazma, láz, lappangó rút féreg,
De itthon maradok!
Akarok lenni a halálharang,
Mely temet bár: halló fülekbe eseng
És lázít: visszavenni a mienk!
Akarok lenni a gyujtózsinór,
A kanóc része, lángralobbant vér,
Mely titkon kúszik tíz-száz évekig
H... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... otthonának
Régvolt, boldog órái rejlenek;
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ünnepelhet, mert bárányt kért. Jaj, ha most megkérdezhetném a nagymamámat, mit jelent az, ha egy férfi bárányt eszik! De az én nagymamám már nem nagymama, csak egy halott.
Fekete ruhában temettem el. Azon volt a vita, hogy lehet-e kendő a fején. Mindig kendőt hordott, mert féltette a haját a naptól, de a pap azt mondta, kendőben nem temet, különben is odalent a nap már ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...64. William Shakespeare: LXIV. szonett
Látván az Idő, zord kéz, hogy töröl
S temet múlt kort s dús-büszke díszt, mely élt;
S dicső tornyokat néha hogy letör,
S hogy percnyi düh rabja az örök érc;
Látván, az éhes óceán hogy önt
Végig a parti királyságokon,
S szilárd föld hogy nyom vissza vízözönt,
Mert rommal nő a tár s tárral a rom;... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... gitárt!
Miért fáj? Miért fél, ó, a szív?
A lelkem, a lelkem miért remeg?
Miért fél? Szorít, itt a szív!
A lelkem miért remeg, hogy jégvilág vár?
Egy dermedt temető! Egy gyászos, hófehér mező!
Miért fél, szorít, itt a szív?
A lelkem miért remeg, hogy minden, minden tönkremegy?
És vár egy jégvilág, hol csak szél... |
|
|
|
|
|
