|
|
|
... Ausztriában van, ezért rövid látogatás erejéig Tirolba is átugrottunk. A látkép fantasztikus volt, akárhonnan néztük: hatalmas hegycsúcsok, néha felhőbe burkolva, a felhők néha alattunk suhantak el, lent több település és az Eibsee látvány tette felejthetetlenné a képet.
Visszatérve Bajoroszágba, ettünk egy levest és ittunk egy kis forralt bort Németország legmagasabban... |
|
|
|
|
|
|
|
... őt, a kiváló, becsületes, igaz embert, akinek sok száz, ezer ember köszönhette életét, szintén elintézték. Aljasul.) Az utolsó járművek, lélekszakadva döcögtek, robogtak, száguldottak, suhantak Nyugat felé, ahol még igérkezett némi, halvány remény a túlélésre, vagy legalább megúszásra... Persze egy percig sem állithatjuk, hogy akik menekültek, nem éppen olyan ártatlanok voltak... |
|
|
|
|
|
|
|
... örzi néma nyáját
s hol a zöld éjben lángom lett a lámpa,... |
|
|
|
|
|
|
|
... kristály levegő
égetően forró lehelete
ó, emlékszel-e még kedves
milyen csodákat kínált a lét
és mennyit hagytunk elfutni
elszállni a múló idő tengerén
hogy suhantak a lágy fodrú napok
hogy rohant a szárnyas idő
szinte nem is volt valóság
a Vagy és a Vagyok
csak Voltunk együtt
mint a felnőttek
mint a Nagyok
ó, emléks... |
|
|
|
|
|
|
|
... őrlődik minden egyes gondolatuk a hívogatóan mélységes melankóliában. Jázmin étvágytalan, rossz szájízű szótlansággal állt, és figyelte eme nőt önmaga előtt állni, keserédes gondolatok suhantak át tudatának tapintható felületén és megkérdőjelezte azt a tényt, hogy ez a hölgy normális. Kétségtelenül hívogatóan emlékezett arra, hogy Éva annak örülvén jelenít meg arcán boldogságra ut... |
|
|
|
|
|
|
|
... őt, a fiú beleremegett. Szemét lehunyva simult a lányhoz, aki arcát az arcának döntve tartotta.
- Ne félj! Vigyázok rád! - suttogta a fülébe.
Elemelkedtek a földről, s lágyan suhantak át az alvó város felett. A fiú ámulva nézte az alattuk elterülő képet. Milyen békés. Milyen nyugodt.
- Félsz? - kérdezte a lány, s szorosabbra fogta az ölelést.
- Nem. Veled nem. ... |
|
|
|
|
|
|
|
... mitől félned." Összeszedte minden bátorságát, és várta, hogy mi következik.
Az árnyak egyre közelebb, és közelebb jöttek felé. Nem volt testük, nem volt formájuk, csak suhantak folyton változó alakban félelmetes hangokat adva magukból. Már-már arcán érezte szinte hideg tapintásukat, de csak állt, és várt. Maga sem tudta, hogy mire. A hangokra kezdett koncentrálni,... |
|
|
|
|
|
|
|
... lett volna neki, de így csak a fejét csóválta. Más lehetőség nem lévén, utánuk kullogott ő is. A város nem volt éppen közel. Sötét este lett, mire elértek az első házakhoz. Hang nélkül suhantak a néptelen utcákon, reménykedve abban, hogy nem tartóztatja fel őket senki. A kutya elég nyugodt volt, mert ismerte a terepet, de a róka mindig összerezzent, amikor elhajtott mellettük egy ... |
|
|
|
|
|
|
|
... szerény asztalát.
A szolga volt, aki mindennap hívni szokta. A Szegény-fiú megfordult. A nagy terem nyitott ablakából zene és dal szűrődött ki; könnyű, fehér alakok suhantak el az ablak mellett.
Szegény-fiú egy pillanatig habozva állt.
- Bátyám! - kiáltotta rettegő hangon. Kemény-legény megjelent a kapuban.
- Itt vagyok, öcsém, Vár... |
|
|
|
|
|
|
|
... fiú beleremegett.
Szemét lehunyva simult a lányhoz, aki arcát az arcának döntve tartotta.
- Ne félj! Vigyázok rád! suttogta a fülébe.
Elemelkedtek a földről, s lágyan suhantak át az alvó város felett. A fiú ámulva nézte az alattuk elterülő képet. Milyen békés... Milyen nyugodt...
- Félsz? kérdezte a lány, s szorosabbra fogta az ölelést.
- Nem. V... |
|
|
|
|
|
|
|
... szikráztak a víz felett
megérkeztél, s a várt örömök kísérték lépteidet.
Boldogan tártam széjjel ölelő szárnyaim,
szemedet vakították hófehér tollaim.
Árnyak suhantak tova, de te nem mozdultál,
kettőnk között féluton megfagyott egy fénysugár...
Egyszer te is elindulsz, és utadnak nekivágsz.
De örökké hallod majd egy haldokló ha... |
|
|
|
|
|
|
|
... halfarokban végződött a teste.
Nénjeivel egész nap a palota tágas termeiben játszadozott, ahol a falakból eleven virágok hajtottak, s ha kinyitották a nagy borostyánkő ablakokat, besuhantak hozzájuk az aranyos pikkelyű halak, mint hozzánk a fecskék, ha ablakot tárunk. De ezek a halak szelídek voltak, odaúsztak a királykisasszonyokhoz, a tenyerükből ettek, és békésen tűr... |
|
|
|
|
|
|
|
... hangos másodpercmutató jelezte a visszaszámlálást, majd egy kellemes, lágy csengőszó után csend lett.
Nem mozdult. Mereven előre nézve csak ült, és várt.
Néha emlékképek suhantak el előtte, de attól félvén, hogy hatásukra ellazul és hibázik, igyekezett elhessegetni őket. Elégedett volt magával. Ült továbbra is befelé, önmagára figyelve, koncentrált, nehogy a felügy... |
|
|
|
|
|
|
|
... halfarokban végződött a teste.
Nénjeivel egész nap a palota tágas termeiben játszadozott, ahol a falakból eleven virágok hajtottak, s ha kinyitották a nagy borostyánkő ablakokat, besuhantak hozzájuk az aranyos pikkelyű halak, mint hozzánk a fecskék, ha ablakot tárunk. De ezek a halak szelídek voltak, odaúsztak a királykisasszonyokhoz, a tenyerükből ettek, és békésen tűr... |
|
|
|
|
|
|
|
A seregély szorgalmasan csipegette a szőlőt, amikor észrevett valamit a fűben. Egy kis teremtmény zokogott, hüppögött és sóhajtozott odalent. Hófehér volt rajta minden: az egész ruhája, cipője és a reszkető szárnyacskái is. Csak csöpp lábai pompáztak üdítő rózsaszínben, és kökény szemei varázsolták elé a hajnal első jeleit.
Elgondolkozott, hogy illendő-e valakit megzavarni ... |
|
|
|
|
|
|
|
... tenyerével magához vonta a lányt, és teljesen a csípojéhez préselte. Lili kissé zavarban volt, de ez hamar oldódott. Maga fogott hozzá a fiú levetkoztetéséhez. Eloször csak az inggombjain suhantak végig fürge ujjai. Majd keze megállapodott a fiú nadrággombjain, és nemsokára ott állt elotte Soma szétgombolt ruhában. Lili lehajolt, bátran csókot lehelt Soma vesszojére, majd ajkai rá... |
|
|
|
|
|
|
|
... dalolnak.
Szerelem-óvta régi szobák
ajtajai csukatlan zárulnak... |
|
|
|
|
|
|
|
... levelét. Lóra fel, irány Murány. Van egy ajánlott leveled, még nincsen felbontva, milyen érzés. Hú, első osztályú érzés! Mint amikor, csak egyszer volt sajnos, Szegeden párnás villamosok suhantak, mindenkinek volt helye, nyalókákat osztogattak az ellenőrök, és. Magyar fölbontja a levelet, a borítékot a lovának adja, ínyencség, Ráró, egyé te is'. ,,Köszönöm, hogy nem csaptál b... |
|
|
|
|
|
|
|
... legszebb erdők véget érnek,
porral verten, a Bükkben, keleten,
ott születtem, s az első szerelem
ott lobbant fel, mint lelkemben az ének.
S ahogy suhantak zizzenőn az évek,
és füstöt terel minden reggelen
új város nőtt a kenderföldeken,
a szél, - fakulnak tőle mind a fények.
Mi jöttünk ősök megtiport hiténe... |
|
|
|
|
|
|
|
... kormányoztam a csónakot, kiszálltunk,
és gyalog vittük tovább a koporsót. Hosszú gyaloglás után országútra értünk.
Ismereden út volt. A fejünk mellett minden percben nagy denevérek suhantak
el. Reszkettünk a borzalomtól, mely jeges ujjaival simogatta a hátunkat...
És észrevettem, hogy a testünk a holdfényben hármas árnyékot vet. Nekem is
három árnyékom vol... |
|
|
|
|
|