|
 |
|
|
... nyomoromban.
ŐRIZD ÁLMOM
Árnyakat szült az éji szellő,
A Holdat takarta viharos felhő.
Elmosódott a fény az égi képen,
A Göncöl is felborult az égen.
Riadtan esett össze testem,
Félelmeim elől álo... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... embert. Ha nem így volna, kétszeres teherként
nehezedne ránk az épület, mert ami minden emberben közös,
ott rejtőzik valamennyiünkben, mint titkos aroma -
míg mások riadtan futnak, együtt a szamárral
(kevesebb-e az utcán az igazság? vagy egyre több?)
mi bátran tekintünk előre, nem vesz erőt rajtunk a félelem.
(Róma, 1962 őszén)
Fordít... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... körülnézünk a világban, sokszor szorongva látjuk, hogy nem a józan ész és a szeretet irányítja az életünket, sőt az egész emberi közösség is mintha történelmi, társadalmi csapdába került volna. Riadtan keressük, de mindmáig nem találjuk a módját, hogyan tudjuk a világban társadalmilag elérni azt, hogy ne úgy működjön a gazdaság, a tudomány, hogy ennek következtében elpusztul a kör... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kányádi Sándor - Volna még
"pedig volna még
volna még valami
mondanivalóm
a nyíló nárcisz-
mezőkről például
az alkonyi szélben
riadtan lobogó
hegyi füvekről
a hegyekről a folyókról
égről és földről ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... FÜLE LAJOS: EMBEREK JÉZUS NÉLKÜL
Vak utakon bolyongva járnak,
céltalanság kíséri őket.
Búfelejtő, nagy akarással
néha-néha összeverődnek
s szétrebbennek riadtan újra,
mennek tovább, jobbat keresvén...
Törj hát az élet kenyeréből
egy darabot számukra, testvér!
Vonja őket hiú reménység,
ott születik, s ott hal ki bennü... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... aminek jönnie kell. És jött.
- Ébredj, hétalvó! Ma nem kell iskolába menned! - hallotta anyja hangját, amely tele volt feszültséggel. Bár próbálta leplezni.
Riadtan tette fel a kérdést, amelyre nem hitte, hogy jöhet jó válasz.
- Miért?
- Be kell mennünk a kórházba. És ti is velem jöttök. Oksa?
Nóri teste megfeszült a sza... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Köszönöm, hogy ünnepnek tekintesz,
hogy szíved bíborborával vársz reám
és ó-ezüsttel terítesz miattam;
s hogy el ne fussak előled riadtan,
lelked titkos, százegyedik szobáját
virággal díszíted fel énnekem.
Tiéd minden ujjongó énekem,
tiéd lelkem szivárványos zománca,
tiéd a derű, mely rólam szerteárad,
nem hozok kínt, se sóvárgá... |
|
|
|
|
|
 |
|
|
| ... levetítették a benzinkút térfigyelő kameráinak felvétel... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... természettel,
Búzakalászokat simogat ifjúi-vén keze,
Hajkoronáját pitypangeső színezi át,
És elnyeli keserű elégiáját a remény mezeje.
Elszenderülve az anyaföld takaróján riadtan ébred,
Sötétté aszalódott felhősereget világít meg a Hold,
Sietve oson haza, kapuban a félfára közönyösen mered,
Óvatosan benyit, szétnéz, anyja úgy fekszik ott ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénül... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... át
őz-suták törték a homályt,
s agancsaikat felemelve
felbőgtek a szarvasbikák...
Eljött az ősz-
suttogták borzongva a fák,
s lombjuk csörrenő aranyát
riadtan a szelekbe szórták,
azt remélve,
hogy lehulló pénzükért cserébe,
az ég irgalmat ád,-
jaj, de az ég komor maradt,
s egyre nyersebben pattogott a táj,
csupán a s... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lett.
A gyermek fenn a vállán egyre nőtt.
És mintha már az vitte volna őt!
A másik parton remegve borul le a lába előtt.
,,Ki vagy te?" - kérdezte riadtan.
,,Jézus!" - csengett a felelet. ,,Ne félj,
szolgálatodat elfogadtam."
Átszegezett, bilincset oldozó
kéz pihent lehajtott fején.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ajkakat!
Egyszer majd,kis utca sötétjében,
másnak hazudsz szenvedélyeket.
Arra kószálok magamban éppen,
s találkozunk újra,meglehet.
Közelebb bújsz társadhoz riadtan,
biccentesz,és fázón megremegsz.
"Jó estét" - csak ennyit mondasz halkan.
"Jó estét miss" - mondom.Ennyi lesz,
s megyek tovább.Könnyekkel sem küzdök.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
POGÁNY ZOLTÁN VERSEI
Pogány Zoltán a szlovákiai Szádalmáson él, nem messze a magyar határtól. A magyar nyelv avatott művelője, má... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Egy életen át folyton távolodnak
Egy életen át folyton távolodnak,
huncut, parányi léptekkel elébb,
sokszor riadtan visszafutva még,
de léptük, útjuk, vágyuk egyre hosszabb.
Érzékeikbe gyűjtve messze visznek
sok-sok meleg színt, mint hamubasűlt
emlékpogácsát, hazai derűt...
Más illatokkal, színekkel telik meg
mégis ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... a tőkék
nehéz borába végső édeset.
Kinek most nincs, nem épít házat már
Ki most magányos, lesz hosszú időre,
olvas, hosszú levéllel bibelődve
virraszt, s riadtan meg-megállva jár
a fák alatt, ha lombra lomb süvölt le.
( Kányádi Sándor fordítása )
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Pilinszky János
Őszi vázlat
A hallgatózó kert alól
a fa az... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... város.
HA VOLNA MÉG
Reményem
már csak gyertyaláng,
riadtan repdeső.
Rubin szemével
néz le rám,
az elszökött idő.
Márvánnyá térdelt
téglapadlón billen,
aláhulló könnyem
fekete... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... homlokába kopott inge ujját.
Csak a fűzfa áll ott, a földes út mentén
Szomorú, mint régen árnyéka egy lepkén.
Pitypang virágán szárnyát nyitja-zárja
Felröppen riadtan, s én indulok utána.
Fehéren vakító, apró fekete pöttyös szárnya
Ide ül, oda száll, s szemem sehol sem találja.
Tovatűnt, belőle egy kép lelkemben maradt,
S szemem ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
TARSOLY BEKE TAMÁS VERSEI
... |
|
|
|
|
|
