|
|
|
... keservesen remeg.
A gyászos sötétben valaki halkan zokog,
Siratja a kislányt ki már régen halott.
Megzörrennek a fák megint a temetőbe,
Ismét szél támad, s szól szomorúan, remegve:
"Ne sírj, kérlek drága, ne sírjál,
Már nem fáj, hogy akkor eldobtál.
Nem fáj már semmi, végre megnyugodtam,
De tudd kérlek hogy Te voltál kit imádtam!
Imádta... |
|
|
|
|
|
|
|
Már csupán négy éjszaka leányságom alig 23 esztendejéből. Remegve várom a szombatot. A fehér ruha, kíváncsi tekintetek, becsmérlő női rokonok, fotós, videós, sürgölődés, fogadalom, gyűrűk, koccintás, a táncoló fehér napsugarak... mind minket ünnepelnek majd! Közös teremtményünket, várunkat, varázsos világunk felnyíló kapuit! Megértünk a döntésünkre. Forgattuk magunkban éveken át, k... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Megtaláltuk egymásba,
Mi szívünknek kedves,
Hozzánk, nem volt még
Az élet, ennyire kegyes.
Bármerre nézünk,
Sok csodát látunk,
A szerelem fogságába,
Remegve állunk.
Megosztjuk egymással,
E csodás világot,
Mit az ember eddig csak,
Az álmaiban látott.
Igérjük meg egymásnak,
A világ bármit is ... |
|
|
|
|
|
|
|
... szabad,
Ha felednem kell téged,
A szívem megszakad.
Nincs a földön sen... |
|
|
|
|
|
|
|
... temploma,
A Szépség temploma,
Az élet temploma,
a Halál temploma
az Örökkévaló
nagy Csend-temploma.
Lehet-e itt
Istent tagadva járni,
és a Halált
remegve, félve várni
és megtagadni,
hogy szent a Magány,
s tagadni, itt,
hogy szent a temploma?
Nem. Soha.
/Wass Albert/... |
|
|
|
|
|
|
|
... csak hozzád vágyom híven
Bár tudnád, mit érzek szívembe legbelül
Lelkem a bánatból csak hozzád menekül
Lennék bár kismadár, rögtön hozzád szállnék
Reszketőn, remegve mondanám ki neved
De te oly messze vagy, én, pedig itt vagyok
Nem köt össze más minket csak a csillagok
Ha szomorú a szíved, nézz fel az égre
Gondolj egy leányzó ős... |
|
|
|
|
|
|
|
Egy rózsa fekszik az asztalon.
Árnyéka remegve táncol a falon
A csonkig égett gyertya fényében:
Az óra éjfélt üt a szekrény közelében.
Holdsugár kúszik az ágy felé,
Mellette ruhák hevernek szerte-szét,
Függöny lélegzik a nyári szellőben,
S a vágy vibrál a levegőben.
Ízzik, forr és éget
Csillagokig száll a lélek,
Míg a Földön... |
|
|
|
|
|
|
|
Vad, bősz dörömbölés a szívem ajtaján!
Remegve húzódom meg. Kibírja talán
a retesz, a zár, mit Jézus szerkesztett oda?
De az sem volna már csoda,
ha betörne. Hisz annyira kopott szegény...
Annyiszor zártam ki és be én .
Eleinte csak halkan kopogott,
beosont s csendben hallgatott
egy-egy bűn, vagy egy-egy gondolat.
De minél többször... |
|
|
|
|
|
|
|
... Már nem az elmúlást jelenti, hanem a
kezdetet. Izgalmas felismerésekkel teletűzdelt, átlényegülés kezdetét.
Aranyló napsütésben séta közbeni hallgatni a másik hangját, remegve
figyelni a gondolatfolyamot, s közben beleszeretni a hangba, ami
bármit mond, annyira szép, mert oly sok éven át szomjúhozta a lélek.
Azóta szeretem a fákat. Az erdő... |
|
|
|
|
|
|
|
... felébredtem - remegte mega elé, ezzel megszemélyesítve a rácsokat- Már ébren vagyok!! - köpte keserűen, és térdre hanyatlott... Ott volt... Tudta, filmszakadás van, le húzták a rolót... Remegve leült egy ülőalkalmasságként szolgáló (!)támla nélküli falhoz láncolt sámlira... Mintha azt gondolták volna hogy ezt innen majd valaki megpróbálja "jogtalanul birtokba venni", vagy mi... Ké... |
|
|
|
|
|
|
|
... lányt. Aztán kezdett idegesíteni a Für Elise fülbemászó, de csengőhangként valahogy irritáló dallama. Ráadásul láttam, hogy Dóri figyelme is elterelődött: addig csukott szemmel, kéjtől remegve feküdt alattam, most azonban folyton Szandra felé pislantott, aki felhúzott térddel ült az ágy szélén, és minket bámult.
- Szandra, nézd már ki hív - szólt rá rekedt hangon. Szóva... |
|
|
|
|
|
|
|
... állni fojtogató csendben...?
Az ostorozásnál eltakarnál engem...?
Tudsz-e úgy szeretni, ahogy én szeretlek...?
Tudsz-e tűrni értem, hordani keresztet...?
Roskadva, remegve, föl, egész a célig...?
Akkor is, ha szíved ezer sebből vérzik...?
Tudod-e karodat szélesre kitárni...?
Az egész világért áldozattá válni...?
És tudsz-e pihenn... |
|
|
|
|
|
|
|
... jussak eszedbe,
ha csak egy rövid időre...
Tudnod kell,
hogy még mindig szeretlek...
Ha akkor adtál volna 1 esélyt magadnak,
s nekem, akkor most nem feküdnék remegve a sínen...
Várom , hogy jöjjön a vonat,
s meghalhassak végre,
szerelmemet irántad majd vérrel íro m fel az égre,
s rájössz, h irántad mit is éreztem,
mikor a sírom ... |
|
|
|
|
|
|
|
... kezdett, majd, mintha élne indákat növesztett ki magából. Az indák egyre sokasodtak és vastagodtak, körbefonták a lányt, hússal és erekkel borítva testét. Nem sok idő telt el, Teljes testében remegve, meztelenül állt a kunyhó közepén a lány. Éppoly szép volt, mint valaha, bőre ragyogott. Kinyitotta a szemét, az öreghez lépett, kezével végigsimított a testen, elmosolyodott, levetkő... |
|
|
|
|
|
|
|
... vonzódást, a vágytól pirultam! Rohant a vérem, menekült, a csókom, megállt a tarkódon.
Nem láttalak.
Aztán csak a hangok halk, majd erősödő kéjek...feszülő tested melege szorult hozzám remegve... titkai az éjnek. Szinte éget a sóhajod!
Hirtelen megmarkol kezed remegés, ájulás, halál, újjászületés...
Hol jártál? - lassú éledés az ágyban - csak egy csók volt a ... |
|
|
|
|
|
|
|
... segít.
Megismerkedünk, kicsit még tüskések vagyunk, szúrósan védekezünk, de aztán kitárjuk a lelkünket, minden fényével, csodájával. Tökéletesnek hisszük egymást a rózsaszín felhőben remegve, fürkésszük a másikat, de ahogy a kezdeti nagy lángok hűlésnek indulnak, már látjuk a hibákat is. Lassan jönnek a mindent egyenletes szürkére színező hétköznapok, és már nem figyelünk ann... |
|
|
|
|
|
|
|
Kaffka Margit: NEM HISZEK
Egy fáradt pille ringott haldokolva
Tarlott gallyon, barnás levél alatt.
Sápadt falombok halovány árnyéka
Remegve űzött őszi sugarat.
Nagyon szomorú mese volt az élet.
A fán már útrakészült száz madár.
És mind nekem csacsogta búcsúzóra,
Hogy a nyaram sohsem jön vissza már.
Bealkonyúlt ke... |
|
|
|
|
|
|
|
... ájulás,
Égető, távoli
Gyönyör-végállomás.
Sosem látott egyetlen álmod,
Mint egy néma ... |
|
|
|
|
|
|
|
... aranyló, mézédes könnyed.
Ébredezik a hajnal kibontott fátylá... |
|
|
|
|
|
|
|
... múltból, pillanatok alatt sok mindent tönkre lehet tenni, mégis kellene.
A "véletlen" néha segít.
Rábukkansz a neten egy nagyon ismerős vezetéknévre, félve írsz pár sort, majd remegve várod a választ.
És a válasz jön!!!
Érzések kavarognak, s rádöbbensz, nem az volt a célod, hogy felélessz egy hajdanvolt kapcsolatot.
Megtalálni egy remek embert, talán ez ... |
|
|
|
|
|