|
 |
|
|
... minden ágat.
A tájat tarka ruha takarja,
Pici kis állatok bújnak az avarba.
Mókuska begyűjti a lehulló makkot,
Fázósan könyörög a melengető naphoz.
Nyuszika remegve lapul meg a réten,
Ijedten kérdezi- mi lesz majd a télen.
Az erdő ősszel nem hal meg,
Csak alszik csendesen.
Levél paplan őzi álmát
Míg eljön a kikelet.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szólj, csak szelíden
Ha hozzám beszélsz
Ha van hozzám szavad
Szelíd legyél, mint a pirkadat
Mi télutón dereng a hegy felett
Elhessentve kissé a felleget
S remegve, mint első szeretőt
Szelíden öleli a hegytetőt
S aztán némán átfesti a tájat
Kell, hogy legyen egy kis alázat
Benned, ha tudod, hogy varázslat
Elfogadás és kis büszk... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lenne,
bujdosva, halkan mindenütt követ.
Mintha Annácska búja sírna benne,
mert tavaszunkba vissza nem jöhet.
21
Láttam a rőzselángok lüktetését,
a pinty torkát, mikor fényben remegve szólt,
láttam a forrás boldog szívverését.
Az élet legszebb lüktetése Anna volt.
22
Kicsi virágnak hívtalak,
s most csak árnyék vagy, kicsi árny... |
|
|
|
|
|
 |
|
|
... tárgyilagosan!!!
Megvolt közöttünk az a vágy és vonzalom, ami lehetővé tette számunkra azt
a lehetőséget,hogy elmélyítsük az egymás iránt kialakult kölcsönös vonzódást!!!
Remegve, és félve fedeztük fel egymást, játékos előzmények után egy önfeledt szeretkezésben teljesedett ki az első éjszakánk!!!
Bármikor hozzám ért, vagy kedveskedett nekem, újult erővel és v... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... este.
Te és én, felettünk csillagos ég,
ragyog, mint szemedben a kéklő fény.
Álom sziget, hová szívem üzen,
ott, ahol veled kettesben élek.
Rab láncra fűzve remegve érted,
s a szerelem könnyében égve.
Sós tenger fedi néma szigetet,
árnyas fák elrejtik, e szerelmet.
Átöleli karom rab életed,
virágok ölén álom szigetén.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... átölelhetné egymást!
Epedő szerelem sóhajtozása hallatszik erdőn és réteken, patakparton és domboldalon. A virágok egymás felé hajladoznak. A fűszálak egymáshoz simulnak. A pipacsok remegve hajlanak át egymás vállán. A folyókák átfonják a búzavirág derekát százszorosan, és a szív alakú, kis zöld levelek bizonyára azt rebegik: Én szép, kedves, kék búzavirágom, én szerel... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... megfigyelik a sziddhák,
számlálgatják a darumadarat fent a baljós egekben,
s dicsérnek, ha dübörög a szavad, mert a szörnyű dörejre
karjukra dől, odaborul a szép sziddha-asszony remegve.
Látom, habár röpít az akarat, hogy segíts, jóbarátom,
egy-egy hegyen, mely kakubha-virág-illatos, meg-megállsz majd.
De bár látod, hogy örül a szeme, s fe... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ragaszkodni.
- Nem, nem! - kiáltozza sírva -, nem megyek!
Ölben hozza be az anyja. Leállítja előttem a földre. A gyerekcsoport a nyakát nyújtogatva neveti. A kis Rozi meg könnyes szemmel, remegve áll az asztal előtt.
- Nem akart bejönni - mondja pihegve az anyja -, sohase láttam ilyet!
- Miért félsz, te Rozika? - mondom az ölembe vonva a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... megjelenjetek. Csáki Krisztinának, a királyné udvarhölgyének vagyon máma a kézfogója Lóránt fia Lóránttal. Gyertek az ünnepélyre.
A szellem megindult előre, a pestiek kézt kézbe fogva, remegve botorkáltak utána a váromladékon. A hold, amely eközben az ég közepéig ért útjában, reszkető sugaraival megvilágította a vár mélyében mulatozó társaságot. Arc nélküli alakok ültek... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... lassan elengedtem a póznát - előredőltem... egyensúlyoztam néhány percig... s felhasználva a rémület csöndjét,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... Grot szégyenkezett; összekuporodott a padlón, nem mert Amersára nézni. Félt. De Amersa leguggolt mellé, megsimogatta kopasz kis fejecskéjét. Nézd csak, Nerilla. Látogatód érkezett. Grot remegve emelte fel a fejét, ránézett Amersára, aki kedvesen mosolygott. Ne félj! bíztatta. Gyere, ismerkedj meg Nerillalel. Nerilla előbújt az ágy mögül. Lassan, óvatosan. Grot szíve nagyot dobbant... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szabados István:
Hiányzol
Hiányzik nagyon a szerelmed,
álmomba is rád gondolok Én.
Remegve várom a percet,
mint űzött vad a rejtekén.
Szellő ringatja a fákat,
mesét mond az esti szél.
Találkozzunk az éjszakában,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kötésnek.
Az idegen úgy ült, hogy láthassa jól Cosettet. Egyszerre Thénardierné felkiáltott?
- Igaz, és a kenyér?
Cosette kiugrott az asztal alól és a félelemről remegve állott:
- Elfelejtettem...
Thénardierné rettenetes arccal tekintett reá, de a vendég előtt nem akart hangos kiabálásba kezdeni s így csak vészjósló hangon mon... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Istenem! Azt hallani, hogy a falevélen élő rovar szót mer ejteni arról, hogy a porban éhező testvérei túlságosan sokan vannak!
Scrooge meggörnyedt a szellem szemrehányása alatt, és remegve sütötte le szemét. De hirtelen föltekintett ismét, mikor a saját nevét hallotta.
- Éljen Scrooge úr! - mondta Bob - éltessétek Scrooge urat, ő adta nekünk ezt az ünnepi lakomát! ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... VILÁG
I.
Ne kérdd, mi szebb: a pipacson ülő,
Ecset-nem-érte aranytarka lepke,
Mely lesiklott, mint könnyű repülő,
S felszáll, mint szájról sóhajtás, remegve,
Vagy a vers, melybe kínból lopsz derűt,
Könnyből gyöngycsillogást, hogy szemnek tessék
Mert nem elég, hogy hallják mindenütt,
Kell hogy valahol végre megsze... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... séta
Ez itt a hervadás tündér-világa.
Akartál látni szép halált velem?
A Bükkös-erdő bús elégiája
szép, mint a halál és a szerelem.
Fától fához remegve száll a sóhaj,
közöttük láthatatlan kéz kaszál.
Az ágakról a fölrebbent rigóraj
tengődni még a holt irtásba száll.
Lombját a gally, nézd, mily kímélve ejti,
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... leszünk - ígérte.
- Hazamegyek... Hazamegyek elbúcsúzni - nyögtem ki. Ismét csak egy szótlan bólintást kaptam válaszként Jonathantól, majd kisietett az ajtón. Remegve ültem pár másodpercig, miközben a gondolataim és az érzéseim zavarosan kavarogtak bennem, aztán felpattantam a székről, és rohanni kezdtem a földszint felé. Féltem, hogy Edward megállít maj... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Túrmezei Erzsébet : PÓTVIZSGA SZERETETBŐL
A Mester nagy iskolájában
Ma szeretetből pótvizsgáztam.
Tanítóm előtt remegve álltam...
Az első vizsgán én megbuktam.
A tételt bár kívülről tudtam,
De a gyakorlatban előre al... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... éj kétes takarója alatt, friss erdei illat édes árama támad: ,,karácsonfa, karácsonfa!" tör ki az ajkakon az elfojtott kiáltás. Ki tudna tovább aludni? Találgatják suttogva, remegve az ismeretlen tárgyak körvonalait. Ott, ott valami fehérlik... könyv, doboz, hintás hó, szinház, vagy fényes kard?... Csak le, le a pislákoló szemekkel a meleg dunna alá, hadd álmodják továb... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... lihegőbb legyen. Nehezebb, lihegőbb lesz: - most gyorsul a vonaglás s torkom már szorulni kezd - arcizmaim megnyúlnak s alsó ajkamat előre, kéjelegve, görcsösen mozgatom immár - orrcimpáim remegve tágulnak - halk hörgés bugyog fel a mélyből - ó nyomorúság! élet nyomorúsága! - és most kifordult szemeimbe égőn szökik fel s jajongva zuhog le a könny. Ó, most érzem, zizegve, virgonc s... |
|
|
|
|
|
