|
 |
|
|
... pozitív erő az életben, mindössze egyetlen egy létezik.
Minden, ami lenni szeretnél, amit tenni szeretnél vagy el szeretnél érni, a szeretetből táplálkozik. Szeretet nélkül mozdulatlan lennél. Nem lenne pozitív erő, ami arra ösztönözne, hogy reggel felkelj, dolgozz, játssz, táncolj, beszélj, tanulj, zenét hallgass,
vagy bármi mást tegyél. Olyan lennél, akár egy kős... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... --Nyár eleje van, szikrázik a nap az aranyló homok dűnéken. 1950-es éveket írunk, itt-ott még látszik a háború nyoma, de a tanyán nyugalom és béke van. Kati apró szőke kislány sziszegő hanggal üldögél egy hatalmas tanya udvarán, tetőre futó szőlőlugas árnyékában. Az út másik oldalán él egy még apróbb fekete lányka Marika. Kati őt várja minden nap.
-Marika gondviselése jelenti... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... be lennének falazva az ablakok, és ha mozdul valami, fullasztó por száll fel a szőnyegpadlóból. Csak remélem, hogy nem érzem majd, de újra és újra orromban a nyirkos dohszag.
Mozdulatlan állok. Mondd, mi van? Most, látod, itt a tavasz, a nők könnyű, fekete kabátban, kósza szél játszik hajuk rakoncátlan tincseivel. Mégis didergek, ha végignézek ezen a feketeruhás díszsoron. K... |
|
|
|
|
|
 |
|
|
| ... vádlott erre feldühödött, és - bár egy társa megpróbálta visszatartani - a sértettet ököllel arcon ütötte, amitől a férfi az aszfaltozott útra esett, a feje az úttesthez csapódott. A mozdulatlan testet a vádlott és barátai az útról a füves útpadkára húzták, nehogy egy arra járó gépjármű elgázolja. A fekvő férfi pulzusát a vádlott barátja megnézte, és azt mondta a többieknek: "rend... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szép lassan úszik, és halad tovább a vízszerű zselébe, amely időnként még hullámzott is.
- Csodálatos!
- Laci, gyere légy szíves, és ezt nézd meg. - szólalt meg a mozdulatlan Ildikó.
- Gyere, már, mennünk kell.
- Te, gyere, mert ilyet még nem láttál.
Odafelé menet, Emil meg kérdezte Bocskait.
- Honnét tettél szert erre a l... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... bágyadt Nap
aranyló fényét. A soha máskor, mint szeptember végén, október elején ilyen
kék eget. Lomha köd tápászkodott fel a völgyből. Ritka volt, áttűnő, szinte
mozdulatlan. Ősi ógörög pásztor idillek hangulatát, békét sugárzott minden. A madárszó pánsíp hangját idézte fel bennem. Cseppet se csodálkoztam
volna, ha állatait terelgetve a sárguló lombok alól... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... erős, a lábad fürge,
Szolgálhatsz szegényt, árvát, beteget.
Ma letörölhetsz verejtéket, könnyet.
Oh, most segíts, ha teheted.
Mert jön egy nap, hogy kezed mozdulatlan,
Mindegy hogy ősz lesz, tél, vagy kora nyár,
Mert nincs több időd, s amit meg nem tettél,
Azt nem teszed meg soha többé már.
De ma még tiéd körülötted minden.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... egymás szerelmes testét.
De a múlthoz szavak kellenek,
és szavak kellenek a munkához s a türelemhez.
És hiába száműzöd közülünk a szavakat,
mert fennakadnak az időben mozdulatlanul,
mint elgurítatlan üveggolyók,
s a fájdalom minden érintésére összeverődnek.
Kimondatlan szavaink mérik közöttünk az időt
kíméletlenül.
Nézem:
ez a perc... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... csapata
Véres zászlót az alkonyégre vert.
Egy asszony áll a kopasz fák között.
Dacosan, mint egy elárult vezér
Nézi a pírt a barna hegy fölött.
Gőgöshalványan, mozdulatlanul.
Remeg egy kert körötte s egy levél
Félve, puhán fehér kezére hull.
/Forrás: B. B., A vándor énekel/... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kelő hullámokat
a tépett vitorlavásznakat
s a déli, ájul... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Lángoló örvénybe zuhanok,
de nincs mélység, mert tartanak
ölelő karok,
ajkamra csókok édesednek,
nincs sehol szebb zenéje
a csendnek,
mellettem alszol, mozdulatlan nézlek,
meg sem rebbenek, titokban,
szerelemmel igézlek.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... akáctól
a sarkcsillagig,
onnan a holdig szőttem a hálót
e sejtelem-fonalakból.
Éjszaka gyémánt, nappal ezüst,
harma... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... vagy nekem, s mi voltam neked.
Az a tiéd igazán,
amit kívül már nem lelsz többé,
csak magadban,
mert belül hordozod
s óvod őt... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... titkon, csendben,
Sikerül tán visszamennem."
Itt az erdő! - Ám vesztére
A farkas kerül elébe.
De az ordas lám megtorpan,
S nézi, nézi mozdulatlan.
Mikor meglátta a medve,
Menten elillant jókedve,
Felborzolódott a szőre...
Ki közeleg az erdőbe?"
A róka csak ámul megint,
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szeretett csokor...
Csokorba kötöttem az ég csodálatos képét,
a nap melengető fényét, kicsiny gyermek nevetését,
piciny madár víg énekét, a nyugalom csendjét,
megértést, szeretetet, bé... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Steiner gondolatai.
Sokan felfigyeltek már arra a jelenségre, hogy ami első pillantásra a repülőgépek utáni szokásos kondenzcsíknak néz ki, még percek múlva sem oszlik szét, mozdulatlanul lebeg a magasban. A csíkok vagy cseppek aztán lassan, folyamatosan, kb. 30-60 perc alatt szétterjednek, sűrű, ,,habos", felhőszerű masszát alkotva. Ha a nap valahol kibukkan... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... fölényesen, legyintve szálltam
ágaik közt, szép suhanásban,
merre idő vonzott s a tér.
Szőkén, szelíden, mint a szél,
nem erőszak s akarat által,
ó, szinte mozdulatlan szárnnyal
áradtam a világon által,
ahogy a sas körözve szárnyal:
fény, magasság sodort magával,
szinte elébem jött a cél.
Szőkén, szelíden, mint a szél,|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... dongása.
Túlnan, vélem átellenben épen,
Pór menyecske jött. Korsó kezében.
Korsaját mig telemerítette,
Rám nézett át; aztán ment sietve.
Ottan némán, mozdulatlan álltam,
Mintha gyökeret vert volna lábam.
Lelkem édes, mély mámorba szédült
A természet örök szépségétül.
Oh természet, oh dicső természet!
Mel... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Dél
Örökkétartó pillanat!
Vad szívverésem alig győzi csöndjét,
csak nagysokára, akkor is alig
rebben egyet a meglepett öröklét.
Majd újra vár, latolva mozdulatlan,
vadállati figyelme ezt meg azt,
majd az egészet egyből átkutatja,
nyugalmával hol itt, hol ott nyomaszt.
Egy házat próbál végre messze-messze,
méternyire a semmisé... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... tinta,
sötétség borult a piacra,
ahol a sárkány teteme
meredezik az ég fele,
s nem messzire holtan, szegény,
ő is ott hever, a legény,
ő is ott fekszik mozdulatlan,
elterülve a nedves gazban.
De a királyleány jelére,
akár a hajnali nap fénye,
feltűnik az aranymadárka,
ott terem a hívogatásra.
Szép fényes csíkot ír, ... |
|
|
|
|
|
