|
|
|
... görögdinnye leszedhető. A görögdinnye
akkor érett ha: - A világos részét megkopogtatva kongó hangot ad. - A terméshez legközelebbi kacs elszárad. - Kézbe fogva, és kés nyelével kocogtatva megremeg. - A talajjal érintkező része zöldes fehérből halvány sárgává válik. - Ha a héjat nehezen lehet körömmel megkarcolni.- Az érett termésen púderszerű bevonat jelenik meg. - Hajnalban ... |
|
|
|
|
|
|
|
... szél,
összezördül, táncba rebben sok, fázós levél.
Szürke égen, ólom szárnyon, felhő száll tova,
villám végén mennydörög, az Isten ostora.
Összerezzen minden állat, szívük megremeg,
messze szállt a múló nyár, a napfény. a meleg.
Templom tornyán szól a harang, hangja elidőz,
temetjük az elmúlt nyarat, itt van már az ősz.
Aranyosi Ervin ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Valami elveszett, de nem tudom, mi az
Leégett kanóc és szétfolyó viasz
A hófúvásban a láng megremeg,
Valami eltűnt, valami elveszett.
Valami nem süt át a félsorok között,
A hang ismét csak falba ütközött.
Léket keres a vastag jég alatt
És enyhülést egy fázó gondolat.
Tegnap kidob... |
|
|
|
|
|
|
|
... A szél
Körülmatat.
Elárasztja a tárgyakat.
Odasimítja az abroszt
az asztalhoz,
tükör előtt
meglengeti a teritőt.
Robban.
Vad attak.
Megremeg az ablak,
az ajtó zára fölpattan
s váratlan
vendégként belép valaki,
a padlót megrecsegteti
és nem beszél.
Redőnyrésen befú a szél.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szavad, ha zeng, ég - föld megremeg,
megretten az ember Istenem,
hát próféták által küldted el,
általuk hangzott üzeneted.
Igéd közöttünk testet öltve
hirdette szent akaratodat,
és szeretettel oldozta fel,
a gúzsba kötő rabláncokat.
Lélek bilincsei lehullnak
ma is, Krisztus nyomában járva ,
s éltet a szellem szabadsága,... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Valami elveszett, de nem tudom, mi az
Leégett kanóc és szétfolyó viasz
A hófúvásban a láng megremeg,
Valami eltűnt, valami elveszett.
Valami nem süt át a félsorok között,
A hang ismét csak falba ütközött.
Léket keres a vastag jég alatt
És enyhülést egy fázó gondolat.
Tegnap kidobtam az összes kacatot,
Mint a tudós, ki a... |
|
|
|
|
|
|
|
... tél fogad,
mert sokszor van úgy, hogy nem sikerül semmi,
de egy újabb napszak még mindent pótolhat.
Ne sírj, ha megszáradt rózsák könnyein át
tódul eléd a meg-megremegő emlékáradat,
hisz melengetőbb annak árnyékos oldala,
mint a fentről néző nap, mely lángsugarat ad.
Ne sírj, ha néhanapján nem kedvel az élet,
és sorsod galád kato... |
|
|
|
|
|
|
|
... tél fogad,
mert sokszor van úgy, hogy nem sikerül semmi,
de egy újabb napszak még mindent pótolhat.
Ne sírj, ha megszáradt rózsák könnyein át
tódul eléd a meg-megremegő emlékáradat,
hisz melengetőbb annak árnyékos oldala,
mint a fentről néző nap, mely lángsugarat ad.
Ne sírj, ha néhanapján nem kedvel az élet,
és sorsod galád kato... |
|
|
|
|
|
|
|
... tél fogad,
mert sokszor van úgy, hogy nem sikerül semmi,
de egy újabb napszak még mindent pótolhat.
Ne sírj, ha megszáradt rózsák könnyein át
tódul eléd a meg-megremegő emlékáradat,
hisz melengetőbb annak árnyékos oldala,
mint a fentről néző nap, mely lángsugarat ad.
Ne sírj, ha néhanapján nem kedvel az élet,
és sorsod galád kato... |
|
|
|
|
|
|
|
... Hanna
A KÖNNY
Mikor a szemünket könnyek borítják,
Torkunkat vaskezek összeszorítják,
Szánk széle kínosan megremeg,
Azt mondjuk: sírunk, mi emberek.
S az arcunkon ... |
|
|
|
|
|
|
|
... én,
Hogy világítsak létünk bús éjjelén.
Érintésed legyen esti fuvalom,
Amely tétován játszik ágyékomon,
Míg én számodra legyek förgeteg,
Minek tüzében tested megremeg.
Légy életem ! Értelme napjaimnak !
Leszek halálod, hogy veled maradjak,
Tiéd legyek még ott is, akkor is,
Ha köröttünk már minden más hamis.
Szíved... |
|
|
|
|
|
|
|
Szenes Hanna
A KÖNNY
Mikor a szemünket könnyek borítják,
Torkunkat vaskezek összeszorítják,
Szánk széle kínosan megremeg,
Azt mondjuk: sírunk, mi emberek.
S az arcunkon gyöngycseppek futnak,
Én nem tudom, hogy hová jutnak,
De mind ég, fojtogat és fáj,
S a lelkünkön barázdát váj.
E könnyek, melyek fel-feltörnek,
Úgy ... |
|
|
|
|
|
|
|
... húzzatok igát,
herélnek, rijjátok: Nagyon fáj.
Néma halak,
horgot kapjatok jég alatt
és tátogjatok rá: Nagyon fáj.
Elevenek,
minden, mi kíntól megremeg,
égjen, hol laktok, kert, vadon táj -
s ágya körül,
üszkösen, ha elszenderül,
vakogjatok velem: Nagyon fáj.
Hallja, mig él.
Azt tagadta meg, amit é... |
|
|
|
|
|
|
|
... hegyek,
ott, ahol felhőkbe túr a szél,
és hallható a menny, ahogy dörög,
és látható a csóva fejünk fölött,
s a távolban, talán messze,
harang zúgna félreverve,
ott, akkor megremegne a szánk,
összekulcsolódna a kéz,
ott, akkor eszünkbe jutna
litániákból megőrzött imánk,
,,Uram, irgalmazz nekünk."
... |
|
|
|
|
|
|
|
... nekem,
Büszkeségemben azt felelném
Semmit, csak egy elmúlt szerelem.
Elmegyünk egymás mellett
A két szemed rám nevet
Kacagva köszönök én is
De a hangom egy kicsit megremeg.
Mosolygok az utca sarkáig
De aztán ahogy befordulok
Fáradtan szememhez nyúlok
És egy könnycseppet szétmorzsolok.
... |
|
|
|
|
|
|
|
... még gyors lába gyökeret vert, csak régi szépsége maradt változatlan. De Phoibos még így is szerette. Törzsére tette jobb kezét - a friss kéreg alatt még érezte, amint a leány keble megremeg - s karjával átölelte az ágakat, megcsókolta a fát, de még a fa is visszahúzódott a csók elől.
És megszólalt az isten:
- Hát ha nem lehettél az én hitves... |
|
|
|
|
|
|
|
... lábujjhegyen jer velem,
csak nagyon halkan, nagyon csendesen.
Amerre járunk,
ne rezzenjen egy kis levél se meg,
ma lelkem olyan mint a tó:
legkisebb rezzenéstől megremeg.
Gyere a templomunkba:
a bükkerdő ma vár,
a Csend harmóniája
ott megint a lelkünkbe talál.
Gyere velem...
csak szótlanul, csak csendesen,
csak csendesen.... |
|
|
|
|
|
|
|
... veled,
Ne félj, mert Jézusod el nem feled.
Miattad gyalázták Őt egykor rég,
Megért ma téged, s ez nem elég?
Ha még tiéid sem értenek meg,
s egyedül vagy: Szíved megremeg,
ha utad sötét és keskenyedő,
A sötétség völgyében is veled megy ő.
Akármi szorongat, Jézus megért.
Megtesz ő mindent az életedért.
Kicsi vagy nagy leg... |
|
|
|
|
|
|
|
... büszkeségből azt felelném,
Semmit, csak múló szerelem.
Elmegyünk majd egymás mellett,
S a két szemed rám nevet.
Kacagva köszöntelek én is,
De hangom kissé megremeg.
Mosolygok az utcasarokig.
Aztán, hogy elfordulok,
Fáradt szememhez nyúlok,
S egy könnycseppet elmorzsolok.
A válás mindig nehéz,
De rosszul itéls... |
|
|
|
|
|
|
|
... büszkeségből azt felelném,
Semmit, csak múló szerelem.
Elmegyünk majd egymás mellett,
S a két szemed rám nevet.
Kacagva köszöntelek én is,
De hangom kissé megremeg.
Mosolygok az utcasarokig.
Aztán, hogy elfordulok,
Fáradt szememhez nyúlok,
S egy könnycseppet elmorzsolok.
A válás mindig nehéz,
De rosszul itéls... |
|
|
|
|
|