|
 |
|
|
... engemet,
s többé rólam nem hallanak.
Eleget éltem. Hol van már a férfiak
lelkéből az erény, a tett,
az igazságosztás vágya, a szent harag
ereje, melytől megremeg
és elsápad a bűnbe fulladt hatalom?
Kiállás, antik hősiesség,
igaz barátság, könnyes szemű irgalom,
mely példái díszítik még
e feld... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ember beül a kávéházba, szivarra gyújt és újságja mögül néha megelégedett pillantást vet az ázott utcai járókelőkre.
A bőrkabátos s a postás beszélnek. A bőrkabátosnak minden szónál megremeg a tokája, mint a hízóé, mikor kukoricát majszol, előkandítanak odvas fekete fogai és zsíros barna arca megelégedetten fénylik. A postás kicsit gyomorbajos forma, beesett, hosszú arca van ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... nem tudnál feledni.
Ki jókedved volna egy alkonyórán,
fehérszagú tiszta paplan alján ő
a vetett ágyon a vászon lenne,
némán várva, míg belenyomódna
tested vonala megremegve.
Egy asszony akartam lenni,
szabadon, kócos hajjal
lobogni és nevetni.
S a szél akartam lenni,
ki kéményed egy éjjel belengi,
és megpihen a kulcslyuk homál... |
|
|
|
|
|
 |
|
|
... bürokraták bandáját vezetem, hanem egy 28 politikusból álló testületet" - nyomatékosította a szombaton hivatalba lépett új bizottsági elnök. Ugyanakkor leszögezte: nem az a típus, aki megremeg a kormányfők társaságában.
Rögtön sajtótájékoztatója elején rámutatott arra ugyanakkor, kifejezetten aggódik amiatt, hogy a sajtó túlságosan nagy elvárásokat támaszt vele szemben.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... vér-adó?
Vagy csak fáradtság pihenése,
S csak annyi, mint az este szó?
Csend van. A sír nem válaszol.
Süket. S a holt alussza csendes álmait.
A bús fenyő sötéten megremeg,
Egyik bagoly másiknak válaszol.
Lomha árnyak suhannak nesztelen.
Egy orgona szól messze, valahol...
Talán esküvő... talán rekviem...
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szenes Hanna A KÖNNY
Mikor a szemünket könnyek borítják,
Torkunkat vaskezek összeszorítják,
Szánk széle kínosan megremeg,
Azt mondjuk: sírunk, mi emberek.
S az arcunkon gyöngycseppek futnak,
Én ne... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... HÚRJAI
csendes éjjel
éji fénnyel
csillagösvény útjain
könnyű kézzel
hintem széjjel
vágyott, régi bókjaim
porzik az ég
sötét fátyla
víg dalomra megremeg
csodálkozva
néz reám a
fakó őszi förgeteg
gyémánt szemek
szikrát szórnak
halovány Hold felragyog
nevetnek, ha... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Mögöttem az erdő,
előttem a tenger.
Fölöttem a felhő,
béklyóba zárt lelkem.
Utamat nem lelem,
megremeg bús szívem.
Bármerre néz szemem,
sötétek a színek.
Belülről hang szólal,
menekvés egy lehet:
Felszakad mély sóhaj,
Szeretet fényt lehel.
Magasból rám tekint,
Teremtőm, már velem,
Megsegít Ő meg... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ragyog.
Csintalan szellő szalad elénk,
Hajunkba túr,zümmög,hízeleg,
Nyakadba dobja babos ruhádat,
S előttünk a porban hempereg,
Míg nyomában az ijedt virág,
Elejtve a harmatát,megremeg.
Telt kalászok csókolnak arcon,
A mezők virága minket ünnepel,
A kék magasságok enyhe fátylán
Csordul a szív,pacsirta énekel... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... fülelsz,
a szíved üt:
nem jön sehol
s jön mindenütt.
Peng mindenütt
az őszi nesz,
álomszerű
bújósdi ez.
Kiáltanál:
az Istenért!
És megremegsz:
most ideért.
Most ideért
a lenge láb
és megkerült
és megy tovább.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Áprily lajos
Őszi muzsika
Galonya felett most a szél
az erdő lelkét rázza-rázza.
Suhogásában megremeg
a vadászház borona-váza.
Aranypénzét a megrohant,
riadó bükk jajgatva szórja.
A csapkod... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... didereg.
Dvorák Etela
Őszi nap... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... leszek,
gyermeknek látsz fiam,
makacs, öntörvényű, dacos gyermeknek.
Olyannak, ki gondolkodás nélkül megy a feje után,
ki nem érzékel múltat, sem jelenperceket.
Lehet a kezem is megremeg, ha kanalam fogom,
s az étel nagy része is ajkamon csorog,
mert a tehetetlenséget szülte véges állapot,
nem ural majd többé tiszta tudatot.
De te akkor... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Arcomon sajgó táncot jár
az őszi napsugár.
Megremegek.
Nem simogat; érintése fáj.
Levelek közt rám talál,
szempillámon ringatózva megpihen,
hajamba aranybarna leveleket rejt.
Nyakamon felejtett illatod
az utolsó pillangót felém csalogatja,
vállamon bujkáló árnyékod beragyogja,
s az első csillagok szenvedélyes sóhaj... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Gondtalanul
Szívemet őrlő gondolatok sora villan a mában...
Elfogy az út most talpam alól; csak a bú ami vár ma.
Megremegő kezed álmos homlokomat simogatja...
Révedek arcodon; elrepülök bajokat kikacagva.
Ó ha te ne... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Dvorák Etela:
Őszi napsugár
Arcomon sajgó táncot jár
az őszi napsugár.
Megremegek.
Nem simogat; érintése fáj.
Levelek közt rám talál,
szempillámon ringatózva megpihen,
hajamba aranybarna leveleket rejt.
Nyakamon felejtett illatod
az utolsó pillangót felém csalogatja,
vállamon bujkál... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem nézhetsz énrám, messze vagy,
De szemedtől vagyok ma bátrabb.
Milyen fekete a hajad,
És milyen büszke hosszú hátad!
Olyan fehér a homlokod,
Az arcod olyan gyönge rózsa..
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... múlnak.
Lelkes Miklós
A víz, a nádas...
A víz, a nádas megremeg,
de szitakötő fémfejek
felizzanak a kék alatt,
száll ide-oda pillanat.|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... komor.
Fagyos lelkek honába jöttél,
havas mezőkön jég-úton
lépkedsz jóságfehér ruhádban.
Hogy didereghetsz Jézusom!
Fázol, tudom, áldó kezedben
a béke ága megremeg.
S fázós hangon kérsz bebocsátást,
viszonzó jóság-meleget.
Nézd, engem is utadra zártak
visszhangtalan lélek-zenék,
fehér ruhám már szürke... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... nekem,
Büszkeségben azt felelném
Semmit, csak egy elmúlt szerelem.
Elmegyünk egymás mellett,
A két szemed rám nevet
Kacagva köszönök én is,
De hangom egy kicsit megremeg.
Mosolygok az utcán sokáig,
De aztán ahogy befordulok,
Fáradtan szememhez nyúlok
És egy könnycseppet szétmorzsolok.
... |
|
|
|
|
|
