|
 |
|
|
Az út vége
Mi vár még rám?
Elmúlok én is, jól tudom.
Néha még vándorlok lélektől lélekig,
és a hosszú, poros, éj-magányú úton
néha felnézek, hogy hátha álmodom.
A csillagokat nézem némán néha évekig,
míg egy szemrebbenés üstökösnek látszik.
Minden köpeny sötét a csillagtalan éjjel,
de nem bánom - én választottam ezt.
Néha védt... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Édes-fényű égi-csillagjaimnak, avagy kedves barátaimnak
Csak ülök a fehér papír előtt,
Mintha még soha nem írtam volna verset.
Remegek, ahogy még soha ezelőtt.
Csak tudnám ez most mit jelenthet!
Nemrég azt gondoltam: majd örökké élek,
Hisz verseim miatt sohasem múlok.
Már tudom: nem bírná a lélek,
Így verseimmel együtt pusztulok.|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EGY HALOTT VERSEi AZ ÉLŐKHÖZ
1. A köszöntő
Megszólalt bennem egy egykori lélek,
megtalált engem figyelmeztetésnek:
újra szükség van az igazra a valódi mellett,
mint régen, fehérek közt egy európai kellhet.
Tolmács vagyok hát itt, éjjel az ágyamban,
ahogy jóításul fakad szavam fáradtan.
Tudom közben, erősen kér bennem az á... |
|
|
|
|
|
|
|
|
GYÖTRŐDÉS
Egyedül vagyok,rettentően fázom,
A könnycseppek folyak csak arcomon,
Várom,hogy jöjjön,eggyre csak várom,
De eljönni nemfog már előre látom,
Téged várlak,borongós hajnalon,seholsem talállak,
Jóvolna ölelni,csókolni,de ezt mostmár valaki másteszi
Karomba zárnálak,úgyszorítanálak,megfolytaná lak,
De ma már minden csak vágy és sem... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Úgy ropog a gerincem mint a lépcsőházi fáradt kopogás mivé lettem édes Úristen mivé tettél mivé tettem magam mondd csak hogy lehet ez én mindig éltem én mindig szerettem és egyedül vagyok mint a magára hagyott varnyútetem a fagytól kemény földön semmi vagyok gyenge vagyok elfogytam mint egy pohár kiöntöttek és úgy reszket a kezemben a toll is hogy el fogom dobni.
El fogo... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Gergely István Csendben jöttem
Csendben jöttem, csukott szemmel.
Sírtam békésen, nyugtatón.
Csendben jöttem, mint árnyékom,
mely megpihent az arcodon.
Csendben jöttem, nyitott szemmel,
évek óta nem sírtam már. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Nap és az Idő
Mily szomorú az este, nincsenek Csillagok
Pedig az ígérethez ez hozzá tartozott.
Lett ígérve, lesz Csillag bőven
Sok szemet gyönyörködtetően.
A Hold valahol elbújt
A szél szomorú dalt fújt.
A holnap a Napot várta
Hogy feljöjjön véle világa.
Az élet vár, makacsul remélve,
Hogy a reggellel az Időt elérje.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 30.
2. A DRÁGAKÖVEK FIZIKAI TULAJDONSÁGAI 11.
Optikai tulajdonságok 5.
A drágakövek színe.
Az ásványok színe abszorpció-képességüktől függ s a színt a spektrum nem abszorbeált sugarai adják. Az abszorpcióra ható atom az ásványnak nem mindig lényeges alkotó része. Az ásványok összetételében fontos szerepet játszó s... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...-Szoktál a halálra gondolni?-kérdezte a lány.
-Hát persze. Sokszor. Te nem?
-De igen. De én nem akarok meghalni. és azt sem akarom,hogy te meghalj.
-A halál nem is olyan nagy dolog. Ha az ember sokszor került
közel hozzá, és meguszta, akkor hozzászokik a gondolathoz. Mondok
én neked valamit. A minap rendet csináltam a fiókjaimban itt a lakásban.
Az egy... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Tavaszi bor
Gyenge rügyek, halványzöld levelek,
Sorsomba negyvenedszer visszatérők,
Uj tavaszok, elvonuló telek,
Lemondva múlók, követelve kérők,
Kékségek, miknek hűse is meleg,
És meghalások, szürkeségbe térők -
Mit tudom én, mi az, ami ragyog,
Mit tudom én, ki az, aki vagyok!
Részeg vagyok, mondjátok. Az lehet,
Gondol... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Váci Mihály: A csepergő időben
Négykézláb a fellegek.
Esik eső, eseget.
Farkával legyez a szél,
szuszog, legel, mendegél.
Múlik minden, kezdődik
mi e Földön időzik.
Én az időt előzöm,
múlok, múlok:- kezdődöm.
Ugyanazon... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A magány időz most szívem küszöbén
Ám ma mégis vággyal ébredtem én
Most is könyörért eseng hozzád
A bennem megboldogult remény
Ne hagyd megszűnni
Mert nem tudom leszek-e még
Ma estelen futok ábrándok elé
Remélve egybeforrt ajkunk tápláló melegét
De holnap talán elbotlik a vágyakozás
S kialszik fénye, mely vezetne fel... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szerelem - szivárvány, hány színben játszottál?
Azúrkék égen tündököltél, napsugaras réten járva,
Délibábként megjelentél
Virág kelyhében nedűként élete lettél
Kiittam mézzel telt poharadat
Életem értelmét tőled kaptam
Mámoros szívvel megrészegülve
Szivárvány minden színével szerelmes lettem
Szerelem, mint eső után a szivárvány
Éle... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Gergely István: Csendben jöttem
Csendben jöttem, csukott szemmel.
Sírtam békésen, nyugtatón.
Csendben jöttem, mint árnyékom,
mely megpihent az arcodon.
Csendben jöttem, nyitott szemmel,
évek óta nem sírtam már.
Csendben jöttem, mint hófelhő,
mely alatt már kopár a táj.
Csendben jöttem s csendben múlok,
mint langy eső... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az író halála
Úgy ropog a gerincem mint a lépcsőházi fáradt kopogás mivé lettem édes Úristen mivé tettél mivé tettem magam mondd csak hogy lehet ez én mindig éltem én mindig szerettem és egyedül vagyok mint a magára hagyott varnyútetem a fagytól kemény földön semmi vagyok gyenge vagyok elfogytam mint egy pohár kiöntöttek és úgy reszket a kezemben a toll is hogy el fogom ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Benjámin László: Emberi csönd
Lélek nyugalma, ritka ünnep!
Mit kéne tennem, hogy ne szűnj meg,
Maradj mással, magammal is
A városban is, nappal is?
Nem törődöm hírrel, se pénzzel,
Az életből nekem kevés kell:
Szólhassak szívből, szabadon,
Ne gyújthassák rám panaszom.
Vége a nyárnak. Ez az év is
Elmúlik, ve... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Csendben jöttem, csukott szemmel.
Sírtam békésen, nyugtatón.
Csendben jöttem, mint árnyékom,
mely megpihent az arcodon.
Csendben jöttem, nyitott szemmel,
évek óta nem sírtam már.
Csendben jöttem, mint hófelhő,
mely alatt már kopár a táj.
Csendben jöttem s csendben mú... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Benjámin László: Emberi csönd
Lélek nyugalma, ritka ünnep!
Mit kéne tennem, hogy ne szűnj meg,
Maradj mással, magammal is
A városban is, nappal is?
Nem törődöm hírrel, se pénzzel,
Az életből nekem kevés kell:
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Jorge Guillén
A nevek
Hajnal. A láthatár csak
épp hogy kinyitja alvó
pilláit s nézni kezd. Mit?
Neveket lát a dolgok
felrétegén. A rózsa
például rózsa most is.
Gyors hervadását most is
hívhatjuk sürgetésnek,
hogy még mohóbban éljünk.
S a Pillanat idétlen
súlya még több szerelmet
sugalljon, s oly seré... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Tamás Tímea
A MADÁRIJESZTŐ PANASZAI
1
(prelúdium)
elhagynak Uram a gesztusok
kettesben maradok Veled
mit tettél hogy segíts nekem
mit tettél hogy segítselek
akár a gyöngy pereg a könny
avar alatt avar felett
viszi a szél a felleget
s a tüzet az avar felett
2
(pianissimo)
... |
|
|
|
|
|
